Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

Először Bonyhádon alakult a MANSZ-nak egy szervezete. 1919-ben a pécsi püspökség elmarasztalta a helyi r. k. plébánost, mert a MANSZ gyors létrehozása érdekében ebbe a szervezetbe terelte az Oltáregylet tagjait is.

88 Néhány más (pl. dombóvári, szakadáti) szervezettel együtt 1946-ban oszlatta fel őket a BM.

89 Alakult pár csoportja Tolnában az Országos Frontharcos Szövetségnek is. 1929-ben alkotott alapszabályt, Dombóváron 1934-ben tartott alakuló ülést. A bátaszéki és a decsi csoportok is úgy jöttek létre, hogy a környező községekkel közösen alkottak egy szervezetet. A frontharcosok érdekeinek képviselete, köztük a bajtársi szellem fenntartása mellett programjában nagy szerepet kapott a készenlét minden „nemzetközifelforgató irányzat ellen "és a katonás fegyelem kívánalma is. Célul tűzte egy frontharcostörvény megalkotását. Az 1933: VII. te. megszületése után az alapszabályát - Magyar Tűzharcos Szövetség néven - részben átdolgozta. A nemzeti és valláserkölcsi alapon nyugvó bajtársi szellem fejlesztését tette az első helyre.

90 Dombóváron 76 fővel alakított csoportot, taglétszáma 1941-ben már 632 főre nőtt. 1945-ben lett feloszlatva, a bátaszéki 1946. február 7-én.

91 Külön egyletet alkottak a hadifogságot megjártak. Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége néven Bátaszéken és Dombóváron szerveztek csoportot, ezek 1948-ban szűntek meg.

92 Több olyan jogszabály jelent meg a harmincas években, amely korlátozta, sőt tiltotta bizonyos típusú egyletek alakítását, működését. Ugyanakkor politikai biztatást és támogatást kaptak azok, amelyek - lényegüket tekintve talán a leventéhez lehetne hasonlítani őket - egyesületi fedőnéven, kulturális és sportcélokat is megfogalmazó, valójában katonai és politikai szervezetek voltak. Engedélyeztetési eljárásuk, alapszabályuk jóváhagyása stb. az egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint történt, nyilvántartásukról is ilyen felfogásban intézkedtek. Közülük jelentős számú lakost érintett a Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn), de néhány szervezete működött a Magyar Országos Véderő Egyletnek (MOVE) és a Légoltalmi Ligának is. Német ajkúak 1924től szerveztek saját egyletet Tolna megyében; a Magyarországi Német Népművelési Egyesület (Ungarlándischen Deutschen Volksbildungverein) „a magyarországi német nép... hagyományai, nyelve, szokásai és keresztény erkölcseinek ápolása"^érdekében alakult. Pár év alatt 11 csoportjuk jött létre, többségük Bonyhád környékén. A Volksbund megalakulásával (1938. november 26.) a lakosság támogatásáért való versengés közben helyenként konfliktus alakult ki a két német szervezet között. Miután 1940-ben a német népművelési egyesületek megszűntek, 1944-re már 56 településen létrejött csoportjaival a német ajkú lakosságot mindjobban átfogó Volksbund politikai befolyása lett a meghatározó. Felszámolásáról az elsők között történt intézkedés, amely a volt tagokat érintő kitelepítéssel folytatódott.

93 A MOVE „a magyar fajszeretet, megbecsülés, nagyrahivatottság és a nemzeti önérzet felébresztése, fenntartása és erősítése" érdekében szervezkedett. Koppányszántói alapszabályát 1943-ban hagyták jóvá. A Légoltalmi Ligának 1938-ban alakultak csoportjai - pl. Alsónyék, Báta, Dombóvár, Harc, Szedres - a légiveszély esetére történő felkészítésre, az önvédelem megszervezésére. Feloszlatásukról 1945-ben történt intézkedés.

94 A már említett Magyar Cserkész Szövetség az egyházak egyesületeihez hasonló politikai megítélés miatt szintén rendeleti úton lett feloszlatva. Magyarországon 1912-ben alakult ez a nagy múltú szervezet, Szekszárdon már 1913-ban létrehozták a megye első cserkészcsapatát. A húszas években szervezték meg a bonyhádi „Pákozdi Ferenc", a dombóvári „Dombó Pál"és a tolnai „ Wosinsky Mór"'stb. cserkészcsapatot, Tolna megyében összesen nyolcat. 142