Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. október 7.

A reform szempontjából alapvető az, hogy a marxizmus-lenin- zmus szellemében történjék mindenütt a programok megvitatása, átdolgozása, s az egész oktató- nevelő munka ennek szellemében menjen. Konkrét intézkedést is kiván, mi is tettünk, s még továbbiakra is szükség van.

Végezetül az a kérése, hogy az elvtársak problémájukat, véleményüket mondják el még akkor is, ha az közvetlenül nem áll a mi munkánkkal kapcsolatban.

Antal József:

Kéri az elvtársakat, hogy az egész oktatási reformhoz szüljenek hozzá, mert ez nem választható ketté úgy, hogy csak a mi Főiskolánkra vonatkoztatva beszéljünk róla. Minden kéréssel, javaslattal a Főiskola Reform Bizottsága során fog foglalkozni. Ezzel a vitát megnyitja.

Dr.Niklai Ferenc;

Az irányelvekben szerepel az élet- az iskola, a korszerű műveltség, az erkölcsi nevelés. Nem fejtik ki benne, hogy hogyan értik ezeket akár külön-külön, akár együtt. Kevésbé van kifejtve, hogy korszerű műveltség alatt mit értsünk. Felhivja a figyelmet arra, hogy a három elv a legszorosabban egybetartozik.

Meg kell vizsgálni azt is, hogy tud-e az a testnevelő, az a sportvezető, edző vagy sportoktató jó munkát végezni szakmailag, ha erkölcsi-politikai-világ- nézeti szempontból nem áll helyzete magaslatán. Ezek szorosan összefüggnek s hozzátartoznak a társadalom építéséhez is. Csak az tudja épiteni a társadalmat, aki szert tesz sokoldalú műveltségre, egyik a másik nélkül nem képzelhető el.

Az élet ás iskola, tananyag és iskola stb. hogy kell ezt elképzelni? Erre meg- okolást szeretne kapni az irányelvekből. A mi viszonylatunkban a TF-en ki tud életre nevelni, melyik tanár? Valószinü az, aki ismeri az iskolákat, de ismeri az életben a hallgatókra váró feladatokat is. Akik ezt nem ismerik, azoknak itt kell megismernie, s erre nem elég a pedagógiai gyakorlat. Ezt mindegyikünknek csinálni kell, felkészíteni a hallgatókat az általános es középiskolákban végzendő munkájukra.

Bármilyen munkáról, tudományról beszélünk, az az életre nevel /politechnikai képzés stb./ s az igény hogy hozzánk is úgy jöjjenek már a hallgatók, hogy valamilyen munkában már résztvettek. Legyen fogalmuk a fizikai munka szépségéről, nehézségéről, hogy majd innen kikerülve mint testnevelők értékelni tudják a fizikai munkát.

Br.Kereszty Alfonz:

Az irányelvek általános részének megállapitásával foglalkozik azzal, hogy erős, edzett ifjúságot neveljünk. Ezen a területen rendkivül fontos szerepünk van, Nyilvánvaló, hogy ennek két oldala van: egyik oldalon áll a TF munkája, amely révén biztosítjuk az erős, edzett ifjúság nevelését. Hiányolja a reform tervből, amely nem foglalkozik a kérdés másik oldalával is, hogy ehhez mód és lehetőség is kell. De ez nincs megemlitve. Ennek a nagy feladatnak és szép feladatnak a megoldására heti 2 testnevelési óra igen igen kevés, s itt szükség lenne az óraszámot legalább 3-ra felemelni, hogy gyakorlatilag is megfeleljünk a célkitűzéseknek.

Amiköi* a reform megvalósul és amikor az életre nevelést domborítjuk ki, akkor egyetemenként és főiskolánként számba kellene venni, hogy hány évbe telik egy ilyen nevelés, s itt vigyázni kell arra, hogy a reformterv nehogy magával hozza a túlterhelés csiráját is, de ugyanakkor hozza magával a hivatástudatra nevelést.

Frank Tibor: Mondanivalóját azzal kezdi, hogyMivel termelő üzemből jött, nem valószinü, hogy az általa felvetett általános jellegű problémák érintik a TF-et is.

Mint üzemi emberek helyeslik azt, hogy a tankötelezettség életkorát 15 év helyett lő.évre emelik fel azért, mert igen nehéz probléma volt a 15 éves gye- rekektet foglalkoztatni, elsősorban a három műszak miatt. Itt elsősorban a leányok problémája volt nagyon égető, s a textiliparban vannak olyan kezdeményezések, hogy agy ipari tanuló iskolát inditottak meg a 15 éves leányok problémájának áthidalása érdekében. Innen mint szakképzett munkások kerülnek ki.

./.- 9 -