Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanári értekezlet, 1947. május 21.

- 3. A kollokviumi rend érdekében kéri kollegáit, hogy az egyes kollokviumokat sa át órájuk keretén belül intézzék el, hogy más tanárok óráiéval ne ütközzék. /z utóbbi időben ugyanis gyakran ismétlődő eset volt, hogy a hallgatók egv része más órán kollokvált és nem volt jelen. Ha az illető tanárnak a rendelkezésre álló óra nem lenne elegendő, az ütközések elkerülése végett előzetesen állapodjanak meg a kérdéses időpontban.

Dr. Zibolen Andre: az az általános elvi magatartás, amelyet dr. Duka Antal hangoztatott annyira helyes és elvitathatatlan, hogy azt mindnyájan magúkévá tesszük. Azt a határozatot, hogy a jövőre nézve valamilyen elvi mértéket és irányelvet kellene felállítani, nagyonis helyes lenne, de a kísérletek ennek nagyfokú nehézségeit is igazolták. A gimnáziumok rendtartásában a tanulok elbírálásánál meghatározott irányelvek vannak. Bálunk főiskolai viszonylatban minden-tekintetben helytálló és meghatározott irányelveket felállítani nem lehet, de közös szempontok megállapítására igenis szükség lenne.

Dr. kuka Antal: Kárpáti Károly felszólalásához csatlakozva kijelenti, hogy a hallgatóknak első évben szigorúbb elbírálását ő is szükségesnek tartja és saját részéről erre vonatkozóan mindent el is követett, mert minden hallgatóról külön kartotékot fektetett le, amely a hallgató lelki, egyéni, otthoni és családi körülményeit magába foglalja és egész esztendőn keresztül megfigyelés alatt tartja. Igenis végtelenül fontos a hallgatok előadási készsége, mert tanár csak az lehet, aki a tudását másokkal is közölni tudja. Aki csak önmaga tud, az lehet kiváló iro, de nem tanár. A jó tanár sajat tudásából és abból a közlési képességből álló, amellyel tudását másokkal is közölni tudja. - dr. Zibolen Andre indítványát örömmel fogadja és kéri, hogy az osztályzási szempontok felállításával foglalkozó bizottság negyedik tagjául vegyék fel.

—■'L ‘ x-----* 1 1 ~x nli*

I

nditványát a tanari értekezlet elfogadta.

Dückstein Zoltán: a komoly osztályzásra és elbírálásra azoknál

a hallgatóknál akikkel már évek során együtt vagyunk és akiket ismerünk nincsen^szükség. szigor nak teljes mértékű a lkai

w ___-mazását csak az I.éveseknél látja indokoltnak, ahol még szelekcióra szükség van. A felsőbb évfolyamoknál a jo indulatot,^ a szorgalmat, a hallgatok egész habitusát Ítéljék

J ‘ ^ 1 nem

j. axa.axjiiaíiíiuun szigort, Í1U leltUnÖ nagy neuiy a OJ.Ö.D o i^uuauiiciv Kárpáti Károly: ha a hallgatok ezt az"elvet megtudnák, komoly baj származna belőle, mert a jóindulatra épitve nem dolgoznának.

Kamarás István: ha a felsőbb évesek tárgyi és erkölcsi szempontból is helyesen viselkednek, akkor minden jóindulat melnek. Sajnos azonban a felsőbb évesek között több

u támogatást megérae- ide nem való hallgató

van. A III.évfolyamban van egy hallgató, aki oly súlyos hallási hibában &&& szenved, hogy tanitás alkalmával sem képes a fegyelmet fenntartani, mert nem veszi észre a gyermekek rendetlenkeaését, Kérdezi mit lehetne tenni ezzel a hallgatóval aki már most IV. éves lesz és nagyfokú süketség miatt a tanári pályára teljesen alkalmatlan.

Csanyi Zoitánné: A rosta felállítását javasolja a II.év végén, amely eldöntene a hallgatok alkalmasságát a tanári pályára. Az idei III. évben ugyanis nagyon sok erre a pályára nem alkalmas egyén van, akik épen adottságuk hiányában sem a társadalomnak, sem az ifjúságnak nem válhatnak javára. Ilyen egyéneknek kegyelemből való továbbengedését teljesen feleslegesnek tartja.

dr. Bácsalmási Péter: Az I. évet javasolja probaévnek, ha már itt nem megfelelő a üallgató, el kell tanácsolni, dr. Zibolen Endre elképzelését helyesnek tartja,mert az osztályzatok körvonalazása igenis jó lenne, de szigorú lerögzités alkalmazását nem tartanáfeltétlenül szükségesnek, á felsőbb évfolyamokban a gyengébb, de azért rátermett hallgatókat joindu- latulag segitsük és támogassuk és próbáljunk belőlük olyan magatartást kiváltani, amely igyekvővé teszi őket.

dr. üuronelly László: a magyar sportnak és iskolai életnek szüksége van megieieiöen képzett sportvezetőkre. Az idei első évben a férfiak