Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

A negyvenes évek második felében néhány olyan egylet működött a r. k. egyházon belül, amely különböző vallásgyakorlási feladatokat rótt a fiatalokra és a felnőttekre. A Credo Férfiegyesület (pl. Bátaszéken, Dombóváron és Pakson, ez utóbbi helyen egy ifjúsági csoportja is) a háború után veszített helyenként több száz főre menő tagságából, de nem oszlott fel.

106 Dombóváron 1934-ben alakult ilyen egylet Vér Vencel nyugalmazott gimnáziumi igazgató elnökletével és 400 beiratkozóval. Az apostoli hitvallás első szavát (credo - hiszek) vállaló tagok fogadalmat tettek. 1938-ban 550-en voltak, 1944 márciusától szüneteltették működésüket, 1946 tavaszán alakultak újjá. Az elvárt vallásgyakorlási kötelmek mellett erőteljesen szorgalmazták a káromkodás elítélését és terjedésének megakadályozását. 1947-ben demonstratív programokkal segítették elő Mindszenty József hercegprímás dombóvári látogatását (május 17-18.), a Credo Újság betiltásakor pedig az egylet jelvényének viselését kérték tagjaiktól. 1948-ban 45 kötetes kis könyvtárat is létesítettek.

107 Bátaszéken 1941-ben alakult a Credo, kb. 300 férfit tömörített egyesületbe. A História Domus elmarasztalja a tagokat, mert amikor a Volksbund katolikusellenes agitációt fejtett ki Bátaszéken, sokan kiléptek a Credóból és a Bundhoz csatlakoztak.

108 Néhány községben Mária Kongregáció alakult a katolikus egyházon belül, életkor- és nemek szerinti csoportokat működtetve. (Pl. Szekszárdon a leányiskolában és a Garay Gimnáziumban tanuló diákok számára, női kongregációt a Bezerédj utcai zárdában stb.) Magyarországon már a XVII. században léteztek hasonló csoportok a keresztényi kötelesség teljesítésének előmozdítására. Dunaföldváron, Faddon, Nagyszokolyon, Pakson, Pálfán, Regölyben, Tolnán különböző nőcsoportokat alkottak a katolikus hívek hasonló céllal, ezek többsége 1948 telén, 1949 tavaszán fejezte be működését.

109 Más katolikus és protestáns egyesületek is folytattak hitbuzgalmi tevékenységet és fennmaradási szándékukat is jelezték. A Naki Keresztény Munkásegyesület (alakult 1908-ban) az egyházi ünnepek megtartását szorgalmazta és „az egészségre ártalmas mulatóhelyek elkerülésére''összejöveteleket, társas szórakozási alkalmakat szervezett. Faddon ún. erkölcsi hitbuzgalmi férficsoport, Szekszárdon katolikus férfiliga működött. Dombóváron a reformátusok Lorántffy Zsuzsanna Egyletet tartottak fenn (1926) a keresztyén erkölcs és hitélet fejlesztésére, „elsősorban nők és gyerekek között, különösen a könyörülő és segítő szeretet gyakorlása által." A Luther Szövetség paksi fiókegyletének célja (1936) „az evangélikus társadalom egyéni és szervezett erőinek szövetkezése egyházi céloknak és feladatoknak társadalmi úton önzetlen, áldozatkész szolgálatára." Szekszárdon a belvárosi r. k. iskolához tartozó szülők alakítottak vallásos szövetséget, az újvárosban pedig Szent Ferenc III. Rendje tevékenykedett ájtatossági intézményként, de szociális missziót is végzett.

110 Az egyházi egyesületek háború előtti nagy száma ellenére statisztikánkban csak azokat tüntettük fel, amelyek 1945 utáni létezése levéltári és egyházi irattári adatokkal bizonyítható. Többségüket feloszlatták 1949 tavaszáig, de sok olyan is volt, amelyik ezt meg sem várva bejelentette megszűnését, vagy lassan elhalt. * * * Az 1944-1949 közötti időszak egyesületi történéseinek elemzése Tolna megyében azt mutatja, hogy számukban - és ebből következően szerepükben - soha olyan nagyságrendű csökkenés nem volt, mint ezekben az években. Megszorító intézkedésekkel, tilalmakkal és az egyesületi jog korlátozásával azóta találkozunk Magyarországon, amióta egyletek léteznek, de amilyen leszámolás jellegű beavatkozás ezekben az években történt, korábban soha. 146