A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
\ Gyűjtőutam további és sokszor még izgalmas részleteiről nem kívánok e helyen többet mondani, bár sok vonatkozásban szolgálhatnának ezek tanulságul. Összegezésül még csak annyit kívánok megemlíteni, hogy levéltárunk a felszabadulás előtt egyetlenegy középkori oklevéllel sem rendelkezett, gyűjtőutam eredményeként viszont ma 195 darab középkori oklevélnek jutott a birtokába az 1238-ik évig visszamenően, a mohácsi vésztől az 1867-ik évi kiegyezésig pedig az általam 12 családtól behozott és a levéltárunk tulajdonába juttatott iratanyag összesen 86 folyómétert tesz ki. Az általam megmentett könyvek kötetszáma meghaladta a 36 000-et, nem is szólva azokról az egyéb muzeális értékekről, melyeknek felsorolása e helyen nem is volna lehetséges és amelyek mind a helybéli múzeumban nyertek elhelyezést hatalmas értékben. Gyűjtőutam eredményeképpen sokszorosan kárpótolódott az a veszteség, amit Tolna vármegye levéltára a II. világháború sodrának következtében elszenvedett iratanyagában, és a Szekszárdi Állami Levéltárnak általam szerzett könyvtára is olyan értéket képvisel, amilyennel vidéki viszonylatban kevés intézmény dicsekedhetik. Azt sem szabad felednünk, hogy ez a szerzemény, amelynek birtokában ma a Szekszárdi Állami Levéltár a vidéki levéltárak élvonalába került, sokkal nagyobb lehetett volna, ha az állandósult török hódoltság ki nem pusztítja innen a történelmi családokat s nem teszi ezek számát más megyékhez viszonyítva aránylag kisszámúvá. E ténynek a felismerése természetszerűleg ad következtetést arra, hogy mekkora veszteség következett be e vonatkozásban azokon a területeken, hol a történelmi családok sokkal nagyobb számban éltek és sokkal nagyobb mértékben tartottak birtokukban ilyes nemzeti értékeket, melyeknek pusztulása kulturális javainkat újólag megtizedelte. Rendkívül sajnálatos, hogy e tanulmányomból saját személyemet nem tudtam sehogyan se kikapcsolni és akaratlanul is sokat kellett foglalkoznom saját sorsommal és saját cselekedeteimmel. Mindaz azonban, ami ezzel a levéltárral történt, a pusztulás és gyarapodás, annyira összefonódott személyemmel, hogy más utat választanom nem állott módomban. Ezért elnézést és megértést kérek mindazoktól, aki e tekintetben esetleg más véleményen vannak. Forrás: Levéltári Szemle, Kiadta a Levéltárak Országos Központja (LOK) Bp., 1963. 1-2. sz. 117-131. p. 161