Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1964. december 10., rendes ülés
2 a tudásszint minimumát érték el, amellett nem szolgálja a sportág fejlődését. Az ilyen elbirálás mind erkölcsi mind általános nevelési szempontból negativ hatást válthat ki, hiszen csak egészen minimális ösztönzést jelent, nem szolgálja a tudásszint emelésre irányuló törekvést, nem serkent fokozottabb munkára. '* A rendelkezés alapján tehát az elégséges érdemjegyet elért hallgató is oktatói minősítést kaphat az illető sportágban. A színvonalemelés céljából helyesnek látszik az osztályzatokon keresztül megkötni,hogy ki szerezheti meg az oktatói minősitést. Javaslata az, hogy az elégséges érdemjegyet elért hallgató ne kapja meg az illető testgyakorlati ágból az oktatói minősitést. Gyakorlatilag úgyis csak egy sportágban működhet edzőként; működjék abban, amelyikben megfelelő eredményt ért el. Czirják József: Egyetért azzal, hogy az elégséges osztályzatot elért hallgatók az adott sportágban ne kapjanak oktatói minősitést. Az ötéves továbbképzés gondolatát nagyon jónak tartja. Az elégséges osztályzatot elért hallgatók végezzenek külön tanfolyamot ha oktatói minősitést akarnak az adott sportágban. Szebeni István: Az oktatói minősités és a működési engedély kérdését külön kell választani. Minősitése mindenkinek lehet hét sportágból, azonban a működési engedély kiadásakor kerül elbírálásra, hogy az illető melyik sportágban végezhet edzői tevékenységet. Javasolja, ne lépjünk vissza a hét sportágban adandó minősítéstől, ezzel adjuk meg mindenkinek a lehetőséget arra, hogy munkahelyének körülményei szerint válasszon sportágat. Czirják József: Amennyiben az elért érdemjegyet vesszük alapul a szakképzésben, avagy az általános képzésben szerzett érdemjegy alapján történik a döntés, ugyanis mindkettőben más az anyag, más feladatokat teljesítenek. A két munka nem azonos, nem lehet összehasonlítani. i