Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97
templom. 19 E kérdésre egyértelmű választ nem lehet adni, legfeljebb csak feltételezéseket lehet tenni. Valószínű e kérdésre adott válasz közelebb hozza Dunaföldvár kéttornyú templomával kapcsolatos probléma megoldását is. A települések pecsétjein gyakoriak a várábrázolások. Ennek nagy hagyományai vannak, aminek egyik legrégibb, egyszersmind legismertebb emléke a XIII. századból való, ez az esztergomi latinok pecsétje, melynek előlapján a fallal körülvett Esztergom látható. 20 Hasonlóképpen a vár látható Pécs XV. századi és XVI. századi pecsétjén is. Természetes az, hogy amelyik település közelében vár állt, vagy maga a település volt erősség, az szerepel a pecséten is. Ennek következtében oly furcsaságok is előfordultak, hogy a várat ábrázoló pecsétet még akkor is használták, amikor maga a vár már régen az enyészet martalékává vált s az erősség nyomtalanul eltűnt. (Pl. Dunaszekcső pecsétje 1710-ből.) Tolna megye hét településének a pecsétjében található várábrázolás. Ezek a következők: Bátaszék, Dombóvár (1715), Döbrököz (1756), Ozora, Simontornya (1851), Tolna (1813), Szekszárd. 2 ' Bátaszék váráról keveset tudunk. Ottendorff Henrik 1663-ban a következőt írta a várról: „Bathosek palánkot nagyobbrészt kőfal, meg félkörű és négyszögletes tornyok, továbbá félsáncok és száraz árok veszi körül, s ezek közt néhány sárból tapasztott és fonott kerítés van." 22 E leírásból is nyilvánvaló: meglehetősen jelentéktelen vár volt a török alatt és a török háborúk végeztével szerepe szinte teljesen megszűnt. Ennek ellenére mégis szerepel a mezőváros pecsétjén. A pecsétképen tehát a vár látható, középütt egy nagy és kétoldalt egy-egy kisebb toronnyal. A tornyokon hegyes toronysisak, illetve egy-egy négyzetes ablak. A középső torony alatt nagy íves kapu s kétoldalt egy-egy négyzetes ablak, valamint a tornyokon kereszt látható. A dombói várról valamivel többet tudunk. Fényes Elek írja: „Nyugatra a Kapós rétjeinél láthatni a régi dombói vár romjait... m E romokból napjainkban is látható valamennyi. Más írásos források mellett a pecsétből is látható, hogy nem volt jelentéktelen vár egykoron, bár a pecsétnyomaton is látható, hogy ez az erősség félig palánk- félig téglavár volt. A pecsétnyomat összevethető Grescher Mátyás metszetével. 24 Mindkettőn jól látható a középső nagy hengeralakú torony, ívelt kapubejáratával, két oldalán egy-egy bástyával, illetve palánkfalakkal. A vár előtt a Kapós folyó látható. Döbrököz mocsárvára 25 korábbi jelentőségét a török után elvesztette, ami viszonylag igen hamar bekövetkezhetett, mert a pecséten a Kapós vizének partján, magas nádas mellett csak a vártorony látható, az viszont teljesen épen áll. Egyes források szerint ezt még a XVIII. században magtárnak használták. Nyilván a pecséten ez az állapot látható. 26 Ozora vára egykoron az Ozorai családé volt. A török 1543-1687-ig tartotta megszállva. A várat később, a XVIII. században az Eszterházy család barokk stílusban átalakította. Ebből az időből származhat a mezőváros pecsétje is. Ezen a téglavár látható, elöl egy hatalmas kőkeretes kapuval. E kapu valószínűleg ennek az átalakításnak az eredménye volt. Dunaföldvár pecsétje igen korai, 1690-ből való, napjainkig ez Tolna megye településeinek legkorábbi, ismert pecsétje. Az erősség palánkvár volt. Ottendorff erről is megemlékezik: „Fedwár, melyet a németek Feldwarnak is neveznek, nagy mezőváros, falu és palánk közel a Dunához. A palánk eléggé magas, dombos parton fekszik, melyet vagy a természet, vagy az emberi erő tört át, hogy annál könnyebben lehessen a Dunához jutni." 21 102
