Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanulmányi szakok bizottsági ülése, 1949. január 8.
BUDAPEST, XII., GYŐRI-ÜT 13 _ o _ TELEFON^ 161-565 hogy Kelemen Imre most ilyen indokkal jön. Azt a javaslatot, hogy a hallgatók négy tárgyból szabadon választhassanak, nohezen tartja elképzelhetőnek", mert a különböző évfolyamokban a szakképzés tárgyai egyszerre vannak. Az óra—tervezetet és a tanárok beosztását gyakorlatilag keresztülvinni ütközés nélkül szinte lehetetlen. A javaslat véghezvitelét csak egy rész órarend olképzitéae után tudná elképzelni. Ha az összeütközés elkerülhetetlen, a hallgatók mái nem választhatnák a kívánt szakot, tehát helyesebb, ha a hallgató a szaktárgyak kötöttsége miatt nem választhat," mintha órarendi ütközés akadályozza abban. Kelemen Imre csak tenisz szempontjából nézi a dolgokat. Nekünk egyetemes szempontokat kell nézni. CDiünk a jó testnevelő tanár. Legyen egy téli, egy nyári és egy labdasport, amelyben a hallgató kiképezi magát, mert a jó testnevelő tanárnak sokoldalúnak kell lennie. Kéri Kelemen Imrét készitse el tervezetét és mutassa meg, valójában nincse- nck-e ütközések. A helyzeten könnyítene, ha több tanár állna a szakképzés rendelkezésére. 'elemen Imre: előbbi hozzászólását kiegészítette azzal, hogy a mc oldást lehetségesnek tartja, mert előzőleg az órarendkészitő tanár véleményét kérte ki. Az órarendet ő el is késziti. A kérdés további részéhez mint t.-.nár szól hozzá. A hallgatók érdekeit nézi, akik szinte undorral járnak a reájuk kényszeritett választott szakra. Sérelmezi, hogy 3 év eltöltése után nem tudnak képesítést nyerni, mert semmi tehetségük és kedvük nem volt a tárgyhoz. Az egyetemes magyar sport ebből nőm lát haszhot, csak vészit, mart a haliga ók feleslegesen jártak az órákra, a tanárok pedig hiába fáradoztak és tanítottak. Kárpáti Károly: A birkózás cim alatt a görög - és szabadetilü birkózás sz repel. Mindkettő olymplai szám. Az óraszámuk hárommal k - vesebb, mint a sokkal kisebb anyagot magábafogluló ökölvívásé. A cselgáncs nem ^yako lati tárgy és csak agy óraszámmal kjves$bb, mint a birkózás óraszáma. Ebben ő a birkózás szándékos háttérbe szorítását látja. Kerezoi índre: mondotta a továbbiakban,- hogy Kelemen Imr ; hozzászólását ő elvileg nem osztja. A tervezet Ö3szeállitását felesleges munkának tartja. Elsősorban a hallgatók jelentkezését kellene megvárni, hogy a választási loh^bőségekről is tudomást sz-rezzenek. A másik megjegyzésre az, hogy m gdöbbené.ssel hallotta Kelemennek azt a kijelentését, hogy a hallgatók undorral járnak az órákra. Nem Iahst testnevelő tanár az, aki a testnevelés valamelyik ága ránt undorral viseltetik. Lehet kevésbé szerein valamelyik sportágat, de undort feltételezni nem lohet. Tulajdonképen tenisz-torna párosításáról folyik a szó. 4 tornász, 4 teniszező jelentkezett a szakképzésre, és mini Kelemen mondotta, munkájuk 5o #-ban hiábavaló, mert lelassítja a 4 kevés- bó tehetséges teniszező tornász a 4 kiváló teniszező munkáját. Nem az a cél, hogy mindenki a legkiválóbb tenisz vagy' tornaraester legyen, hanem hogy mindegyik a maga sportjában kiváló legyen. Ez a magyar sportnak elég nyereség. A másik 4 tornász legfeljebb a segéd oktatói képesítést nyeri el a t niszben. Ha vulaki az egyik szakot nem teljes mértékben azért vett : fel mert a szive huzza oda, igenis rendelk ;zik majd szorgalmánál fogva azzal a tudással, hogy eljut a segódoktutói képesítés megszerzéséig. Szerinte a Kelem en által jav .sóit tervezetet megcsinálni addig nem lehet, k g a jelentkezőnek meg nőm történtek. Koltai Jenő: Kárpáti Károly hozzászólására válaszolt. Az ökölvívás középiskolai testnevelés anyagán érül be, ezért indokolt, hogy több óraszámban szerepel jón. Az óraszámok ös z 'állítására különben minden tanár maga tette me javasl >t 't. Dückstein Zoltán: Kelemen Imre javaslatát megszívlelendőnek t irtja. Szerinte a Főiskola kicsi és csak ezért nem valósitható me? o MAGYAR TESTNEVELÉSI FŐISKOLA
