Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1965. december 5., rendes ülés
2 S talán még egy jellemző adat: a játékok intenzivebb elsajátítására heti 1 órát si .érült a tanfolyamokon kiharcolni es azt is csak jónéhány évtizeddel később - 1911-12-ben, amikor már forradalmi ujitásként propagálta a tanügyi igazgatás a lo hónapos tornatanitói tanfolyamokat. Csak 192o-ban lett állami üggyé az iskolai tornatanitóképzés, amikoris az NTE kebelében szervezett intézetet államosították. És végre elérkezett 1925., amikoris külföldi minták alapján Magyarországon is főiskolai szinten kezdik képezni a tornatanárokat; illetve ettől kezdve: testnevelő tanárokat, December 12-én nyilik meg ünnepélyesen az első tanév összesen 12 szaktanár közreműködésével a Győri úti polgári iskolai tanárképző épületében. A Magyar Testnevelési Főiskola tanárképző.szerepe az első évek igényeihez képest elenyésző volt. Annál jobban kihasználták a Főiskolát a sport és testnevelés propagálása érdekében. Rendszeresen járták a vidéket a Főiskola tanárai éti hallgatói és bemutatókat tartottak. Közben nemzetközi sikerek is fémjelezték a szakszerű oktatást: Szófia, Plovdiv, Bécs, Stockholm voltak az állomások, A fiatal Magyar Testnevelési Főiskola évente 15-2o végzett tanárnak adott állami oklevelet* Egy_egy testnevelő tanár jelentette ebben a szakaszban a főváros ás vidék szakmai bázisát, - néhány sportágat kivéve,, Egyes sportágak - igy a kosárlabda, a torna, rászv':>n az atlétika, stb, - szakmai színvonalát nagyrészt az akkori testnevelő tanárok biztosították. Ugyanakkor azonban az ifjúság iskolai testnevelése és sportolása - még az akkori mélységében és szélességében szűk iskolarendszer ellenéire is- - súlyos hiányokat szenvedett«, Amennyire szegélyes volt Horthy Magyarországában az iskolai kötelező testnevelés és sport, annyira jól szervezett volt a trianoni békeszerződés háborús revízióját előkészítő militarista ifjúsági fedőszerv, a 1 event"e-mozgalora, A sport és a testnevelés fontos szerepet kap a kiképzésben, de tény az is, hogy. a leventemozgalom a háborúra.készülődés mellett elsősorban vonzerőként használta fel a sportolást. Testnevelő tanáraink jelentős részét ez a mozgalom magábaszivta - éppen az előbb említettek miatt. Sajnálatra méltó szerep jutott tehát ebben a szakasz« ban a testnevelő tanároknak, de magának a Testnevelési Főiskolának iss amely az akkor uralkodó rend célkitűzéseit volt kénytelen saját falain belül is propagálni«, S milyen feltételekkel? Erről részletesen tudnak nyilatkozni azok a hallgatók és tanárok, akik akkor világos fejjel és nyitott szemmel tanultak, vagy tanítottak a Főiskolán. A felszabadulást ugyan romokban érte meg az éppen 2o éves Főiskola, de a romok felett már ott világított a jövő. És ez adott erőt a Főiskola akkori hallgatóinak és tanárainak ahhoz, hogy újból kezdjék meg a munkát. Igaz, hogy átmenetileg fütetlen, papirablnku tantermekben, szűkös élelmezési és higiéniai feltételek mellett, de abban a tudatban, hogy most már szabadon, a .magyar társadalom egészének érdekeit szem előtt tartva folyhat a helyreállitás, az újjáépítés mellett a tanitás és a tanulás. Nem ment könnyen a munka. Sok objektiv és szubjektív akadály* lyal kellett a Főiskola vezetésének és a sportvezetésnek megküzdenie. Az ország gazdasági teherbiróképes"égének arányában fokozatosan tisztulnak el a romok, tömődtek be a főépület bombasérült részei. 9V65/Hné n
