Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

Dombóvár zsidó orvosai sorában elsőként dr. Riesz József munkásságánál időzzünk el. A Trencsén megyei Marikován született 1880-ban. Vasúti, majd községi orvos, az I. világháború alatt pedig ezredorvosként szinte valamennyi frontvonalat végigjárta. Ekkor ismerkedik meg Rudnay Gyula festőművésszel és a frontregényeiről híressé váló Somogyvári Gyulával. Mindkettőjükkel szoros barátságot köt. 38 évi dombóvári szolgálata alatt „a szegények orvosa "titulus birtokosa lett. Betegeit a legtávolabbi pusztákon is, szekéren zötyögve, meglátogatta. Minden évben megjutalmazta a jól tanuló szegénysorsú vasutas gimnazistákat. Otthont adott egy-egy kosztosdiáknak. Borsos Miklós a Visszanéztem félutamból c. könyvében megemlékezik Riesz doktorról, neki köszönheti, hogy anyagi támogatásával eljuthatott első tanulmányútja során Firenzébe. Kapcsolatukat egy Dombóváron felavatott mellszobor idézi. A dombóvári gettó felállításakor a hálás betegek el akarják bújtatni. Ő azonban elhárítja tervüket. Sorstársaival együtt megy a gettóba, onnan 1944-ben a haláltáborba. Idősebbik fia, Ede szerencsésen vészelte át az eseményeket, a háború után kiváló reumatológus lett. Egyetemi tankönyvek szerzője, jó ideig az ORFI vezető főorvosa.

73 Klopfstock Adolf dombóvári államvasúti mérnök fia Róbert a numerus clausus miatt külföldön szerzett orvosi diplomát, és a sors kegye folytán a berlini Sauerbuch-intézetben kap állást, ahol a Babits Mihályt később operáló R. Nissen is dolgozott. Még egyetemi évei alatt megismerkedik Franz Kafkával, aki Max Brodhoz írt levelében ekként lelkesedik Klopfstockról: „... van itt egy 21 éves orvostanhallgató, zsidó, igen törekvő, okos, rendkívül olvasott, Werfélhez hasonlít, igényli az emberek társaságát, anticionista. Jézus és Dosztojevszkij a csillagai... a középkorban megszállottnak tartották volna..." Nem csodálhatjuk, hogy Klopfstock révén ismerte meg Kafka Ady és Karinthy műveit. A gyógyíthatatlan cseh író a dombóvári születésű tüdőgyógyász karjai között halt meg 1924-ben. Hála Babits „Beszélgető füzeteinek", a Nissen professzor útmutatásai szerint Babitsot ápoló „Klopi" (ahogy őt a költő elnevezte) bekerült a magyar irodalomtörténetbe. Thomas Mannái úgy került kapcsolatba Klopfstock doktor, hogy az író fiát kezelte, majd Svájcban találkoztak, és Th. Mann hálából előkészítette amerikai kivándorlását 1938-ban. A fasizmus elől Amerikába emigráló Klopfstock csakhamar a brooklyni Veterán Administration Hospitál tüdősebész főorvosa lett egészen nyugdíjba vonulásáig. 1972-ben hunyt el New Yorkban. Özvegye Dombóvárra küldött leveléből idézzük életfelfogásukat: „Mi sohasem vesztettük el a reményt, annyiszor kellett menekülnünk, annyiszor éreztük az idegenség fájdalmát.

m Dombóvár zsidó orvosairól nyújtott vázlatos ismertetésünket egy a harmincas években odakerült gyermekszakorvos, dr. Bondi Dezső méltatásával berekesztjük. A kitűnő diagnoszta, ez az átlagon felüli szociális érzékenységű ember sem kerülhette el a zsidósorsot, a gettóba, majd Auschwitzba került, ahol élete kockáztatásával látta el a legszükségesebb dolgokkal a hozzáforduló sorstársait. Visszaemlékezők szerint egyik bélhurutos betegének odaadta az alsónadrágját is. Bondi doktor sem térhetett vissza Dombóvárra.

75 Tolna megye többi községéből nem tudtunk olyan részletes ismereteket szerezni az orvosok és ügyvédek életéről, mint azt Dombóvár esetében konstatálhatjuk. Talán egyetlen kivételt tehetünk. A németajkú, s a II. világháború alatt a Volksbund hatása alá kerülő Mórágy községben körorvosként öt falut járó és gyógyító dr. Barta Rezső kevés emben utal be a drága kórházba, ha kell baleseti sebész, máskor szülész és fogász egyszemélyben. A szegény embert ingyen gyógyítja, a tehetőseb70