A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

Gutai Miklós: KI VOLT DR. HADNAGY ALBERT?

Ennek a munkának a gyümölcseként sok muzeális értékű tárgyat, festményt, szobrot, antik bútort, 86 ifm iratot és több ezer könyvet gyűjtött és mentett meg Nóvák József múzeumvezetővel együtt a levéltár, a múzeum, az utókor számára. A levéltár történeti anyagában már nem az 1654-es irat a legrégebbi, hiszen e begyűjtések eredményeként, mint azt napjainkra az iratrendezések megmutatták, már 1238-tól található összesen 195 Mohács előtt kiállított oklevél. Ezzel a gazdag középkori diplomaanyaggal az egykori szekszárdi, ma Tolna Megyei Levéltár felbecsülhetetlen történeti értékkel rendelkezik. Az ezt követő 1950-es évek a levéltár további helyreállítási munkálataival, újrarendezésével teltek, de már készültek azok a tanulmányok, amelyek a megye kultúréletével és annak kihatásaival, a paraszti élettel és mozgalmakkal foglalkoztak. Ezután kezdett hozzá a Béri Balogh Ádámról, Háry Jánosról szóló tanulmány és Liszt Ferenc szekszárdi vonatkozásainak megírásához. Pedig ezekben a nagyon „nehéz", a midennapi túlélést és egzisztenciát veszélyeztető időben nem volt könnyű „talpon maradni. "Jellemző erre a tévedésekben és rosszindulatú megjegyzésekben bővelkedő, a szekszárdi kádercsoport által, 1950. október 28-án róla írt jellemzés: „...1901-ben született. Polgári származású, édesapja postamester volt. Egyetemet végzett, bölcsészeti doktorátust tett, ösztöndíjjal külföldön végezte tanulmányait. 1926. óta végez levéltári munkát. Katona volt, front alkalmával nyugatra ment, ahonnan 1946-ban tért vissza, azóta a megyei levéltárban dolgozik, mint levéltáros. A kérdésekre igen zavarosan válaszolt és nem őszintén. Letagadta azt, hogy felesége 23 k. hold földet örökölt. (Amit a régi önéletrajzából tudtunk meg.) Még azt is letagadta, hogy Dunaföldváron háza van és 2 kh. szőlője, ahol igen nagy mennyiségben bor szokott teremni. Párton kívüli és bemondása szerint azért nem végez társadalmi munkát, mert szívdobogása van s így neki kímélni kell magát. (Felesége apja pap volt.) Rendszeresen jár templomba. A baráti köre régi reakciós elemekből tevődik össze... Az egész beszéde végig zűrzavaros, rendszertelen és egyáltalán nem őszinte. Levéltárosnak nem javasoljuk, a fenti okok miatt felelősséget nem vállalunk érte." Mivel állása ekkor inogni látszott - főhatósága - a Levéltárak Országos Központja, Büki Lászlót küldte Szekszárdra az ügy kivizsgálására. Munkáját befejezve és a többszörös rosszindulatú megállapítást korrigálva, a vizsgálatot azzal zárta, hogy „...a Végrehajtó Bizottság tagjai, mint szorgalmas, becsületes emberről beszélnek róla", így továbbra is megerősítették hivatalában. A TIT keretében számtalan előadást tartott és a helyi sajtóban is több, forrásértékű tanulmánya jelent meg. Kutatásaival és adatszolgáltatásaival igen sok kiadványnak segítette a megjelenését. Mint a Tolna megyei református egyházmegye világi főjegyzője funkciójának megfelelően - részt vett a protestáns egyház akkori életében. Ajtaja mindenki előtt nyitva állt és a humanizmus, az embereken való segíteni akarás vezette cselekedeteit. Őszinte baráti szálak fűzték Illyés Gyulához, Féja Gézához, Mészöly Miklóshoz és Andrásfalvy Bertalanhoz, akik több alkalommal megfordultak házában és akikkel rendszeresen kicserélték gondolataikat. Az eddig leírtakból talán következik is, hogy 1956-ban a magyar forradalom mellé állt. Mint dr. Tóth Lajos írta e kötetben: „ mint a történelmi jelentőségű népmozgalmak kiváló ismerője, a nemzetéhez és a meggyőződéséhez most is hűséges, a saját veszedelmével nem számoló, a közösséget szolgálni akaró, bátor és megfontolt egyéniség..... "végezte munkáját, miután 1956. október 31-én a nemzeti bizottság elnökségi tagjává választották. A forradalom leverése után, mint ahogy a Tolna megyei nemzeti bizottság elnöke írta, amikor a forradalom sikeréért vívott harcban részt11