Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

. Miután 1945 novemberében az országos közgyűlésük ismét hitet tett a badenpoweli eszmék mellett, a cserkészet felejteni akarta vezetői egy részének második világháborús szerepét. Sajnálatos, de tény, hogy a szövetségre hatással volt a háborús propaganda, és ennek '45 utáni politikai megítélése gátolta abban, hogy tényleges értékeit; az önkéntesség, a testvériség és az önkormányzat hármas alapelvét átmentse egy megújuló mozgalom számára. A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége 1948-ban szűnt meg, ekkor csatlakozott a Magyar Úttörők Szövetségéhez.

95 A KALOT, a KALÁSZ és a cserkész felszámolásakor megjelenő új ifjúsági szervezeteket is az egyesületekre érvényes rendelkezések alapján ellenőrizték. Kétségtelen, hogy ezt nehezen viselték el, egy részük nem is tett eleget az egyesületekre vonatkozó rendelkezéseknek. Később egyértelműen politikai tömegszervezetként kezelve őket, már nem is kívánták ezt meg tőlük. Elsőként a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) alakult ilyen egyesületként. A koalíciós évek jelentős ifjúsági szervezetévé vált még a Szakszervezeti Ifjúsági és Tanoncmozgalom (SZÍT), a Magyar Diákok Népi Szövetsége (MDNSZ) és az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Tolna megyei szervezete. Kisebb súllyal, de csoportjaijelen voltak a Független Ifjúsági Szövetségnek (FISZ), a Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek (KIE), a Népi Ifjúsági Szövetségnek (NISZ), a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalomnak (SZIM) és a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) is.

96 Sorsuk jól példázza a koalíciós évek hatalmi harcait és az egyesületekkel történteket, azt, ahogy végbement ezeknek a szervezeteknek a felmorzsolása, illetve kisajátítása. MADISZ először Bonyhádon alakult a két gyár fiataljainak összefogásával 1945 februárjában. Összesen 24 csoport működött Tolna megyében, kedvet és keretet adva a fiatalok kulturális és sportéletéhez. Ugyanakkor a MADISZ eredményes akciókat szervezett a háború utáni gondokkal küszködő kórház és iskolák megsegítésére. Az MKP-t támogatva közreműködött az 1945-ös és az 1947-es választásokban is.

97 Politikai döntésre szűnt meg 1948 tavaszán. Tagsága beolvadt a falusi ifjúság egységesnek szánt új szervezetébe, az EPOSZ-ba. Ekkor szüntette meg önálló szervezeteit a FISZ, a NISZ és a SZIM is, elfogadva az országos vezetőik dobogókői határozatát egy közös program kialakítására. Addig a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, illetve a Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezeteként dolgoztak, minél nagyobb befolyásra törekedve a fiatalok körében. A FISZ Tolna megyében nem nőtte ki magát jelentős szervezetté, összesen kilenc csoportja alakult kb. 500 fős tagsággal. (Bogyiszló, Dunaföldvár, Miszla, Mözs, Pálfa, Sárszentlőrinc, Sióagárd, Szekszárd és Tolna.) A NISZ néhány szervezetet hozott létre, a legjelentősebbet Szekszárdon. A SZIM-nek is csak négy szervezete alakult (Dunaföldvár, Mözs, Szekszárd, Tolna) kétszáz taggal. Először a megyeszékhelyen szervezkedett 1945 novemberében, 1947. március 9-én tartotta utolsó tisztújító közgyűlését.

98 A koalíciós pártok ifjúsági szervezeteiből létrejött EPOSZ minden településen, a legkisebb pusztán is alakított csoportot. Át akarta fogni a falusi ifjúság egészét érintő gazdasági, kulturális és érdekvédelmi kérdéseket. Tolna megyében 82 szervezete vonta be a fiatalokat a '48-as centenáriumi ünnepségekbe. Számuk a '49-es Világifjúsági Találkozóval és Sztálin 70. születésnapjával összefüggő programok idején már 157-re emelkedett, a helyi rendezvények szervezésének feladatát kapták a Magyar Dolgozók Pártjától. Amikor az EPOSZ a falvakban ellenállást kiváltó programok szervezője lett (pl. Mindszenty hercegprímás elítélése, az egyházi iskolák államosítása, a mezőgazdasági munkákat ellenőr143