Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

ző „őrszemmozgalom" stb.), korábbi lendülete megtört és sokat veszített népszerű­ségéből. Az EPOSZ egy ideig főszereplője volt a koalíciós évek falusi közéletének, 27 hónapi tevékenység után egyik alapítója az 1950-ben létrejött, egyetlen új szerve­zetnek, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ). 99 A rétegszervezetek sorában fontos szerep jutott Tolnában az MDNSZ-nek. A középiskolás diákság aktív résztvevője ekkor a közéletnek. A politikai pártok igye­keztek ezt ki is használni, bár valami védelmet jelentett az iskolák számára az 1945: VIII. te. amely a 20. életév betöltéséhez kötötte az ilyen irányú politikai jogok gya­korlását. A diákifjúsági szervezetek sorába tartozik a NÉKOSZ néhány csoportja. A dombóvári „Gyenis Antal" népi kollégium 1946 decemberében nyitotta meg kapuit a környék nehéz sorsú, de továbbtanulásra biztatott fiataljai előtt. Szekszárdon is elkészült az év végéig a „BériBalogh Ádám"-TÓ\ elnevezett kollégium, majd Gyön­kön nyílt meg a „Dózsa György" népi kollégium 1947 márciusában. Bonyhádon lá­nyok számára alakították ki a „Szendrey Júlia" népi kollégiumot. Mindegyik létrejöt­tében, felszerelésében és fenntartásában szerepet vállaltak a koalícióba tömörült pártok, azok ifjúsági szervezetei és az egyesületek. Sorsukat szintén a politikai gya­nakvás kérdőjelezte meg. Demokratikus önkormányzati felfogású működtetésük nem volt kívánatos az egypártrendszerű hatalom számára. 100 Egyetlen ifjúsági szervezetről, a SZIT-ről mondható el, hogy képes volt fenn­maradni 1945-től 1950-ig, a DISZ megalakulásáig. Erejét a megye viszonylag na­gyobb üzemeinek munkásifjúsága jelentette, köztük is elsősorban a bányászok. Célját a munkásfiatalok gazdasági, kulturális és társadalmi érdekeinek védelmében látta. Tolnában elég későn, 1947 elején alakultak csoportjai - elsőként Szekszárdon - majd az iparostanuló iskolákban is kiépítette szervezetét. 1950-ig, a DISZ-be való beolvadásáig a SZIT-nek 41 csoportja alakult a megyében, kb. 2800 fős tagsággal. 101 Történetének részletes elemzése nélkül, de itt kell említeni még egy olyan szervezetet, amelyet 1949-ben szintén az egyesületek között számoltattak el. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) 1945-ben indult, 1948-ban egyesítette a még fennmaradt néhány nőegyletét és azok hagyományainak folyta­tójaként kezdett foglalkozni jótékonysági, kulturális és általános nőpolitikái kér­désekkel. VII. Az egyházak belső életét erősítő egyesületek A XIX. század végétől kialakult egyházi egyesületek szerepe 1945 után felérté­kelődött. A katolikus egyház rendelkezett a legnagyobb számban olyan egyesüle­tekkel, amelyek hitbuzgalmi, kulturális és szociális területeken fejtették ki tevé­kenységüket. Az egyház számára, csökkenő politikai befolyásának ellensúlyozására fontossá vált egyesületi kontinuitásának biztosítása. Igyekezete, hogy a társadalom minden rétegét érintő, nemek és kor szerint is differenciált egyesületeit fenntartsa, részben sikerült. A társaskörök és segélyegyletek felszámolása után az egyház belső életét erősítő formákra helyeztek nagyobb súlyt. Ezek engedélyeztetése egyházkerületi szinten történt, állami nyilvántartás nem készült róluk. Ez is oka annak, hogy az egyházak belső életének erősítését szolgáló körök, csoportosulások szerepe gyakran kimarad az egyesülettörténeti munkákból. Tekintettel arra, hogy lényegében a klasszikus egyesületi szabályok szerint működő - alapszabállyal rendelkező, tagságot és tagdíjat nyilvántartó, tisztségvise­lőket választó - társulásokról van szó, céljaik és jellemző formáik számbavétele a korszak egyesülettörténetéhez nélkülözhetetlen. 144

Next

/
Thumbnails
Contents