Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

Tolna megyében 11 falunál és mezővárosnál találunk egyházi vonatkozású ábrázolásokat a pecséteken. Ezek egy részén a falu temploma látható (Báta, Decs, Dunaföldvár, Madocsa, Paks, Szekszárd, Tevel), kisebbik részén más egyházi ábrázolás látható: így Agnus Dei (Bölcske, Mőcsény), Mária Jézussal (Kovácsi), valamint szentek (Mindenszentek) - (Tamási). A templomábrázolások között Dunaföldvárévitatható. Az első 1690-es datálású pecséten valószínűleg a vár látható két toronnyal, középütt nyitott kapujában kivont kardot tartó vitézzel. A későbbi pecséteken (1780,1789 és é. n.) már inkább templomnak tűnik az ábrázolás, annak ellenére, hogy a nyitott kapuban a vitéz változatlanul kivont kardot tart a kezében. Nyilván mindig a várról van szó. Ezt a tényt még az sem zavarja, hogy a tornyokon kereszt látható. Az első pecsét közvetlenül a török kiűzése utáni időben készült, amikor még nem létezett a templom. 1725-ben épült a templom, de az sohasem volt kéttornyú. A parókia 1699-ben létesült.

14 Más a helyzet Szekszárd pecsétjén látható toronyábrázolással. Kaczián János szerint a pecsétképen ma már nem létező torony látható: „... A templomtorony, mint építészeti emlék az 1700-as évek elejére vezethető vissza. A török kiűzése után Mérey Mihály kezdte el a sok vihart megért apátsági templom átépítését, ezt a munkát Trautschon apát fejezte be 1726-ban. Ekkor épült a címerben látható torony is. A templom 1794-ben leégett, az új római katolikus templom 1802-1805-ben épült fel, de a város címerében a régi torony ábrázolása maradt fenn..."

15 Decs 1703-as évvel datált pecsétjén a falu temploma látható, tornyán barokk toronysisakkal, melyen csillag látható (kálvinista falu). Barokk templom látható Madocsa korai, XVIII. századi pecsétjén. Paks 1808. évi pecsétjére a mai templom elődje került. Viszonylag késői pecsétről van szó, az ekkor és ezután készült tipáriumokon már kevésbé voltjellemző a templomábrázolás.

16 Szokatlan templomábrázolás látható Tevel 1841-es datálású pecsétjén. A különben heraldikai jellegű pecséten csücsköstalpú címerpajzsban egy templom és egy épület látható. (A faluban egy katolikus templom és egy zsinagóga volt.) A templomábrázolások sorában külön hely illeti Báta mezővárospecsétjét, illetve pecsétjeit. Mindkét pecséten templom látható, de nem ugyanaz a templom, pedig a tipárium közel egy időben készülhetett, vagy egy időben használták. Az egyik pecséten (1785. évi iraton látható) teljesen sík földön egy templom látszik, egészen kicsi tornyocskával, íves kapubejárattal és ablakkal. A templom kis tornyán kereszt nem látható. A templom mellett kis épület áll. A másik pecséten (1800-as keltezésű iraton található) láthitó templom a kanyargó folyó melletti erdővel borított dombon áll. A templom tornyán barokk toronysisak, azon kereszt. A szentély felett is kereszt. A szentély tetőzete lényegesen alacsonyabb, mint a főhajóé. A toronynak egymás felett kettő, a főhajónak kettő s a szentélynek egy ablaka látszik. Mindezek előrebocsátása után feltételezhető az, hogy az egyik templom a kálvinistáké volt. E megállapítás mellett szól az, hogy a torony éppen csak jelzésszerű és nincs rajta kereszt. Ismert tény az, hogy a református és katolikus magyarok a falunak két részét lakták. Az Alvég volt a református, a Felvég a katolikus falu. A földesúr egy időben a két felekezet lakosságát teljesen elkülönítette egymástól.

17 Előfordulhat az, hogy ez időben külön bírója és elöljárósága volt a két falurésznek, esetleg egy bírója de külön esküdtjei. Ez esetben használhattak külön pecsétet is, és e megkülönböztetés megszűnte után használhatták mindkettőt egyszerre, azt, amelyik éppen kéznél volt.

18 A másik kérdés ennél bonyolultabb. Miért ábrázolták az 1741-ben épült templomot magas dombon? A Klastrom hegyen ugyanis a török után nem épült újjá a régi, a középkori monostortemplom és csak 1937-39-ben épült itt fel a mai Szent Vér101