Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. február 19.
- 3 2/ 3/ végső fokon hivatásunknak megfelelően a hallgatók világnézetének eredményes formálását. Az ideológiai•oktatással kapcsolatban szólnunk kell még egy kérdésről: a konferenciákon való aktivitásról. Konferenciáink e téren előrehaladást mutatnak, de ez nem egyenletes, és távolról sem kielégitő. Még olyan kartársak is gyakran tartózkodnak a hozzászólástól, akik pedig biztosan felkészülnek, s egyébként is aktiv, vitatkozó tipusu emberek. / Pl. Makkár Márta/. Az ideológiai felkészülés jelenlegi helyzetét úgy foglalhatnánk összej Bár egyre többen ás többen tekintik szivügyüknek az ideológigi konfe- rendiákra való felkészülést, tanári karunk jelentős százaléka még mindig csak felszines ideológiai ismeretekkel rendelkezik, nem támaszkodik eléggé a klasszikusokra, s tudásán nem érzik, hogy immár több igint 10 éve tanul marxista ide_olójgIat. ~~ ~ b/ tantestületi, tanszéki, tjms_zékek_ közötti vitákat rendeztünk^ 1/ a Párt művelődéspolitikai irányelveinek alkalmazásáról Főiskolánk oktató - nevelőmunkájában, az MSzIvIP testnevelési téziseinek alkalmazásáról testnevelési és sportmozgalmunkban!. ,s - a főiskolai munkánkban* a Párt nacionalizmussal Ó3 kozmopolitizmussal kapcsolatban kiadott téziseiről, 4/ időszerű kül-, és belpolitikai kérdésekről. Ezek a biták - különösen 2-3 tanszék, ill. osztályok közötti formában - igen aktivak voltak, a kérdéseket sokrétűen, szinesen tárgyalták, s nagyon sok pozitiv vonást mu&áttak. Amint a Pedagógiai tanszék által rendezett közös vitájáról mondja Niklai elvtárs jelentése: az értekezlet sok konkrét példa felsorakoztatásával, élénk hangulatával eredményednek mutatkozott”. De hasonlóan pozitívnek mutatkozott a többi értekezlet is. E vitákból azt a következtetést lehet levonni, hogy a gyakorlatibb jellegű kérdések iránt nagyobb az érdeklődés s a vita nagyon sok jó javaslatot, helyes szempontot képes felvetni. Határozott pozitívuma volt a vitáknak a vitaszellém általános javulása, a nagyobb közösségben•eddig gyakran jelentkező tartózkodás lassú feloldódása, s az egymás közti nyílt szókimondás jelentős fejlődése. Amint Pádcr elvtárs Írja: "Az elmúlt időben, különösen az ellenforradalom előtt és közvetlen utáni időben még olyan helyzet volt a Tanszékünkön, hogy egyes kartársak megválogatták, hogy mit mondjanak és hogyan mondják cl megjegyzéseiket e ymás előtt. Ez a helyzet ma már teljesen megszűnt. Ma már mindenki őszintén mer nyilatkozni," Hiányosságként kell megemlitenünk, hogy a viták előtt még nem mindenki mélyedt el eléggé a megadott irodalomban, és igy sokan csak a napisajtóban olvasott, vagy rádióban hallott hírekre, tájékoztatásokra támaszkodott.
