Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

1948 nyarán, a centenáriumra meghirdetett könyvtárfejlesztési akció végén 116 könyvtár volt Tolna megyében, jelentős részük pár tucat könyvvel.

46 Néhány régi olvasókör jól felszerelt székházzal rendelkezett, ezeket a megszűnésükkor vagyonleltárral kellett átadniuk az elöljáróságnak. így tett a Bonyhádi és a Dombóvári R. K. Olvasókör, Gyulajon a Kisgazda Olvasókör és a Polgári Olvasókör, a Kölesdi Földműves Polgárok Olvasóköre, Mucsiban a R. K. Olvasókör, a Simontornyai Polgári Olvasókör és a Szekszárdi Református Olvasókör.

47 Olvasókörök 1945-1949-ben Polgári olvasókörök 1870-től 41 Szakmai olvasókörök 1893-tól 15 R. k. olvasókörök 1894-től 19 Protestáns olvasókörök 1900-tól 5 Egyéb olvasókörök 1873-tól 8 Összesen: 88 Kulturális, népművelő egyleteink közé sorolhatók a Katolikus Legényegylet, majd a Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága szervezetei (KALOT) és a Katolikus Leánykörök Szövetsége is (KALÁSZ). Adolf Kolping magyar követői szervezték az elsőket, miután a kezdeményező pap a vallásosság ébrentartására legényegyletet alapított Elberfeldben. Magyarországon 1856-ban Pesten alakult az első, Tolna megyében 1884-ben Pakson. A Magyarországi Legényegyletek Országos Szövetsége egyházmegyék szerint fogta össze őket, Szabóky Adolf pesti piarista tanár több évtizedes szervezőmunkájával. 1889. augusztus 22-23-ára Székesfehérvárra összehívott első nagygyűlését az egylet a pápa Rerum Novarum kezdetű enciklikája szellemében tartotta és a katolikus munkásság tömörítését, a szociális kérdések keresztény elvek szerinti megoldásának segítését fogalmazta meg feladatként.

48 A Tolna megyében alakult legényegyletek közül 39 működött 1946-ig, a KALOT négy alapelve szerint: 1. Krisztusi embert; vallásosság az élet minden megnyilatkozásában. 2. Műveltebb falut; ragaszkodás a földhöz, műveltség, szövetkezés. 3. Életerős népet; több kenyeret, jobb ruhát, egészségesebb lakást. 4. Önérzetes magyart; hangoskodás helyett komoly, áldozatkész, honszerető ifjúságot. A századfordulón, majd az 1910-es években elért számszerű eredmények utáni nehézségekre utal a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének 1934. január 13-án kelt körlevele. Ebben határozottabb szervezkedésre szólít fel és jelzi, hogy „az új kialakulások következtében napról napra nagyobb akadályokgördülnek az egyletek alakulása elé. Lehet, hogy fél esztendő múlva már egészen lehetetlen lesz... Nagyon kérem - olvasható a plébánosokhoz írt levélben - szíveskedjék sürgősen megalakítani az egyesületet,... alakításának legalább az engedélyét szerezzék meg és a tessék lássék kereteit állítsák fel. Nem tudni, hogy mire lesz jó. Világosabban egyenlőre nem beszélhetek. "Az egyesületeket korlátozó új és új rendszabályok idején a katolikus egyház is állami beavatkozástól tartott. Csak Bölcskén volt hatása a felszólításnak, egy hét múlva 78 fővel megalakult a KALOT.

49 Kisebb változtatásokkal mindenhol elfogadták a KALOT 1938-ban megjelent általános alapszabályát. E szerint „Az egylet célja a katolikus nőtlen földmíves és földmunkás egyének valláserkölcsi nevelése, nemzeti, szociális érzésük elmélyítése;földmívelő élethivatás s a család gondolatának ápolása; szak és általános műveltség szolgálata és a nemes szórakozásról való gondoskodás. "

50 Sok fiatal számára ez jelentette az egyetlen lehetőséget a szórakozásra, a művelődésre és sportolásra. 1946 után a felső egyházi vezetés egy része kész 133