Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

Ifj. Leopold Lajos az atyjától örökölhette szociális érzékenységét, tudományos érdeklődését és gazdaságszervező készségét. Ady találó jellemzése szerint: „a gazda ember, a költő, a gondolkodó." A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, Pulszky Ágoston jogbölcseleti előadásain ismerkedik meg Szabó Ervinnel és közvetítésével Jászi Oszkárral. A Munkácsy u. 15. számú szekszárdi családi házban gyakori vendégek a már említetteken kívül Babits Mihály, Csók István és Hegedűs Lóránt. Gál István megörökítette Ady Szekszárdon és „A senki Dunája" című írásában Ady 1909. október 8-14. közötti látogatását Leopoldéknál. Az utazásra két biztatás után került sor. Jászi Oszkár ezt írta Adynak: „... Leopold Lajos barátomegyike a legműveltebb és legfinomabb lelkű embereknek Magyarországon. Szép és kedvesfelesége is van Jacobi Lívia." A Leopold egyéniségéhez illő Jacobi Lívia (Babits Mihály verseinek legihletetteb angol fordítója) 1909. szeptember 4-én levelet intézett a „kedves sohanemlátott barátomnak": „már ma sincs kedvesebb témánk, foglalkozásunk, mint magára várni. Küszöböljük ki barátságunkból ezt a kényelmetlen miszticizmust, fogja a kalapját és a kabátjátjöjjön... Az idő most, mint minden szeptemberben, gyönyörű, ősz is, meg nem is, meleg és szüreti ködökre hajló, este megcsal, reggel kibékít; ilyenkor még Szekszárd is tűrhető." - A háromnapos látogatás alatt két aranyos, derék embert ismerhetett meg Lajosban és Líviában, akik ezután is hívogatták „ide bús Ázsiába, annak is legbúsabb Szekszárdja felé.

m A politizáló és szociológus Leopold 1905-ben tagja lett az általános, egyenlő, titkos választójog ligájának, megismerkedik többek között Herczeg Ferenccel és a keresztényszocialista, eszperantista Giesswein Sándorral, 1906-ban márciusában felveszik a Duna-balparti Demokrátia szabadkőműves páholyba. Jászi Oszkár és Szabó Ervin benne látják a magyar szociológia egyik nagy reménységét. Az 1912ben megjelenő Presztízsről Babits a Nyugatban, Jászi a Huszadik Században szép méltatásokat ír. A könyv angol és amerikai kiadása a kedvező fogadtatás ellenére sem volt maradandó hatással az angol nyelvterületen, viszont a német társadalomtudomány jól hasznosította Leopold felismeréseit. Két lexikonuk is kanonizálta a tekintély-presztízs fogalompárt. A nálunk már majdnem feledésre ítélt Presztízst E. Bártfai László 1987-ben sajtó alá rendezte, bibliográfiát és jegyzetapparátust állított össze és általunk is felhasznált Utószavában felfedezte olvasói számára ifj. Leopold Lajost.

84 A közgazdász Leopold több száz kötetet adományoz a Szekszárdi Kaszinónak, amelyben előadásokat tart a farmerkapitalizmusról, közgazdasági cikkeket ír unokatestvére, Kornél lapjába, a Tolnavármegyfoe. 1905-1910 között sokat cikkezik az aratógép gazdasági és társadalmi hatásáról („az arató sorsa elborul"), a vérszegény megyei iparról, a kivándorlás aggasztó méreteiről. Az utóbbi időkben is sokan idézték az Elmélet nélkül c. tanulmánykötet cikkeit. Egy helyütt kifejti, hogy Marx tételei bizony nincsenek a magyar viszonyokra szabva. Az 1918. év őszi és 1919-es év eseményei őt is magukkal sodorják. Közéleti szerepeket vállak; a Magyar Vöröskereszt Egylet elnökeként felkutatja és hazasegíti az orosz hadifogságba esett Babits Istvánt, a költő öccsét. A húszas évek elején felköltözik Budapestre, hátat fordít a szociológiának, figyelme az agrárgazdaságtan felé irányul. 1924-25. ~vi amerikai tanulmányútjáról az „Aranykapu"című könyvében számol be. Gál István szerint „Bölöni Farkas műve mellett valószínűleg a legmagasabb színvonalú útleírás magyar nyelven. *

5 1928-ban a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem „Az agrártermények értékesítése"'c. tantárgy előadójának nevezi ki Leopoldot, aki ebben az időben már a Budapesti Hírlap „Gazdasors"rovatát vezeti.

86 Elsőnek ebben a lapban közli irodal72