Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanulmányi szakok bizottsági ülése, 1949. január 8.

BUDAPEST, XII., GYŐRI-ÜT 13 TELEFON- 161—565 Jegyzőkönyv felvétetett a Magyar Testnevelési Főiskola tanulmányi szakok bizottságink értekezletén 1949. január hó 8-án. Jelen vannak: Dr.Hepp Forenc i ,azgató, Balogh Lajosné, dr.Bácsalmási Pé­ter, dr.Duronelly László, Dückstein Zoltán, dr.Kriasanec Károlyn', Kere- zsi Endre, Pálfai János, Takács Andor»főiskolai rendes tanárok, Koltai Jenő főiskolai rk.trnár, dr.Sántha Lajos főiskolai adjunktus, Csányi Zol­tánná, Koszper Lászlóné, Kelemen Imro, dr.Kovács Zoltánná, Kárpáti Károly Elekes Istvánná testnevelő tanárok, Ssentpál Clga, Sáros! István, dr.Tö­rök Zoltán, Markos Györgyné főiskolai előadótanárok, Rábai Miklós főisko­lai tanár, Jenőváry István, Kiss Erzsébet,és Tónké Zoltán az ifjúság kép­viselői. Dr.Hepp Ferenc igazgató üdvözli a megjelent okét és az értekezle­tet megnyitja. A mai értekezlet tárgya - mondotta a tov bbiakban az i azgatő - a tanulmányi szakok kérdésének megbeszélése. Ismertette a tanulmányi sza­kok tavalyi rendjét. Az uj ötéves tantervnek megfelelően kell a tanul­mányi szakok ügyét rend ózni. Fölkérte Koltai Jenőt, uj tervezetének isme# tat's'.re a tanárokat, hogy az elhan^ttakhoz szóljanak hozz'. Kerezsi Endre: az uj tervezetben kifogásolta, hogy a szakképzés egyik-másik tárgyából az órák száma jóformán 3emni, kérdezne, ho?^un e- gyeziethető össze ez a SOKI felfogásával. Dr.Hepp Ferenc: A rendelkezésre álló keret III-IV-V.óvben 6-4-2 órának felel meg. Hogy a szakképzés hogyan vág össze a SOKI követelményé­vel, az agy másik probléma. Nálunk a tanárképzés szempontjai fontosabbak a szakképzés szempontjainál. A pedagógiai vban nagyobb súlyt kell helye* ni a tanitásra, s ez pedig csak úgy oldható meg, ha u szakképzés óraszá­mát ősökkéntjük. Az a követelmény, «melyet a SBKI előir, annak megfelelő en már a I-II.évben kapott trdés alapján jelentkezhetnek segódoktatói vizsgálatra. Mi módot nyújtunk a hallgatóknak a képesítés megszerzésé­re, ha azonban ez a főiskolai tanulmányok folyamán nem sikerül, később pótolhatják. A III.évfolyamban oktatói, a IV.évfolyamban szakoktatóid kópssitéat nyerhetnek el. A szakok szabadválasztása technikailag,mondot­ta továbbiakban dr.Hepp, lehetetlen. Kelemen Imre: véleménye szerint az értéktáriétek célja az elmúlt félévben helyesnek tál lt tapasztalatok leszűrése,. A tan lmányl szakok beosztását a szaktárgyuk szempontjából hátrányosnak tartja a tanár és hallgató számára egyaránt. Pl. A teniBz szakra jelentkezett 8 hallgató, ebből 4 tornász, 4 teniszező. Mint tanár és mint nevelő, lelkiismeret- furdalást érez azokkal szemben, akik tényleg teniszeznek, mert nem tudja őket mogf lelően továbbképezn , a másik né.^y, gyengébb tudásu hallgató miatt. A hallgatókat igy belekényszuritik egy olyan szaktárgy továbbk'p- zdsébo, amely adottságaiknak nem felel meg. Hátrányosnak tart.'a ezt anya­gi ;c költségvetési szempontból is, mert az az ös. zeg, amelyet az CÉH. szemináriumokra szánt, semmivé vállnak. Ugyanis kilátástalannak látszik, hogy azok, akik semmi kedvet, sem tehetséget hem éreznek a tárggyal szem­ben, eredményt érjenek el. Javasolta a továbbiakban, ne kössük meg a hall­gatók szabad jelentkezését, han?m egy csokortba,legalább 4 tárgyat osz- szunk be és ebből a hallgató kettőt választhasson tetsz'se szerint. Tech­nikailag ez a kérdés megoldható lenne. Kér a az értekezlet tagjait, ve­gyék figyelembe ezeket a szempontokat. Dr. Dr.Hepp Ferenc: köszöni a hozzászólásokat. Az anyagi dolgokat illetően azok megbeszélésén ő is jelen volt, és akkor senki szót nem emel hogy anyagilag egyes szakképzések hem kifizetődőek, csodálja tehát, hogy MAGYAR TESTNEVELÉSI FŐISKOLA

Next

/
Thumbnails
Contents