Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

Keresztény jótékonysági egyletek is alakultak - pl. a Gyönki Keresztény Jótékony Nőegylet (1887), a Bonyhádi Ág. Hitv. Evangélikus Gyülekezeti Nőegylet (1900), a Nagyszokolyi Református Nőegylet (1923) - elsősorban az önhibájukon kívül nyomorba jutott keresztény családok segélyezésére, a betegek, árvák, munkaképtelenek támogatására. Ezek '45 után folytatták a munkát, majd lassan szintén elsorvadtak, megszűntek. A Faddi Református Nőszövetségnek és a Nagyszokolyi Ág. Hitv. Evangélikus Nőegyletnek 1949-ben még 35, illetve 64 tagja volt, megújított alapszabályukat az alispán támogató szándékkal terjesztette fel a BM-hez, de a hasonló egyletek működéséhez szükséges jóváhagyás már számukra sem érkezett meg. A politikai erőviszonyok megváltozásából következően a szervezeteit lassan kiépítő Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) kapott hasonló jellegű jótékonysági feladatokat. Létrehozása elsősorban az egyházak karitatív szervezetei ellen irányuló politikai lépésnek tekinthető.

67 Legismertebb segélyszervezeteink egyike, az önkéntes tűzoltóegyletek 1945ben még működtek. Az első tűzoltótestületek az 1870-es években alakultak (pl. Dombóváron 1876-ban) a „tűzoltásban rendszeresen szervezett csapataik által ténylegesen közre működni." A bátaszékiek testületének célja (alakult 1883-ban) „minden tűzvész alkalmával gyorsan a vész helyére sietni, és ott a műszaki intézkedésre hivatott parancsnok vezénylete alatt a veszedelemben forgó ember életét és a vésznek kitett ingó és ingatlan vagyont menteni.

m 1945. október 30-án jelent meg az a kormányrendelet, amely a tűzoltóság és-a tűzrendészet átszervezéséről intézkedett. Ennek értelmében mindenhol meg kellett szüntetni az önkéntes tűzoltóegyletet és helyette állami tűzoltóság fenntartására kötelezték a településeket. Az egyletek vagyona a községre szállt át. Kisebb helyeken ez 400-500 pengős értéket jelentett, de pl. Dombóvár, Szakcs 13-15 ezer pengő ingó és ingatlan vagyont adott át. Gondot ez nem okozhatott, mert az önkéntes testületek felszerelésére fordított pénzeket mindig a képviselő-testület szavazta meg, az a település vagyonához tartozott. Az új rendelettel nem az önkéntesség szűnt meg, hanem az egyleti forma. Vele együtt a tűzoltótársulatok törvényhatósági (megyei) szövetségei és a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség.

69 Az egyletek felszámolása valamelyest elhúzódott. 1949-ben a megyei felülvizsgálat során Decs, Harc, Szedres azt jelentette, hogy az egylet 1945 végén megszűnt. Többségüket 1946-ban számolták fel, de pl. a dombóvári önkéntesek feloszlatására csak 1947-ben került sor.

70 Gondok lehettek az új szervezet kiépítésével máshol is, az államilag elrendelt tűzoltóságot nem sikerült mindenhol felállítani. 1948-ban egy újabb kormányrendelet úgy intézkedett, hogy a 15 ezer lélekszámnál kisebb településeken is meg lehet alakítani a fizetett, állami tűzoltóságot. Tolna megyében az egyletek felszámolása után néhány község számára ez könnyebbséget jelentett, csak Szekszárd haladta meg ekkor a 15 ezres lakosszámot.

71 Pontos adatok hiányában csupán következtetni tudunk arra, hogy a Vöröskeresztnek is régi hagyományai vannak Tolna megyében. A paksi História Domusban olvasható egyik bejegyzés szerint a Paksi Vöröskereszt Egylet 1886-ban a saját kezelésébe vette az 1872-ben kórházzá alakított, már 1811-ben is említett helyi ispotályt és szeretetházat. Az elsők között (1892-ben) alakult Vöröskereszt Dombóváron is.

72 Henri Dunant Genfi Közhasznú Társaságának kezdeményezésére 1864-ben írták alá az első nemzetközi megállapodást a háborúk sebesültjeinek kijáró gondoskodásról. Magyarországon Károlyi Gyula kapott megbízást arra, hogy megalakítsa a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egyletét, 1881-ben hozták létre az első szervezeteket. Hazánk 1911-ben iktatta az ország törvényei közé az 1864-es 138