Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

Hasonló célokat fogalmaztak meg Döbröközön, Gerjenben, Kajdacson, Madocsán, Simontornyán stb.

58 Majdnem minden településnek már évtizedek óta volt legalább egy népszerű és nagy taglétszámú sportegyesülete. A háború után rendezték soraikat, néhány futballmérkőzéssel, sportversennyel visszaszerezték tagságukat és anyagilag is rendezett viszonyokat teremtettek. Ugy tűnhet, hogy ez teljesen politikamentes tevékenységüknek köszönhető, a koalíciós években azonban ez részben másképpen működött. 1945-ben és 1947-ben, de propagandisztikus okokból még az 1949-es választáskor is a politikai pártok igyekeztek maguk mellett tudni a jelentős tömegeket mozgósítani képes sportegyleteket. Befolyásukat a vezető tisztségeken keresztül tudták érvényesíteni. Mivel a különböző sportágakban elsősorban fiatalok tevékenykedtek, érthető módon erős vetélkedés folyt ezen a területen az ifjúsági szervezetek között is. Sportesemények szervezőiként, esetleg csapatok támogatásával a KALOT felszámolása után különösen a SZÍT és az EPOSZ pozíciói erősödtek meg a sportban, néhány nagy tradíciójú üzemi, szakmai klub mellett.

59 A régi tekintélyes egyesületek általában több sportágat támogattak, különösen a labdarúgást és az atlétikát. Közülük jelentősebb pl. a Simontornyai Bőrgyár Torna Klubja (1921), a Paksi Sportegyesület (1924), a Bátaszéki Vasutas Sportklub (1925) és a Bátaszéki Torna Klub (1927), vagy a Dombóvári Vasutas Sportegyesület (1927). Részben ezek összefogására, de saját szakosztályok fenntartására is, megalakult 1931-ben a Tolna Vármegyei Sportegyesület. Ezt az alispán 1945-ben feloszlatta. Vagyonát a Törekvés Sportegylet vette át.

60 A többi sportegyesület fennmaradt, sőt számuk az ötvenes években tovább nőtt. A fegyverszüneti egyezmény aláírása után született V. törvény értelmében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy haladéktalanul feloszlatja azokat a szervezeteket, amelyek Hitler-barát politikájukkal és magatartásukkal kompromittálták magukat. Feloszlatásukról a 15. pont rendelkezett, majd az ennek nyomán 1945. február 26-án kihirdetett ME-rendelet. A jogszabály a Baross Szövetség, az Ébredő Magyarok Egyesülete és más szervezetekkel együtt a Levente Egyesületet is érintette.

61 Ez utóbbi politikailag vált nemkívánatossá, itt mégis a sportegyletek között említjük, mert két és fél évtizedes fennállását hazai sportrendeletek tették lehetővé. Ennek megfelelően hivatalosan sportegyletként tartották számon. Valójában a trianoni békeszerződés korlátozó intézkedéseit kijátszva, az 1921: LIII. te. alapján olyan szervezetet hoztak létre felülről, amely egyesületi színekben folytatott kötelező jellegű katonai előképzést. A testnevelésről szóló törvény az iskolát elhagyó fiúk 21 éves korukig tartó kötelező testnevelését rendelte el. Egyben kifejezte az államnak azt a szándékát, hogy támogatni kívánja mindazokat a társadalmi alakulatokat, amelyek ezt a feladatot ellátják. A törvény úgy rendelkezett, hogy az ehhez szükséges ingatlanról és sportlétesítményekről az önkormányzatok kötelesek gondoskodni.

62 A törvény végrehajtására a Levente Egyesületet kellett igénybe venni, 1924-1925-ben erre kötelező rendeletek jelentek meg. Tolna megyében kampányszerűen folyt a levente szervezése. Az ennek eredményeként alakultakból a felszámolásukkor, 1945-ben még 36 volt hivatalosan bejegyezve. Az ifjúkorban hasznosnak mondható testnevelési elképzeléseket 1941-ben már úgy fogalmazta meg a központilag kiadott alapszabály, hogy az egyesület „tagjaiból - a kötelező leventefoglalkozások alatt és az iskolában nyert nevelés kiegészítése útján - egységes szellemű és nemzeti érzésű, vallásos és küzdőképes ifjúságot neveljen, tagjaiban a nemzeti, a katonai és a polgári erényeket, valamint a nemzeti öntudatot kifejlessze és megszilárdítsa, az élethivatást és ezen át a nemzet szolgálatának gondolatát tudatosítsa és mindezek által a nemzet harckészségét, szellemi és testi ellenálló képessé136