Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967

1964. december 10., rendes ülés

o o 3 Antal József: A szakképzésben résztvevő hallgató szakoktatói minősítést kap* tehát oktatói minősítésnél az alapképzést kell figyelembevenni* Az is­kolai és az iskolai sportköri anyag nem választható szét, mert az isko­lai sportkörben is a tanárnak kell a munkát ellátnia* Ilyen szempontból az egyesületi munka csak második vonalként jelentkezik* A tanári szakot végzett hallgatók lényegesen több ismeretanyagot kapnak /pedagógiai* élettani* stb*/ mint azok* akik csak az oktatói tanfolyamot végezték el* Czirják József; Véleménye szerint fordítva merül fel a kérdés* Ne a tanári kö­vetelményeket emeljük, hanem az edzői igény szempontjából emeljük a szinvonalat* Antal József: A tanári igény emelésével elérjük az edzői munka színvonalának emelkedését is. A hiba általában az elégséges színvonalában van* dr.Niklay Ferenc: Államvizsgáknál tapasztalta* hogy a vizsgázó Pedagógiából sok­szor többet tud, mint a saját sportágából* dr.Bácsalmási Péter: Az elégséges osztályzatot elért hallgató is olyan általános kép­zettséggel rendelkezik, amivel az iskolában megállja a helyét* Általában az a tapasztalat* hogy a nem testnevelő tanárok szakmai gyakorlat szem­pontjából előnyben vannak, mert általában hat-nyolc éve már működnek, mint versenyzők és edzők. Az újonnan végzett testnevelő tanárok ’’kifutá­­sához” feltétlenül idő kell* azt nem tudjuk biztosítani* hogy azonnal jó munkát végezzenek. Ezért a jó és jeles osztályzatot elért hallgatók kapják csak meg az oktatói minősítést. Még egy olyan megkötést is tehet­nének, hogy egy év igazolt gyakorlat után minden vizsga nélkül, kapja meg az oktatói minősítést. 33

Next

/
Thumbnails
Contents