A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

Gutai Miklós: KI VOLT DR. HADNAGY ALBERT?

életének a megírásához. Ez a munka felölelte volna a mindennapi életnek legcsekélyebb részeitől kezdve, a jelentősebb kulturális megmozdulásokig minden területét - főleg a jobbágyság foglalkozásait, szokásait, napi életét stb. Sajnos e pótolhatatlan, tudományos feljegyzései katonai behívása után megsemmisültek. Ez alól kivétel volt az az iratmásolat kötet a bécsi Statsarchiv anyagából, amely az 1790/91. évi erdélyi országgyűlés történetére vonatkozott. Ennek eredeti iratanyaga Bécsben egy tűzvész során megsemmisült. Mivel azonban szóról szóra való másolatot készített kutatása során, ilyen témájú és visszajuttatott munkája az utókor számára nagybecsű értéket jelent. 1936-ban változás állt be életében: 35 éves korában megnősült, elvévén Dömötör Ilonát. Házasságukból két gyermek született: Zsolt és Ilona. Nagyon jól érezte magát feleségének a családja körében; finom humorral ízesített szellemes megjegyzései és okos tanácsai miatt őt is nagyon megszerették és becsülték itt is. Ezek után röviden meg kell emlékezni katonáskodásáról is, annál is inkább, mert ez összefügg az előbb említett nézeteivel és iratmentő tevékenységével. 1939ben, mint elmaradt korosztálybélit besorozták katonának. 1943-ban kiképzésre behívták a pécsi híradózászlóaljhoz, ahol 4 hónapig teljesített szolgálatot. 1944 márciusában újra behívták, mégpedig legnagyobb ámulatára a máramarosszigeti 1. hegyi dandárhoz, ahonnan azonnal frontszolgálatra vezényelték. A későbbiek során bebizonyosodott sejtése - közismert németellenes felfogása és magatartása miatt került sor máramarosszigeti behívására. Ugyanis a hegyi dandár vezérkari főnökének direkt utasítására, névre szóló parancsra hívták be szolgálatra. Céltudatos és rosszakaratú katonai behívásáról ezt követően számtalan más esetből is meggyőződött. Elég csak annyit említeni, hogy századparancsnoka -jóllehet súlyos beteg volt és harctéren csaknem teljesen hasznavehetetlen - sohasem tudta leszereltetni, mert felettesei szerint neki ott kellett szolgálnia. Viszontagságos harctéri események és visszavonulás után a bajorországi Neuburgban, mint kórházi beteg esett amerikai fogságba 1945. április 26-án. Közel egyéves hadifogság után, 1946. január 25-én tért vissza otthonába, Szekszárdra. A II. világháború végkifejlete tekintetében nem volt kétsége. Bizonyság erre, hogy még az 1942. évben megkezdte a levéltár anyagának elrejtését a megyeháza börtönében. Sajnos ezt a munkát - katonai szolgálata miatt - befejezni nem tudta és ezzel a gazdátlanul maradt levéltár sorsa beteljesedett. A helyén maradt anyagot szétszórták, az elrejtett iratok tetejét szétbontották, a levéltári berendezéseket teljesen megsemmisítették. Hadifogságából való visszatérése után, első teendője volt a levéltár háborús veszteségeinek, kárainak a helyrehozatala, belekapcsolván e munkásságba Tolna vármegye neves, illusztris családjainak kezén volt és veszendőbe került történeti anyagjainak a mentési munkálatait is. Az 1948. július l-jén kelt levelében Némethy Pál alispán meghatalmazta, „...hogy Tolna vármegye területén bárhol az elhagyott kastélyokban, uradalmi épületekben, szóbajöhető intézményeknél, községek irattáraiban stb. szabadon folytathasson mindenre kiterjedő kutatást és a talált anyagot megítélése szerint Tolna vármegye levéltárának részére igénybevehesse és elszállíttathassa, illetve ennek megtörténtéig megfelelő őrizet alá helyezhesse. Valamennyi község elöljáróságát utasítom, hogy e meghatalmazásnak alapján dr. Hadnagy Albert vm. fő levéltárnoknak a fenti cél érdekében saját személyükben is nyújtsanak minden rendelkezésre álló eszközzel támogatást és szükség esetén hatósági védelmet. Meghatalmazottam kívánságának és utasításainak e cél érdekében a községi elöljáróságok eleget tenni tartoznak..." 10