A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

A helytartótanács legfőbb gondját annak firtatása képezte, hogy tulajdonképpen hogyan is áll az alapítvány vagyoni helyzet dolgában és valóban van-e annyi tartalékja, hogy Tolna vármegye igénybe vehesse azt a gimnázium megépítésének céljaira. E vonatkozásban elég sok bosszúságot okozott Tolna vármegye rendjeinek kellemetlen kérdéseivel, melyek nyilvánvalóan annak bizonyítására irányultak, hogy az alapítvány a kért célra semmiképpen sem vehető igénybe. A bécsi udvari körökben igen nagy tekintélynek örvendő Apponyi Antal grófnak, aki egyébként nagy művészbarát volt és óriási összegeket áldozott műkincsek gyűjtésére, az udvarnál mégis sikerült annyira kedvező mederbe terelni a szekszárdi gimnázium ügyét, hogy a Bécsből 1804. évi február hó 19-én keltezett levelében nagy örömmel tudatta a vármegyével, hogy új és kedvező döntést várhatnak. Ez a megígért kedvező döntés azonban még soká váratott magára. Néhány hónappal később a vármegye az alapítvány helyzetének ismertetése során arra kérte a nádort, a helytartótanács elnökét járuljon hozzá ahhoz, hogy a gimnázium megépíttessék az alapítvány segítségével, éspedig oly módon, hogy az uradalom építtesse meg az új nemzeti iskolát, az alapítvány pedig emeletráépítéssel a gimnáziumot, mert így mindkét érdekelt fél mentesülne a nagyobb költségektől. A város is, majd a vármegye is eredetileg tulajdonképpen lyceumot akart létesíteni a városban és csak másodsorban gimnáziumot. A helytartótanács most már, főleg Apponyi tevékenykedése következtében nem tudott elzárkózni az elöl, hogy a sok levelezgetés helyett komoly formában hozzá ne kezdjen a tervek elkészíttetéséhez. A változott helyzet következtében a királyi biztosként éppen Bátaszéken tartózkodó Latinovics János, helytartótanácsi tanácsost utasította, hogy a helyszínen vizsgálja meg ezt az ügyet, s tegyen hozzá jelentést a tervek egyidejű felküldése mellett. Ekkor készült el a szekszárdi gimnáziumnak I. számú terve Schmidt Vencel szekszárdi kőművesmester szerkesztésében 1804. december havában, amely szerint a gimnáziumot a már ismertetett módon, emeletráépítéssel kellett volna megvalósítani a város által adományozott telken, amelyen ma a tanácsháza áll. E terv szerint a földszinten a nemzeti (elemi) iskolások tantermei nyertek volna elhelyezést összesen 525 főnyi tanulót befogadó kiterjedéssel, míg az emeleten tervezett tantermeknek a gimnáziumi tanulókat kellett volna magukba fogadniuk 480-as létszámmal. Ez a két iskolai intézmény tehát összesen 1005 tanulónak adott volna iskolai otthont. A tervrajzba bejegyzett padsorok szerint az egyes tantermeknek hihetetlenül nagyszámú, 60-250 főig terjedő tanulólétszámot kellett volna befogadniuk. Az iskolához tartozott volna még az imaterem és a rajzterem. Ezzel a tervezéssel párhuzamosan a helytartótanács meghatározta az alkalmazandó tanárok státusát is; éspedig a gimnázium számára egy igazgatót évi 500 Ft, egy felügyelőt évi 400 Ft, hat tanárt 600-400 Ft, és egy helyettes tanárt 200 Ft évi fizetéssel, összesen tehát 3900 Ft illetményigénnyel. A lyceum tanári kara ugyanakkor összesen 2400 Ft-ot igényelt volna, a két intézmény együtt tehát 6300 Ft személyi illetménnyel terveztetett. A helytartótanács ezzel kapcsolatban arra hívta fel a vármegyét, hogy amíg az alapítvány helyzete kellő módon nem alakul, elégedjenek meg a gimnázium létesítésével, a lyceum megvalósítását pedig halasszák későbbi időre. A szekszárdi gimnáziumnak az itt bemutatott tervezés szerinti megépítése 66 688 Ft-ba került volna az igás és kézi napszámon felül, amelynek ingyenes kiszolgáltatását a város lakossága magára vállalta. Az uradalom azonban nem volt hajlandó ezúttal sem többet áldozni az építkezés céljaira a már egyszer megajánlott 12 000 Ft-nál és eleve és változatlanul kitartott ama álláspontja mellett, hogy a gimnázium létesítéséhez nem köteles semmivel se hozzájárulni. Az általa megajánlott összeg nyilván azonos volt az új nemzeti iskola építési költségeinek az előirányzatával és 128