Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. április 15.

- 6 a játék oktatását, nem látja, hogy az az itteni oktató munka hiányossága lenne, t.i. hogy a hallgató hogyan tud magyarázni az nem minden esetben azon múlik, hogy itt hogyan tanulja meg az anyagot, mert egymás közötti tanitás során egészen más lesz a játéknak az elmondása, mint annak a játéknak 12-13 éves vagy más korú gyerekek számára. Ez általános, mert a hallgatók közlése még sok kívánnivalót hagy maga után, túlságosan sokat magyaráznak, s ebben nem mindig a leglényegesebb szempontokat mondják el. Ez tanulság számunkra és javitani kell rajta. Az anyagban szereplő megjegyzés nemcsak az itteni munkára vonatkozik, hanem a vezető tanárokéra is, mert hol tanitják meg a hallgatót az órát levezetni: a pedagógiai gyakorlat során. 'Ennek volna az elsőrendű célja, tanits^ák meg magyarázni őket, ha egyszer a hallgató tudja és ismeri az anyagot, akkor magyarázni ott fog megtanulni, ott fog rájönni ugyanarra, hogy egy és ugyanazt az anyagot másképpen kell elmondani a 12 éves gyerekeknek és a 17 éveseknek. Ez nehéz is az oktató munka során, erre részleteiben is ki kell térni.

Ha ezt el is mondjuk ez nem marad meg a hallgatókban úgy ahogy kellene.

A kosárlabda játék oktatásával kapcsolatban nagyon nagyon szégyelli magát, hogy a hallgatók nem tudják bemutatni helyesen a kosárlabda anyagot és szégyelli, hogy átengedte ezeket a hallgatókat, mert tavaly még szigorlat is volt és azon is átengedte őket. Meg kellett volna buktatni, de alapvető követelménynek azt tartotta, hogy aki a kosárlabda tantervi előadást nem tudja bemutatni az nm mehet ki iskolába és most ez itt igy jelentkezett. Annál is inkább nem érti, mert hogy kapott 5-öst a Haris Ferenc kivételével még másik 4 hallgató, aki nem szakképzős, hogy kapott, ha nem tudja bemutatni mozgásanyagot. Ha már Ő ilyen nagy hibát követett el, nem tudja akkor a továbbiakban miért nézték el mások, akik ezt a megállapitást tették.

A vezető tanárok egyöntetű véleményével kapcsolatban érdekes az álláspontja azért, mert 4 órás foglalkozást látott. Ez alatt a tantervi anyag oktatási felépítését ismertette. Ezt az anyagot 112 órában oktatják a hallgatóknak, s nem érti, hogy miért az a megállapitás, hogy nem is merik vagy elfelejtették. A vagy "elfelejtettékkel" foglalkozik. Ez kétségtelen hogy igy lehet, mert nemcsak kosárlabdát más játékokat is I. és II. évfolyamban oktatják. Az I. évben különösen, de a másodikban is igen nagy probléma a hallgatókkal megértetni azt a momentumot, hogy mikor térünk át az anyag ismeretéről az anyag oktatására, azaz mikor tanulják ők az anyagot és mikor fogják úgy fel, ahogy nekik kell azt továbbadni. Pl. egy mozgásanyagot meg kell előbb nekik tanulni, utána ugyanazt az anyagot bemutatják, hogy hogyan kell másoknak megtanítani, persze velük is ugyanúgy tanitják meg, de a figyelmet újra felhívják erre. Nem érti mg, hogy elfelejtik a hallgatók ezt a dolgot, legfeljebb arra a következtetésre juthat, hogy második év után egyáltalán nem foglalkoznak ezzel. IV.éves korukban csak a negyedét tudhatják. A napokban 4 vagy 5 negyedévesnek a II.éves füzetét kérte be és átnézte. Ebben pontosan meg van az az anyag, nem olyan röviden, ahogy a vezető tanároknak leadta, hanem sokkal bővebben. Nem érti, hogy miért nem vettek annyi fáradtságot a hallgatók, hogy megnézzék a füzetükben, hogy egy mozgásanyag oktatása hogy van. Igaz valamennyi testgyakorlati ágban állandó fejlődés van. Két évvel ezelőtt talán nem hívtuk fel egy-egy szempontya annyira a figyelmet mint most, s itt lehetnek differenciák. A vezető tanárok továbbképzésén nekik könnyebb volt a mozgásanyag oktatásáról beszélni, mint a hallgatóknak II.éves korukban. Ez érthető is, mert jó néhány év iskolai gyakorlattal egészen másképp fogja már fel a vezető tanár a kosárlabda oktatására vonatkozó ismereteket mint a hallgató.

Van még egy olyan kitétel az anyagban, hogy a levelező hallgatók szakmai ismerete hiányos. Továbbiakban van egy statisztika, amely nem egészen pontos, hogy néhány egyes kartársak fejlődése nem éri el az elégséges fokot. Mennyi az egyes? a statisztika szerint 13 hallgató volt tanítási gyakorlaton, ezek közül 4 van kiemelve, akik kitűntek. De nyilván - gondolja - hogy a többi nem rosszabb az elégségesnél.

Látott levelező hallgatót tanítani s nehéz dolguk van és javasolja, hogy a gya korlati tanszékek külön megbeszélésen foglalkozzanak azzal a lehetőséggel, hogy hogyan tudjuk a levelező hallgatók számára legalább az iskolai anyagot közelebb hozni, jobban megismertetni velük, tn rt igy van, hogy a szakmai felkészültségük hiányos. Ez összefüggésben van aszal is, hogy 8-lo-12 óra alatt