Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51
bekkel megfizetteti az orvosi szolgáltatást. Egy szegény sorsú jeles rendű gimnazistát felkarol, megízlelteti vele a szépirodalmat, ott nyaraló unokái mellé társalkodónak szegődteti. Szeretné, ha e fiúból pap lenne. Ő maga kikeresztelkedik, felesége miután édesanyjának halálos ágya mellett megfogadta, hogy nem hagyja el ősei vallását - megtartja a zsidó ünnepeket, de azt már nem akadályozhatja meg, hogy lánya és veje is kitérjenek. Fia, István is kitért és feleségül vette azt a nőt, aki később Kádár János párt első titkárt élete végéig orosz tolmácsként szolgálta. A derék Barta doktor kérhette volna kivételezettségének megállapítását. Nem tette. Feleségével együtt vitték a bonyhádi gettóba, onnan Pécsre, majd Auschwitzba. 76 Tolna megye zsidó orvosainak működéséről viszonylag korai időkből vannak adataink. A múlt század első felében Bonyhádon, Pakson, Hőgyészen és Szekszárdon találkozunk velük, pacientúrájuk többnyire hitsorsosaikból kerül ki. A 19. század második felében minden jelentősebb községben megnyitják orvosi rendelőiket. Példaként említhetjük Kreisler Mórt, aki 1887-ben bekövetkezett haláláig Tevelen, Elbogen Fülöpöt Bonyhádon, Stern Miksa „ orvostudor és fogorvos "-t Pakson és az 1890. óta Szekszárdon praktizáló Spitzer Manót. Seiner Margitot és Schmideg Margitot 1915-ben avatták orvostudorrá, mindketten szekszárdiak. Lengyelen már 1919 előtt körorvosként dolgozott Szabó (Schwarcz) Viktor. Lelkiismeretes és népszerű ember hírében állt. Nincs megbízható felmérésünk a két világháború közti időszak zsidó orvosainak számáról. Azt tudjuk, hogy a bátaszéki Vámos Adolf, a tolnai Rosenthal Aladár, a szekszárdi Kelemen József, a tamási Hajós Ödön és Sterk József csak néhány kiragadott név a több tucatból, akik Tolna megye népének gyógyítására vállalkoztak. A munkaszolgálatos zsidó orvosok 1944. évi felmentését kérő alispáni levélből kitetszik, hogy az olyan kis községekben, mint Aparhant, Alsónána, Bogyiszló, Értény és Ocsény is zsidó orvosok működtek a békeévekben. 1944 nyarán Dombóváron 3, Szekszárdon 4 zsidó orvosi lakás és rendelő állt üresen. 78 Az orvosokon kívül igen nagy számban voltak jogi végzettségűek Tolna megye községeiben. Hadd említsek közülük néhányat. Kalmár Vilmos szekszárdi járásbíró feleségül vette Pirnitzer Béla ügyvéd lányát. Áldor Ödön a szekszárdi törvényszék elnökeként a kúriai bírálói cím tulajdonosa (fiából festőművész lett), Spányi Leó ügyvéd a törvényszék „hites tolmácsa", Fleischmann Ottó és Gulyás József féle ügyvédi iroda legtehetségesebb tagja, a „kritikus ügyek"sikeres nyertese. Leopold Kornél bankigazgató is ügyvédként kezdte pályafutását. 1914-ben a megye területén praktizáló 71 ügyvédből 24-en Szekszárdon dolgoznak. 79 Kitűnő ügyvédként ismerték Rothauser Illést Gyönkön, Schwartz Aladárt Pakson és Kabos Mózest Tamásiban. A közgazdaságtudományi egyetemen végzettek között találjuk a szekszárdi Kaszás Endrét, aki 1937-ben megszerzi a doktori címet. Szerday István és Fábián Mátyás építészek, Spányi Gyula (az ügyvéd fia) is a mérnöki pályát választotta, s a Ganz és tsa Villamossági rt-nél a főmérnöki beosztásig vitte. Lőw Jakab erdőmérnök a gyulaji hercegi uradalom alkalmazottja. 80 Minden újságnál dolgoztak zsidó szerkesztők és újságírók. Rab Erzsébetet azért említjük név szerint, mert a Dombóvár és Vidéke szerkesztője kitűnő volt írónak is: „És nem verik félre a harangot"című könyve nagy feltűnést keltett 1948-ban. 81 Egy a Szekszárd város mesgyéin, sőt szociológiai munkássága révén hazánk határain is túlmutató jelentőségű az 1879. december 5-én született ifj. Leopold Lajos. Édesapja a legtöbb adót fizetők jegyzéke szerint a város határában fekvő ózsákpusztai teréziánumi uradalom bérlője, fél évszázadon át a hitközség vezető egyénisége, aki féltve őrzi ősei hagyományait, egyaránt támogatja a szekszárdi polgári intézményeket és a székelyföldi Bözödújfaluban élő, keresztény hitről zsidóba tért szombatosok templomépítési törekvéseit. 82 71