Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

Tolnában jelentős szerepük volt az olvasóköröknek a magyarosítás terjeszté­sében. A német ajkú lakosság olvasóegyletei először átvették ezeket a célkitűzése­ket, majd a húszas évektől nemzetiségi kultúrájuk ápolására saját népművelési egyesületeket hoztak létre. 39 Elsősorban itt halmozódtak fel azok a német nyelvű újságok és könyvek, amelyeket a háborút követően mint fasiszta és szovjetellenes kiadványokat össze kellett gyűjteni. 1945 után lassan megszűntek ezek az egyletek is. 43 olvasókört BM határozat­tal számoltak fel. (1947-ben 5,1948-ban 7,1949-ben 31 olvasókört szüntettek be ren­deleti úton.) A Kisvejkei Katolikus Olvasókör megszüntetését a községi jegyző kér­te; „Javaslom afeloszlatását - írja az alispánnak - mert a régi, őslakos reakciós svábok és más társaik a tagjai és így demokráciaellenesek. "Mázáról is feloszlatásra tettek ja­vaslatot. 40 Bátaszék iparos-olvasókörének 8 forint 97 fillérnyi „vagyonát"'az 1947-es felszámoló határozat a községnek „adományozta. "*' A Sióagárdi Polgári Olvasókör úgy járt, hogy amikor a háború utáni működését igazolnia kellett és bemutatta az 1945 előtt készült alapszabályát, a BM azt nem fogadta el. Mire az átfogalmazott változatot beterjesztették, megérkezett a feloszlató határozat. 42 Voltak tehát pró­bálkozások az egyletek átmentésére, de hiába indokolták, hogy pl. a Szedres és Vi­déke Iparos Olvasókör több mint 40 éve alakult és a „további működése kívánatos". Alsónána is azt jelentette a polgári olvasókörről, hogy „népellenes, vagy demokrácia­ellenes tevékenységet az egyesület nem fejt ki", megszüntették a többivel együtt. 43 Nem csoda, hogy a felszámoló határozatok hírére a '45 után újraindulok is lassan feladták a reményt és megszűntek, be sem várva a feloszlatásról várható intézke­dést. A hivatalos indoklásban ezek úgy szerepeltek, mint amelyek érdektelenség miatt szűntek meg. Sárszentlőrincen az Iparos Olvasókörnek még 32 tagja van 49­ben, amikor azt jelentik, hogy „tagdijat jelenleg nem szednek, mégpedig azért nem, mert úgy értesültek, hogy valamennyi egyesület fel lesz oszlatva..."" Tolnán az 1870-ben alakult Iparosok Olvasó Egylete mindent elkövetett a fennmaradásért. 1945. május 18-i választmányi ülésükön hivatalos felszólításra megtörtént a „fasiszta és nyilas elemek törlése az egyesület kebeléből". Rendszeres egyleti életet éltek, új tagokat vettek fel, zászlajuk alatt vettek részt körmeneteken és történelmi évfordulók demonstrációin. Arra is volt erejük, hogy a tagság adományai­ból felújítsák a helyiségeiket, aztán beléptek a Magyar Művelődési Szövetségbe. Amikor 1948 januárjában náluk is felmerült, hogy egyesülni kellene az ipartes­tülettel, mert esetleg mint olvasóegyletet feloszlatják őket, úgy döntenek, hogy még tájékozódnak, milyen sors vár rájuk. Márciusban arról értesültek Pestről, hogy az egyesülés nem aktuális. 1949. januárban kifizetik a felújítás utolsó számláit, és még abban a hónapban, 23-án a 284 tagot számláló egylet beolvad a KlOSZ-ba. Minden ingó és ingatlan vagyonukat átadják olyan indoklással, hogy „a tolnai kisiparosok átérezve a népi demokrácia fejlődésének irányát, nem működhetnek elszigetelten, ha­nem szükséges, hogy egy demokratikus szervhez csatlakozva, minden erejükkel a de­mokráciát támogassák... *? Ezek az egyletek saját beszerzésből gyarapították pár száz darabból álló könyvtáraikat, a szerencsésebbek országos népkönyvtár-akciók révén jutottak ki­sebb-nagyobb állományhoz az iskolán kívüli népművelés korában. A szabadműve­lődési tanácsok állandó feladata lett az ilyen gyűjtemények selejtezése és lehetőleg egy könyvtárba való összevonásuk minden településen. Közben az állományok fel­töltődtek azokkal az új könyvekkel, amelyekkel a célként megjelölt „demokratikus" könyvtárakká alakultak át. 1939-ben az olvasókörök, társaskörök, gazdakörök és más egyletek könyvtá­rain kívül 83 népkönyvtár szolgálta az olvasókat, összesen kb. 300 kisebb állomány. 132

Next

/
Thumbnails
Contents