Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

dés gyanúja merült fel, ezek egy része állami támogatást is kapott. A körlevél szerint ellenőrizni kellett azokat az egyesületeket is, amelyek működéséhez addig nem volt szükség kormányhatósági jóváhagyásra - ilyenek elsősorban a püspöki engedéllyel működő hitbuzgalmi társaságok - de a BM szerint ezen a címen olyan tevékenységet fejtettek ki, amelyre csak láttamozott alapszabállyal rendelkezők voltak jogosultak.

5 Valójában nagyon kevés egyesület részesült állami támogatásban. Egyrészt az az elv érvényesült, hogy a még oly társadalmi hasznosságú egyesületek is, mint pl. a közművelődési és segélyegyletek legyenek önfenntartók, másrészt a támogatás megszerzéséhez vezető út buktatói a rászorulókat is elriasztották. A szabadművelődés éveiben elsősorban a VKM és az Országos Szabadművelődési Tanács szorgalmazta a költségvetésből történő támogatást, amelynek elnyeréséhez a következő alapelveket mondták ki: 1. A VKM csak olyan egyesületeknek nyújt támogatást, amelyek képviseltetik magukat az országos tanácsban és hajlandóak azzal együttműködni. 2. Támogatás csak konkrét kulturális feladatokhoz adható, igényléséhez részletes munkatervet és költségvetést kell beterjeszteni. 3. A minisztérium és a tanács csak általános közművelődési célok előmozdítását tekinti feladatának, pl. szakmai képzést segítő tevékenység dotálásához az illetékes szakminisztériumoktól kell támogatást kérni. 4. A VKM csak országos szervezetek munkájához utal ki államsegélyt, a lakóhelyi szervezetek támogatása az ellenőrzést is végző megyei szabadművelődési felügyelő hatásköre. Rendezőelvként kívánták érvényesíteni azt is, hogy minden minisztérium csak a hatáskörébe tartozó feladatok támogatásához nyújtson segítséget.

6 A koalíciós évek egyesületi mozgalmának története az 1948 őszétől 1949 tavaszáig tartó ellenőrzések eredményeivel zárható le. Tolna vármegye alispánja 1949. április 26-án adott bizalmas összesítő jelentést a belügyminiszternek. További intézkedésekre készülve a BM nagyon részletes jelentést követelt a vármegyéktől, szempontjainak itt csak rövid összefoglalását adjuk, jelezve a vármegye által odasorolt egyesületek számát. 1. Alapszabályzattal, vagy anélkül működő (pl. hitbuzgalmi) egyesületek neve és adataik településenként: 99. 2. Működésüket engedéllyel szüneteltető egyesületek: 1. 3. Működésüket engedély nélkül szüneteltető egyesületek, amelyeket fel kell oszlatni, ha működésüket több mint egy éve szüneteltetik: 23. 4. Alapszabályzat nélkül működő egyesületek (pl. hitbuzgalmi egyletek), amelyek olyan tevékenységet fejtenek ki, amelyet csak kormányhatóság által láttamozott alapszabály birtokában lennének jogosultak: 73. 5. Ahol engedéllyel, vagy engedély nélkül kártyajátékot folytatnak: 35. 6. Nem vezetnek tagnyilvántartást, ezért a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítése nem ellenőrizhető: 68. 7. Nem rendelkeznek az alapszabályszerű működéshez szükséges anyagi feltételekkel: 26. 8. Pénz- és vagyonkezelésükkel kapcsolatban kifogások merültek fel: 120. 9. Belső ellenőrző pénztárvizsgálataikat nem végezték el: 60. 10. Nincs elfogadott költségvetésük és az előző évről nem készítettek zárszámadást: 143. 11. Az egyesület intézőszervei nem az alapszabályzatban előírt számban tartottak üléseket, illetve azokról nem vezettek jegyzőkönyvet: 96. 124