Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

Ennek alaposan ellentmond az a kép, mely a pecséten látható. Azon ugyanis félreérthetetlenül téglavárról van szó. Két vaskos torony közötti falrészen a nagy nyitott kapuban egy vitéz áll kivont karddal. Talán egy kicsit közelebb állunk a valósághoz, ha megnézzük Evlia Cselebi írását Dunaföldvárróh Földvár „vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár... A vár négy szögletén levő igen erős tornyokban sáhi és zárbuzán ágyuk vannak... a dzsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő négyszögletes, erős építkezésű szép torony van.

m Cselebi és OttendorfF közel egy időben látták a várat. Véleményük a két szélsőség. A valóság e kettőnek az ötvözete lehet; palánk és kővár együtt. A pecséten a vár két kapuja közül az egyik és a vár négy szögletén álló bástyákból kettő látszik. Simontornya vára sok viszontagságot megért erődítmény. Utoljára a Rákócziszabadságharc viharai söpörtek rajta végig. Ennek ellenére viszonylag sok maradt meg belőle. Mindenekelőtt a lakótorony, mely a vár legrégebbi része és a hozzá csatlakozó épületrészek. A pecséten a kora valóságánál jóval több látszik. Nemcsak a megkoronázott lakótorony, hanem a ma már nem látható várfal is. Elképzelhető az, hogy egy korai pecsét másolatáról van szó, de a kép stilizáltsága inkább arra utal, hogy a pecséten ábrázolt vár a képzelet szüleménye s csak igen kevés köze van az egykori Simontornya várához.

29 Tolna vára is azok közé tartozik, melyről mind Cselebi, mind pedig Ottendorff is megemlékezik. Ottendorff szerint: „apaiánk a város elején nyugat felé fekszik, valamivel emelkedettebb helyen és részben kőből, részben fából és sárból való falakkal és egy száraz árokkal a szokásos módon van megerősítve.

m Nem sokkal bőbeszédűbb Cselebi sem. így ír a várról: „A Duna folyó partján álló rendezettpalánka... közepén egy négyszögletű, köépítésű, magas toronyban néhány sáhi ágyú... '

m Tolna város ismert pecsétjei közül kettő XVII-XVIII. századi, a harmadik 1813-as keltezésű. Ez utóbbi igazolja: a pecsétképen vár látható, ez ugyanis a korábbi pecséteken nem egyértelmű. Feltételezhető ugyanis az, hogy 1813-ban az egykori várból már semmi sem látszott, ezért valószínűnek látszik az, hogy ez a pecsét a korábbiaknak egy közérthetővé tett, átdolgozott változata. A kérdés azonban az, hogy az első két pecséten látható épületek jól értelmezettek-e? Ugyanakkor az is kérdés, vajon ez az első két datálatlan pecsét valóban XVIII. századi és nem korábbi-e? Valójában milyen épületek láthatók a pecséteken?

32 Az 1813-as pecséten két kapubástya látható, felül pártázott orommal, a kapuk felett kerek ablakokkal. A kapubástyák mellett, azoktól kissé hátrébb két egyablakos, kocka alakú kupolás épület áll. A középütt álló épületen sokágú csillag látszik. E két pecsét vésetének és ábrázolásmódjának színvonala és technikája teljesen eltér a XVIII. századi ábrázolásoktól, így nagyon is indokoltnak tűnik annak feltételezése, hogy ezek a pecsétek esetleg XVII. századiak, vagy egy XVI-XVII. századinak a másolatai. Erre ugyanis van példa: Dunaszekcső 1710. évi pecsétjén a várnak olyan ábrázolása látható, amely csak 1686 előtt volt valóság. A kis épületen lévő csillag utalhat a török-kori nagy protestáns központra is, melynek virágkora a XVI. században volt. Kathona Géza szerint Tolna város felfelé ívelésének korszakában „...a város magyar lakossága felett külön magyar bíró állott. A pecsét használatát ebben a korai időben ez is valószínűsítheti.

m Ez nem le103