Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. december 16.
4 Mi őrt? Ezt 1 ínyedében indokol jak a már fenntebb le irt szempon+ok is, Helyeken kivül néhányat enlitünk még* l/ A testnevelő + an írokra igen komoly feladat hárul a szocialista társadalomi épi+ősében. Ahogy a szocialista társadalomban egyre nagyobb szerepet k .p a testnevelés ős 0 sport, u/y nő a testnevelő fan írok feladata is. Véleményünk szerint a tes+nevelők nem maradhatnak csak az iskola keretein belül, hanem jelen+ős szerepet kell vállalniok a társadalmi tostnevelősbeA és sportban is. Különösen vidéken, kell úttörő műnk í+ végezniük, s különösen a' + Ö- megsport vonalán. L vidéki, falusi, a ISz sportkörök munkájában is csak úgy tudnak igezán .érdemleges sogi4- s ígeV nyuj+ ani, ha először egy-egy festgyakorlati ágon .keresztül szere+te+ik■meg a testnevel'st» a sportot,a falusi dolgozókkal. Éhez pedig szükséges, hogy egy-CQÍ test gyakorlati ágban elmélyült ebben is képzeltek legyenek. Ez is indokolttá teszi a főiskoiái szakképzést. 2/ Tornában, atlétikában a magyar testnevelő3 ás sport vezető szakemberei általában testnevelő +anárok. Nem így á ' többi sportágakban, pedig i+t is helyét kellene .kppniok, hisfcen a Legfelsőbb Testnevol5si Káderképző Intézetben a■le^korszerűbb Ismereteket szerezték, ...-3/ A szakképzés -jelentőségének,óraszámának- omol 'se különös tekintettel vonatkozik a sportjátékokra. Miért? azért, mert.az óraszámuk lényegesen kövesebb mint például az atlétika vág/ a +orna óraszáma, melyek 8 féléves tárgyak, szemben például a röplabdával, vagy a kosárlabdával, melyek két félévesek, áz éle+ azt mutatja, hogy a testnevelés nemcsak a társadalmi sportban /ahol igen erőteljesen, és elsősorban a tömegsport szempont jábó 1/, hanem az iskolai teatnevelésben is a játékosság felé tolódik el. Ez szerin+ünk objektiv törvényszerűsége •
