Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Kari értekezlet, 1949. július 11.
f Igazgatósági: 161—565 TELEFON: Gazd. hív.: 160- 441 Kapus; 469-517 MAGYAR TESTNEVELÉSI FŐISKOLA BUDAPEST, XII., GYŐRI-ÚT 13- 2 \ közösségi munkát vállalni nem volt hajlandó. Lámer Géza a Főiskoláról való eltanáLöolását javasolta. Tenke Zoltán elmondotta, hogy Hegyi Károlyt a nem neki való társaság elkerülésére többször is figyelmeztette, de hiába. 3/ Sziláé Károly: pásszív magatartásu, ingadozó. A Főiskolára rendszertelenül jár be, nehezzen illeszkedik be a közösségbe. Nem nevelői egyéniség. Lámer Géza eltanácsolását javasolta. Tenke Zoltán szerint magatartásával nem jó példát mutat az évfolyamnak, viselkedésén hallgatótársai soks or megbotránkoznak. Pl. órák megkezdése előtt kocsmába ment inni. 4/ Ütő Gézái zsurfiu, politikailag ingadozó, passzív íjiaga- tartásu, ideológiailag képzetlen, közösségi munkát nem végzett. Szabó Egon megfigyelése alapján Ütő politikai magatartása nagy ködfolt, se mit sem lehet belőle kihozni. Tenke Zoltán: Ütő mint kintlakó a közösségi munkából nem igen vehette ki részét, a magyar válogatott és világbajnoki evezős keretnek a tagja. Takács Andor főiskolai tanár elmondotta, hogy Ütő a TF-MEFfiSZ si szakosztályában sokat dolgozott. (3 készítette és gondozta a faji újságot, tavasszal a MűFESZ vállogatott evezős ke etőnek tagja lett, igy kapott inhüvely gyiladást amely miatt sokáig dolgozni nem tudott. Mindig jómodoru és kifogástalan magatartásu volt. Alkalmat kellene adni neki, hogy pótkollokviumon megmutathassa képességeit. Lámer Géza és Tenke Zoltán intésre javasolták. Szabó Egon az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy a hallgatókra tett megjegyzéseket és megfigyeléseket a szelekció után április óta gyűjtik, tehát nem a régi benyomások alapján. A hallgatókat politikai és erkölcsi szempontból bíráltak el, és osztották két részre. Az a javaslata hogy a hallgatókat részben intést kapjanak, részben eltanácsolják. Az intésben részesülőkből még ember faragható, az eltanáceolásra javasoltaktól leghelyesebb a Főiskolának megszabadulni. dr.Hepp Ferenc felvetette a kérdést, helyesnek tartja-e a ka±i ülés az intés alkalmazását? Kerezsi Endre megkülöngözteté« céljából az intést helyesnek tartja; az elmúlt tanévek folyamin is a kari ülést a hallgatók egyrészét intéssel figyelmeztetéfck és volt akit eltanácsolt. dr.Hepp Fe,ne folytatta továbbiakban az intés nem lehet tehát jogalapként felfogni, vagyis egyeseknek arra hivatkozni majd, hogy előzetes intésben még nem részesültek, mert indokolt esetben intés nélkül is eltanácsolható valaki. A kari ülés a hallgatók me( intésére tet1 javaslatot elfogadta. Dückstein Zoltán felvetette a problémát, hogy azok a hallgatók ellen, akiket kizárásra javasoltak, felmerültek-e olyan konkrétumok amelyek ezt a javaslatot indokolttá teszik? Olyan ember, akit innen kizárnak, pecsétet hordoz homlokán, a társadalom részéről csökkent értékűvé válik. Análkül, hogy a legkisebb mértékben is kétségbe vonná a javaslatok teljes mértékű valódiságát, tudni szeretné mik azok a konkrétumok amelyek ezt a javaslatot jogosulttá teszik, hogy valaki nem vesz részt a közösségi munkában annak sok magyarázata lehet, pl. nem lakik bent a Főiskolán, igy ..unkaidejéből két-hárora óra közlekedésre megy el melyet esetleg közösségi munkára tudna fordítani. Szabó Egon Dückstein tanár kérdésére válaszolva mondotta,hogy
