Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. november 17.

- lo­béit ét leiül szükséges lenne tehát, hogy a TPSE is hasson oda, hogy azok az emberek, akiknek tanulmányi problémáik vannak a tanárképzés területén a TPSE versenyzési munkájából egy időre maradjanak ki. Segitsen a TPSE is a hallgatóság nevelésében, segítsen, hogy a hivatástudatra mielőbb rádöbbenjenek a hallgatók és ne egyoldalú versenyzők akarjanak lenni# Nem egészséges, ha a hallgatók egy része úgy nyilatkozik, hogy én kérem a délután javarészét edzéssel töltöm és ezért nincs időm tanulni# Lehet, hogy mint élsportoló eredményt ér el, de a P iskoláról ki fog bukni# Persze ilyenkor sajnos jön a kritika, hogy mi az élsportolókat ki irtjuk in­nen# Pedig mi csak rendeaf hecsületes, hivatását szerető, s arra fel is ké­szülő tanárokat akarunk nevelni# Befejezésül* helyesnek tartja az anyag megvitatását, helyes az ezzel való to­vábbi foglalkozás# Itt nem egy gyakorlatellenességről van szó, hanem a főis­kola munkájának egyensúlyba hozataláról, a meglévő hibák kiküszöböléséről# Szükség van még a testgyakorlati ágak elméleti részének további mélyítésére, további fokozására épp a gyakorlati eredmények növelése érdekébaa. Helyesnek tartja, ha a jelentést Reform Bizottság felhasználja, de vegye elő a KISZ is ezt az anyagot, a tegyék alapos vita tárgyává, hasznosítsák a javaslato­kat# Bartos Gézát Egyetért azzal az állásponttal, amelyet Antal elvtárs kifejtett és felhívja a figyelmet arra, hogy az MM a reformmal kapcsolatban egy anyagot ad ki, a tantestület tagjai ezt taiulmány ózzák# A reformmal kapcsolatban ez a terve­zet egy igen lényeges kérdésre mutat rá a specializálódás kérdésére# Tanár­képző intézményekben nem fizikust, nem matematikust, nem atlétát, hanem ta­nárokat kell képezni. Tehát a specializálódás, á szakmában való magasabb tu­dományos szinten való elmély lés, majd a tanári oklevél megszerzése után kell hogy bekövetkezzen a főiskolán. Felhívja a figyelmet, hogy gyakorlati tu­dásra szükség van ahhoz, hogy jó tanárok legyenek hallgatóink, de nem a gya­korlati, illetve a tárgy tudományos szintű magasságában vai gyakorlatra szük­sége, hanem csak arra, amire az iskolában van szüksége# Tanárokat kell képez­ni, a ez egy szemléleti kérdés# Szemléleti kérdés volt az is, hogy a Zarándi elvtárs mondotta, amit egy edző tud az bőven elég az iskolában# Ez szemléleti kérdés# Ebből az következik, hogy egy mester edző nyugodtan kérhet tanári ok­levelet, Végső fokon igaz ki van élezve, de ebből mz következik. S ez nem állja meg a helyét, mert módszertani szempontok a döntőek a gyakorlati tárgy­nál# Egyébként helyes a probléma felv tése, s a reform kérdés vitatásához 30k szempontot ad e tanúim'ny. Antal József* Ismételten megköszöni a bri/gád tagjainak a munkáját, s kéri, hogy a reform bizottság munkája során hasonló problémákkal keressük fel egymást# Dr.Ember Lászléné* Megköszöni a bizalmat és röviden elmondja, hogy az Antal és a Korezsi elvtársaJ által elmondottak támogatják -unkánkat# A felvételivel kapcsolatban: ezek után álljanak olyan szinten a hallgatók, már a feltételinél, hogy a gyakorlati munkába való bejáratás ne vegye őket olyan mértékben igénybe, mint jelenleg# Bármelyik iskolában - pl# Zeneművészeti Főiskolára - olyan követelmények van­nak a felvételinél, amely már nem teszi súlyossá a későbbi követelményeket# Ha cd is ezt követeljük meg akkor nem lesz az hogy O-ről kell feltornáznia magit legalább közepesre# Megköszöni a hozzászólásokat és a segíteni akarást# 2/ Szakokta tóképzés tapasztala1: i# Szarnák Is-ván* Az anyag igen sok problémát vet fel a szakoktatőképzés helyzetével kapcsolat­bal, azonban előrebocsátja, hogy nem vettek be minden olyan problémát, amely gyakorlatban fennáll, de jelenleg nem is tudnak minden részletkérdéssel fog­lalkozni# Azok t fetették fel, amelyeknek a megoldása a legfontosabbnak látszil , á

Next

/
Thumbnails
Contents