Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. április 15.

anyagot adni nagyon nehéz, legalábbis olyan anyagot, amit tovább tudjanak majd afini az iskolában. Ezzel feltétlenül foglalkozni kell, mert szép számmal vannak levelőzink és fontos, hogy a náluk alkalmazott módszerek a legjobbak legyenek, mert ez előbbre vinné az ő képzettségüket.

dr, Niklai Ferenc:

Egy pár szempontra szeretné felhivni a figyelmet összefoglalva. A tanitási gyakorlatok látogatásáról: ezt fejlődésében kell nézni. Tapasztalata az, hogy jóval többen látogatják mint az előző években, azonban úgy látja, hogy az idősebb tanárok sokkal jobban szivükön viselik a tanitási gyakorlatokat mint a fiatal tanárok, lehet, hogy nem jól látja, de ez az észrevétele. Idősebbekkel jobban találkozott, fiatalokkal nem. Sajnos az elfoglaltsága miatt nem tudott sok iskolába eljutni. Nem helyesli azt, ha a tanárok csak félórát és negyedórát látogatnak egy órát. Ez káros pedagógiai szempontból és még sok más szempontból s el is harapódzhat. A Kölcsey gimnáziumban volt, ahova levelezők is mentek és mondták, hogy itt is leszünk vagy 2o-3o percet, aztán megyünk tovább.

Nem engedte el őket és végig ott kellett nekik maradni mellette. Ha látogatunk nézzük végig az egész órát és utána mondjuk el véleményünket a vezető tanárnak is és a tanárjelölttel is beszéljük meg. Ez a helyes dolog.

Úgy veszi észre, - ha fejlődésében nézzük - fejlődtek a vezető tanárok is meg hallgatóink is. Ez annyit jelent, hogy fejlődött az oktató-nevelő munka TF-en. Hogy ezt mivel leht bizonyítani? Minden évben látogatunk tanitási gyakorlatokat, s mindenki másképpen látja ezeket. A hallgatók küzdenek azzal a bizonyos feszességgel, a felszabadultsággal. Ha visszaemlékezünk arra, amikor mi tanítottunk akkor még az is probléma volt, hogy a kezünket hogyan tartjuk.

Lát az ember olyant, hogy túl hangosan belemerül a dolgokba, de ha észreveszi, vagy szól neki valaki akkor túlságosan halkra fogja a hangját. Vacillál mindenféleképpen. Ha sokan nézik az embert akkor mindjárt zav rba jön. Ez még nála is tapasztalható, hogy sokkal nyugodtabban tart órát, amikor nincs ott senki /ez persze nem azt akarja jelenteni, hogy ne menjenek az órájára hospitálni/.

Ez azt jelenti, hogy a hallgatók és a tanár számára is biztosítani kell a nyugodt légkört. Azt látta, hogy mesterkéltség nélkül is tudnak jó órát tartani.

Neki lehet hogy szerencséje volt, merk kifogott egy pár olyan Órát, amelyen ü- dült, fellélegzett /Haris Ferenc, Molnár Gábor, Air xxixxn/ Molnár hallgató olyan lelkesen, mesterkéltség nélkül vezette az órát, szakmailag is jó volt.

Nem tudja, hogy a játékokat miért becsülik le, de akár hány órán volt majdnem mindenhol kosraztak. Sőt az anyag is az volt, s ez nemcsak a Haris Ferencnél hanem pl. a Ságinál, Kamilli Gabinál és még több hallgatónál. El kell ismerni, hogy pl. Machalik a kosárlabdát primán oktatta. Szeretné felhivni a figyelmet arra, hogy még mindig vannak a hallgatóknál olyan dogmatikus kijelentések,hogy pl. amikor a labdát magasan vagy alacsonyan vezetik - ezt megkérdezte a hallgatótól de a tanártól is - hogy tudják-e miért csinálják így? Tudják-e ezt a

gimnazisták? Erre nem is gondoltak, /nogy miért kell igy. Itt is vannak tévedések. Nem találják a helyes dialektikus módsz rt, abból a szempontból, hogy mennyit és hogy magyarázzanak. Nem találják meg azt, hogy tanítanunk kell a testnevelést is, de ez nem jelenti azt, hogy a foglalkozás menetét, lendületét elv gye, megtörje a folyamatosságot. Beleesnek néha abba- különösen a levelezőknél látta azt, - hogy ha magyaráznak akkor leáll az egész foglalkozás. Ennek nincs sok teteje. Foglalkoznunk kell velük atekintetben is, hogy menetközben hogy lehet tanitani. Arról van szó, hogy a lendületet ne törje meg, de tanitsunk mindig, a kettőt össze kell tudni egyeztetni. Még vacilálnak rajta, de az akarat meg van, s az a fontos, hogy ezt lássák s gondolkozzanak rajta.

Úgy tapasztalta, hogy a tanárok és a tanárjelöltek közötti kapcsolat: a 18 év tapasztalat dacára - a vezető tanárok túlságosan jó véleménn3/-el vannak a hallgatókról, annyira, hogy szinte magasztalják őket s ez majdnem általános. Van ebben valami, mert nagyobb az eredmény mint eddig. Talán az is oka ennek, hogy az évfolyam is jobb mint eddig voltak, de ennek oka az is lehet, hogy a vezető tanárokban van egy kis gátlás főképpen szakmailag, de pedagógiaiig is.- 7 -