Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. október 7.
12 A főiskolai és egyetemi oktatók számára nincs pedagógiai tankönyv, s az a feladat áll előttünk,hogy mindenkinek a saját területén tovább kell magát képeznie. Azért veti fel,mert a túlterhelés kérdése foglalkoztatja a társadalmat, a minisztériumokat, s a pártszervezeteket is. A reform az az egész társadalom ü- gye, tovább menve: világméretű ügy. A reform kérdése a tőkés országokban is felmerült, van is, hiszen a technika halad és ehhez kell az oktatási rendszert is igazítani. A kormányzat a mi reformtervünket régen késziti elő, bizottságok működtek és ennek eredménye a tömören megfogalmazott és közreadott tézis. A reform megvalósitására hosszú idő lesz kitűzve s nincs türelmetlenség. Felmerült már az is, hogy miért van szükség arra, hogy a tanulókat megismertessük a gyakorlati munkával? S miért kell az egyetemi felvétel előtt egy-két évig termelő munkában résztvenni, miért van erre egyáltalán szükség? Azért,mert a társadalomban óriási kooperáció folyik és ezt a gyerekek nem ismerik meg akkor, ha csak kijárnak, de nem végeznek felelősségteljes munkát^ olyant^ amiért bért is kapnának. Szükséges ez, mert megismerik az életet, nő a politikai öntudatuk, stb. Hogy hol végezzék az egy éves gyakorlati munkát? Az teljesen mindegy, mert mindenhol ragad mindenkire valami, tapasztalatot szereznek s ez a fő. A reform végrehajtása során eltűnik majd a fizikai munkától való idegenkedés, amely még a régi társadalmi rendszer "hagyománya". Most olyanná válik az iskola, amilyenné a társadalom formálja, s igy kerül ki az ujtipusu szocialista ember. A mi reformtervimk különbözik alapjaiban is a tőkés országokétól. Ott üzleti alapon megy minden, A nyugati szaklapok tanulmányozása után az jön ki, hogy a mi reformunk mindenben különbözik és magasan előnyben és fölényben van a nyugati reformtervekkel szemben. Most súlya és jelentősége van a testneve- . lésnek az iskolákban. El kell tényleg ismertetni a testnevelést a többi tantárggyal azonos fontosságúnak, hizsen hazánkban és általában a szocialista országokban a testnevelésnek mindig fontosabb és fontosabb szerep jut, figyelembe véve a munkaidő csökkentést is. Végezetül elmondja még, hogy több vidéki tantestület reformvitáján is rés?t- vett s onnan egy-két problémát szeretne felvetni, amely a testnevelésre vonatkozik. Sjajnos nemigen ért a testneveléshez s elnézést kér azért, ha valamit nem tud megfelelő módon továbbadni. Több pedagógus felvetette, hogy a középiskolákban a testnevelési órák úgy folynak, hogy eredményeket, szinteket \ mérnek. Szeretnék, ha nem idő és szint eredményekre törekednének a testnevelők, hanem a tanulók mindenirányu megmozgatására. A testneveléssel, illetve az egészségvédelemmel összefügg a tantervek világitása' és tisztántartása is, amelyet szintén többen felvetettek. Ez a probléma felvetése is azt mutatja, hogy a reformban a testnevelést is súllyal kezelik országszerte. Kerezsi Endre; Nagyon helyesli Czirják elvtárs felszólalását, hogy a testnevelési órák számát emelni kell, s a Főiskola oktatási idejét szintén. Ugyanis az iskolai 2 test- nevelési óra valóban nem ellensúlyozza a káros hatásokat, s ha most nem lesz lehetőség ennek emelését elérni, akkor belátható időn belül erre nem kerülhet sor. Most mindannyiunknak minden erőnket latba kell vetni e kérdés fontosságának megértetésére. Az iskolai testnevelés anyaga arra szolgáljon, hogy sokoldalúan fejlett ifjúságot neve jenek. Az iskolák tantervi anyagának felülvizsgálatánál ÄHkgHZ egy másik kérdés is felmerül: a szakfelügyelet kérdése. Olyan tervet kell kidolgozni, amely az ellenőrzést hatékonyabbá teszi, jobban látja el. Helyesnek tartaná, ha a pedagógust képző intézményeknél bevezetnék a kötelező testnevelést, hogy bizonyos ismeretekkel rendelkezzenek a más szakos tanárok is ezen a téren. Ez a tantestület szemléletét is nagyban megváltoztatná, ha jobban megismerkednének a testneveléssel. Felmerült még a koedukált iskolák kérdése is. Helyes lenne olyan gyakorlatokat összeállítani, amelyeket ilyen iskolákban oktatnának. Dr.^riz anecz Károl.yné: Javasolja, hogy a pedagógust képző intézményekkel e^y közös ankétot hozzanak felsőbb szerveink létre, hogy a problémákat jobban megtudják beszélni. Helyes lenne Főiskolánk oktatási idejének felemése az ember megismerése szempont jából is, mert sajnos a 4 év ebből a szempontból rövid,mert csak a szépít és a jót igyekszik mindenki mutatni.
