Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. október 7.

Meg kellene vizsgálni az iskolákban az egyes tantárgyak differenciálódását.

Meg kell szűnt tni azt az elvet, hogy fontos, kevésbé fontos, nem fontos tantárgy. Azt hangoztatjuk, hogy minden tantárgy egyformán fontos, mert az életre nevel, az életre készi'ti fel a fiatalokat, s ennek ellenére bizonyos tantárgyak azért mindig előtérbe kerülnek.

Fel kell vetni a testnevelés helyzetének a megvizsgálását is. Meg leéli erősíteni a testnevelést mint tantárgyat, mert a példák sora azt bizonyltja, hogy mellék t.ntárgyként kezelik. Nem helyes és nincs szükség a megkülönböztetésre, még az óraszámok területén sem. Egyenrangúnak kell a testnevelést is kezelni. Sjanos ma is tapasztaljuk, hogy iskolák sora - mondhatjuk százai - épülnek fel torna terem nélkül, de sok esetben úgy, hogy még az udvart sem lehet testnevelés céljára felhasználni. Sajnos sokan még ma is úgy érzik, hogy müveit embert lehet nevelni testnevelés nélkül is.

A reformterv végrehajtása során alkalom lesz arra, hogy a testnevelés méltó helyre kerüljön, ne legyen különbség óraszámban, tornaterem épitésben 3tb.

Nem szabad alkalmat adnunk arra, hogy a tanári karnak helytelen elképzelése legyen a testnevelésről az általános és középiskolákban. Ne kényszerüljön a testnevelő tanár arra, hogy kü}ön harcot kelljen vivnia a testnevelés elismeréséért.

Czirják József;_______

M

int szülő szól a reform vitájához, mivel három gyermeke jár iskolába, A Rostás elvtárs által emlitett irányelvek helyesek, a szakembereket a minél tökéletesebb munka végzésére nevelik, vezetik.

Ez arra ösztökél mindenkit, hogy a saját tárgyát minél tökéletesebben dolgozza fel, adja át, s itt jön ki a túlterhelés kérdése. A gyermek is ember, s élni szeretné a maga gyermeki életét és legalább annyi pihenésre van szüksége mint a felnőtteknek. A valóságban az van,hogy a gyerekek többet dolgoznak,mint a felnőttek, kevés a szórakozásra az idejük a különböző elfoglaltságuk miatt.

Ez nagy ellentmondás a mi életünkben, s ezt a szempontot nem szabad háttérbe szoritani. Ha a tananyagot megnézzük, akkor mi felnőttek is megrémülünk. 0- lyan dolgok merülnek fel, amelyet mi nem hallottunk még. A tananyagot az iskolákban nem nagyon könnyitilc, viszont szükitik a megtanulás lehetőségét.

Négy nap alatt nem lehet megtanulni azt az anyagot, amit azelőtt 6 nap alatt tanultak meg. 5o perces óra ma nem elég a tananyag átadására. S ezzel összefügg a testnevelés kérdése is. Ez ma már nemcsak tantárgy, hanem a káros behatásokból, életkörülményekből fakadó ellensúlyozás lehetősége is. A gyermekek testtartása mindig rosszabb lesz és a heti két óra testneveléssel ezt nem lehet ellensúlyozni. Ma ennek emelése még nem valósítható meg, de távlati célkitűzésként be kell venni, meg kell valósítani, hogy emeljék az órák számát akár 5, vagy lo év múlva is, de el kell érni.

Alapvető nálunk a tanulmányi idő tartalma. Mindig jobb és jobb szakembereket kívánnak tőlünk, olyant, akik elméleti és gyakorlati, pedagógiai vonatkozásban is jobb az előző évieknél. Ezt is csak úgy tudjuk megvalósítani, ha minél többet foglalkozunk a hallgatókkal, s erre bizony a 4 év nem elég. Javasolja, hogy emeljük fel a tanulmányi időt 4 1/2 évre. Igaz, hogy ettől kicsit idegenkedik, mert félévben elhelyezni hallgatókat igen nehéz dolog. Nagyon nagy szükségünk lenne a tizedik félévre, s igy 5 év lenne a TF-en való tanulmányi idő. Nálunk most folyik a hallgatók megterhelésének felmérése. Tapasztalata szerint a Főiskola tanulmányi idejét 5 évre kell felemelni és még ezt is tartalmasán, de még mindig igen tömélyen töltik majd el hallgatóink.

Antal Zoltán:

Nem ismeri a TF szakmai munkáját s igy az egész reform kérdéséhez szól. Az é- let azt állitja a felsőoktatás elé is, hogy mindig többet és jobban kell tudni mindenkinek. Ezt nemcsak úgy kell felvetni, hogy hogyan, hanem úgy is,hogy az időt maximálisan használjuk ki. Az iskolák tanulmányi idej"nek felemelése o- lyan eredmény, amelyet 2o év előtt, vagy a tőkés országokban nem képzelhettünk el. A gyerekek terhelését nézve a napi 8 óra megvan. Ezt hogy lehet feloldani? Úgy, hogy a tananyagot a gyerekeknek az órán kell elsajátítatni és az iskolán kívüli megterhelést, elfoglaltságot csökkenteni, s a pedagógusnak a felkészültségét növelni kell. Harmadik lehetőséget nem tud felsorolni, de mind a kettő járható ut és erre kell törekedni.- 11 -