Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. november 17.
i t I en fontos a felvetett problémák mielőbbi megoldása azért, hogy a szakokta- tóképzés megfelelő helyre kerüljön a Főiskolán, részben pedig a hallgatók szempontjából olyan értékelést Tiltson ki, amely biztosítékot jelent a jövő- re nézve, áz anyagban van egy olyan meghatározás, hogy a tanulmányi idő 1+3 év. Az 1 év az oktatói tanfolyam elvégzésére vonatkozik, a nélkül nem lehet senkit felvenni a szakoktatói szakra, A 2. old, a táblázatba hiba csúszott, mert a tsnisz létszáma csak 3 fő, A táblázatban jelentkezik az asztalitenisznél az is, hogy a főiskolát és egyetemet végzett hallgatóknál 1 fő helyett 2 fő van. Ez úgy jelentkezik, hogy 3 hallgató két sportágban szerepel, s nyilvántartották úgy is, hogy egy-egy sportágban hány hallgató van. Itt jelentkezik az, .hogy az effektive felvett 149 fő 152 főre változott. Tehát a személyszerinti létszám 149 fő. Az anyagban mint javaslat szerepel a szaktárgy elmélettel kapcrx> latos rész. Sok sportágban nincs különösebb probléma az elméleti anyag átadása szempontjából. Rendelkezünk olyan megfelelő minőségű szakkönyvekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy a szakoktatóképzés elméleti vonatkozású képzését megoldjuk. Számos sportágban van olyan probléma, hogy részben előadó és részben irodalom hiány miatt egyszerűen képtelenség a jelenlegi helyzetet megoldani. Az MTST ugyan hozott határozatot arra vonatkozóan, hogy különböző sportágakba* ki kell adni a gyakorló, a segédoktató és oktató képzés szakanyagát, de több olyan sportág van, ahol nincs megfelelő szerző s ezekben csak külföldi szakcikkek vagy szakkönyvek fordítása oldhatja meg a kérdést. gfeäPAgfc -7. hogS.Ijjgóilásoks Páder János: A szervezeti szabályzatban úgy szerepel, hogy egy—egy sportágban szakbizottság alakul, amely megállapítja a szakanyagot stb. Létrejöttek-e ezek a bizottságok, ha igen, ezek a bizottságok a főiskola tanszékeivel milyen viszonyban állanak? Hogy oldódik meg n szakoktatóképzésnél az oktatás kérdése? Külső e- lőadó fogja megoldani ezt a problémát, vagy a főiskola tanári kara? Ki a szakmai felelős? Volt egy olyan döntés, hogy szakbizottság alakul egy-egy sportágban. Ez azonban annak idején az Intézetre vonatkozott a segédoktatói, oktatói képzésre és nem a szakoktatóképzésre. Az K SH a napokban hagyta jóvá az uj szervezeti szabályzatot, amely kimond több ilyen jellegű dolgot. Létrejöttek szakbizottságok, de nem minden sportágban, s ho y milyen viszonyban állanak a főiskola tanszékeivel, az már a Páder elvtárs kérdésében is benne van. /A kosárlabda szakbizottság elméletben áll fen, semmiféle kapcsolatot nem tart a tanszékkel/» A tanszék oktatói oktat»ak-e vagy a külső előadók? Az volt az elképzelés, s a szövetségeket megkértük, hogy a szaktárgyi elmélet előadóira tegyenek javaslatot. Fokozott mértékben fennáll itt, hogy az illető sportágban ne csak a gyakorlati részét ismerje az előadó, hanem az elméleti részét is, mert volt már olyan példa is, hogy az anyag előadója még alapfokon sem tudott megfelelő színvonalú előadást tartaii. Ezért tették azt a javaslatot - és jelenleg ez a legjobb megoldás - hogy olvasókönyvet állítsunk össze és azt tanulmányozzák a hallgatók. Páder Jánost Konkret példát emlit a kézilabdával kapcsolatban. Kézilabdában a szövetség nem a Kolozs Ferencet jelöli oktatónak a szakoktatói tanfolyamra, akkor lehet, hogy ennek ellenére Kolozs kartárs fogja a szakoktatói tanfolyanot vezetni? A szakbizottságoknak a Tanszékekkel való együttműködéséért - hogy ez nincs meg - kit terhel a felelősség? A tanszéket, vagy a szakbizottságot? Szarnák Istvánt Ha a szövetség nem is a Kolozs kartársat jelöli, akkor is vezetheti a tanfolyamot, mivel a döntés joga a Főiskolát illeti meg. Mivel a szakbizottság felállítása a segédoktatói és oktatói tanfolyamra vonatkozik, pillanatnyilag a felelősség senkit nem terhel.- 11 -
