A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
sem maradt fenn és egykori létezését mindössze az a pecsétnyomó bizonyítja, amely Sigillum Gymnasii Abbatialis Szekszárdiensis köriratával e gimnáziumról hírt ad. Azóta e pecsétnyomónak is nyoma veszett már. Az is lehetséges, hogy ez a gimnázium nem jutott tovább a kezdeti szaknál és csakhamar elsöpörte a kuruc-labanc világ vihara, mint annyi más kezdeményezést is. E múló emléken túl a szekszárdi gimnázium létesítésének gondolata kétszáz éves múltra tekinthet vissza. Szekszárdon a városi tanács és az egész „pápistaság" 1761. évi november hó 1jén szerződést kötött Baróthy Mihály tanítóval abból a célból, hogy a városban élő deákgyermekeket, éspedig a declinistákat, minorpárvistákat, majorpárvistákat és principistákat tanítsa és nevelje oly módon, hogy azok iskolájukból mindjárt a grammatikára, az akkori gimnázium első osztályába léphessenek. A szerződésben kikötötték, hogy Baróthy Mihálynak nem lészen szabad a syllabikáló, vagyis olvasó gyermeket iskolájába ereszteni, nehogy ez az iskolamesternek, aki egyúttal orgonista is volt, sérelmére legyen. E deákgyermekek oktatásáért tanítójuk a város pénztárából évi 100 Forint fizetést kapott, mely összeget a városbíró a tanulók szüleitől arányos fizetés után volt köteles beszedetni. A szülők tartoztak még a tanítót a szükséges gyertyával és tűzifával is ellátni. A vidéki gyermekek oktatásáért, ha lesznek ilyenek - mondja a szerződés - külön díjazás illeti meg őt. „Hogy pedig annál nyugodalmasabban és helyesebben folytattassék ezen elkezdett deákiskola, bizonyossá tesszük ezzel emiitett Baróthy Mihály urunkat, hogy senki ötét akárminémű illetlen cselekedettel, avagy csak szóval is (lakosaink közül) bántani ne merészeljen, ha pedig megtörténnék, illendő satisfactiot adminisztrálunk. Hanem ajánlásunk szerint szabad quártély mellett mindennemű szabadságban és csöndes nyugodalomban kívánjuk tartani", szól a továbbiakban a város szerződése. Szekszárd mezőváros ezzel a szerződéssel kétszáz évvel ezelőtt amolyan félig hivatalos, félig magánjellegű deákiskola létesítését határozta el és valósította meg, hogy ezáltal lehetővé tegye, ha korlátolt számban is, tanulni vágyó ifjúságának továbbképzését. A szerződésnek idézett része arra enged következtetést, hogy Szekszárdon egy magasabb fokú iskola létesítése esetén számolni lehetett és kellett is az intézmény és annak egyszemélyű vezetője és tanítója iránti ellenérzéssel és ellenállással, mert másképpen nem lett volna szükség e szerződésben személyi biztosítékok kikötésére. Ennek oka részben az lehetett, hogy a helybeli tanítóság nem nézte jószemmel a városban egy, az övékénél magasabb fokú iskola működését, másrészt pedig egyesek a paraszti egység megtörését és a jobbágy gyermekeknek a paraszti munkától való elvonását vélték bekövetkezni az iskola működésének eredményeként. Az előbbi feltevésre a szerződésnek az a kitétele utal, amelyben szigorúan megtiltják ez elemi iskolásoknak a deákiskolába való „beeresztését" annak érdekében, hogy az iskolamestert ne érhesse ezáltal sérelem. Az utóbbi feltevést az a tény valószínűsíti, hogy a gimnáziummal szembeni ellenérzés a parasztság egyrészének oldaláról az elmúlt kétszáz év alatt a mostani kultúrforradalomig alig engedett a merevségéből. Mindezek ellenére ennek a deákiskolának a létrehozásából és huzamos ideig tartó működéséből tényként az is megállapítható, hogy e mezőváros jobbágylakosságának túlnyomó részében mégiscsak élt a vágy a haladáshoz szükséges ismeretek megszerzése iránt és a városi tanács csak ennek a vágyakozásnak biztos ismeretében merte megkötni ezt a szerződést és vállalt a maga részéről Jsiztosítékokat az iskola működésének zavartalan voltát illetően. Adatok vannak arra, hogy ez a deákiskola, ha csekély létszámmal is, minden nehézség ellenére negyvenöt éven át működött Baróthy Mihály tanítóságában egészen az ő haláláig, az 1806. év elejéig. Működését egyéb adatokon kívül az a tandíjhátraléki kimutatás is bizonyítja, amellyel Baróthy Mihály hosszú időre kiterjedően 121
