Szövetség, 1930 (14. évfolyam, 151. szám)

1930-02-15 / 151. szám

1930 FEBRUÁR 15. SZÖVETSÉG KERÜLETI GYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEK 8-ik kerület. Jegyzőkönyv, mely felvétetett 1930 január 19-én, Clymer, Pa., Lezásk János házánál. Jelen vannak delegátusok: a 125-ik osztálytól Jakab István, a 347-ik osztálytól Török Sándor, a 345-ik osztálytól Lipóczky Já­nos, a 29-ik osztálytól Ronyecz István, a 270-ik osztálytól Le­­zsák János, Kiss Ferenc, Majo­ros András és Lezsák András. Jakab István kerületi elnök megnyitja a gyűlést és üdvözli a jelenlevő delegátusokat és felké­ri Ronyecz István kerületi deel­­gátust, hogy ismertesse a kon­venció lefolyását és az elfogadott határozatokat és uj szabályokat. Ronyecz István köszöntvén a gyűlést, hosszabb beszédben is­merteti mindazokat, melyek a konvención történtek. Megnyug­tatja a tagtársakat, hogyha bár magasabbak lettek is a befizeté­sek, de mégis a tagság javára történt minden intézkedés, mert most már olyan biztos alapon működik a Szövetség, amit régen óhajtottunk. Ezután buzdító be­szédében kéri a kiküldötteket, hogy az uj rendelkezéseket is­mertessék meg osztályaiknál és szerezzenek uj tagokat, mert a jövő attól füg, hogy ki mennyit tesz testületéért. Ezekután kerületi elnök a gyű­lést bezárta. K. m. f. _L_ Jakab István, kér. elnök. Lipóczky János, kér. jegyző.------o------12-ik kerület. Jegyzőkönyv. Felvétetett az Amerikai Magyar Segélyző Szö­vetség 12-ik kerületének 1929 december 29-én, Monessen, Pa.­­ban tartott gyűlésén. Jelenvannak: Béres Miklós ke­­rerületi elnök, Náhori Sándor ke­rületi delegátus. Kerületi jegyző az elmaradását nem igazolta. Béres Miklós elnök délután 1 órakormegnyitjaa gyűlést. Meg­nyitó beszédében üdvözli az osz­tályoktól érkezett képviselőket és az egybegyült tagtestvéreket. Beszédében kitereszkedik arra a fontos dologra, mely bennünket összehozott. Tudja, hogy a kikül­döttek sok megbízást kaptak osztályaiktól, sok mondani való­juk volna, valami mindnek van a szivében. De csak őrizzék meg komolyságukat. Higadtan szólja­nak minden tárgyhoz, hogy a gyűlés méltó legyen egy komoly testület tanácskozásához. Elő­­terüjeszti, hogy a kerületi jegy­ző nincs jelen, s felszólítja a gyű­lést jegyzőválasztásra. A gyűlés egyhangúlag Verba Sándort választotta meg, aki a tisztséget elfogadta és helyét el­foglalta. Elnök felszólítja a jelen levő osztály tisztviselőket, hogy meg­bízó leveleiket adják át. Ez meg­történt és megállapitatott, hogy a gyűlésen hét kiküldött és 22 tag van jelen. Jelen vannak, mint hivatalos kiküldöttek: az 5-ik ' osztálytól Tóth András, a 169-ik osztálytól Brán András, a 381-ik osztálytól Fejes Albert, a 251-ik I osztálytól Molnár István, a 90-ik ' osztálytól Fedor András, a 158-ik osztálytól Babincsák István és a 109-ik osztálytól Verba Sándor. Ennek megállapítása után el­nök kéri a jelen levőket, hogy a gyűlésnek a legfontosabb tár­gyát veszi elő, vagyis a konven­­! dóra kiküldött delegátus fogja ' meg tenni jelentését és foeszámo- I lóját, s azért azt hallgassák meg ; figyelemmel és véleményüket nyilvánítsák igazságosan. Náhory Sándor a következők­ben tartja meg jelentését és be­számolóját: Igen tisztelt elnök ur, delegátus urak és tagtestvé­rek! Tudatában vagyok annak a nagy felelősségnek, melyet ak­kor vállaltam, mikor megbízást nyertem, hogy önöket képvisel­jem Szövetségünk konvencióján. Nemcsak akkor éreztem, én a megbizatás fontosságát, mikor arra meg lettem választva, de őszintén szólva, már a súlyossá­gát is éreztem. Nagy feladat az, mikor valaki, valamire megbíza­tást kap és egyelőre nem látott akadály keresztül huzza számítá­sait. Hiába minden jóindulat és testvéri szeretet a törvényekkel szemben, ha a törvényt végre­hajtó közeg a törvényre való tá­maszkodással egy vonással ketté szakítják szándékainkat. Van-e közöttünk egy is, aki el hiszi, hogy a konvenció delegátusok között volt csak egy is, aki fize­tés emelést akart a tagságra erő­szakolni ? Tisztelt testvéreim, ilyen delegátus a bridgeporti konvención nem volt. Téved az a tag, vagy bárki legyen is, ha ezt a tisztviselőknek, vagy delegátu­soknak tulaj donit ja és ezért a fe­­(lelőséget ő rájuk hárítja. Ezért I csakis a törvényt lehetne felelős­­\ sé tenni, ha a törvény nem lenne mindenek felett való. Jelenti továbbá Náhory dele­gátus, hogy az AMOSZ-tól meg­keresés érkezett a konvencióhoz, mely úgy lett elintézve, hogy az afölött való döntés az egyes ta­gokra és dsztályokra bizatik. Az egyletek egyesítéséről ke­vés jót mondhat, mert annak megvalósítása ma talán távolabb van, mint bármikor volt. Náhory jelentése után elnök felkéri a képviselőket véleménye­ik nyilvánítására. Tóth András tiltakozik a konvenció határoza­tai ellen, s jelenti, hogy osztálya nincs megelégedve a konvenció munkájával, de kéri a jelen levő­ket, hogy nyugodjanak bele a megváltoztathatatlanba és mun­kálkodjanak jóakarattal a Szö­vetség érdekében. — Fejes Al­bert osztja Tóth András vélemé­nyét, de ezen már nem lehet vál­toztatni, tehát az uj rendszer szerint kell dolgoznunk a jövő érdekében. — Molnár Sándor helyteleníti, hogy a tagok meg­kérdezése nélkül hoznak határo­zatokat. — Fedor András hely­teleníti az egész munkát, amit a konvenció végzett. Azon nézeté­nek ad kifejezést, hogy igy egy­letünk életképtelen lesz. — Ba­bincsák István szintén azon ér­telemben szólalt fel. — Brán István nem látja helyénvalónak, hogy egy tízezer tagból álló tes­tületnek huszonnégy tagból álló csoport intézze az ügyeit és az hozzon határozatokat a tagság megkérdezése nélkül. Szerinte az volna az igazi képviselet, ha min­den 50 tagból álló csoport elkül­­dené a képviselőjét és azok tol­mácsolnák, amit a tagok éreznek. — Verba Sándor szót emel a fi­zetés ellen, habár tudatában van annak, hogy a törvénynek mu­száj, engedelmeskedni, de kifo­gásolja azon szabályt, hogy egy havi nem fizetés után a tagok elveszítsék jogaikat. Helytelení­ti, hogy a kerületi gyűlések kon­venció után tartatnak meg, mi­kor már a tagság nem határoz­hat, csak tudomásul kell vennie azt, amit a konvenció határozott. Végül Béres Miklós kerületi el­nök szól a jelen levőkhöz. Buz­dítja őket, hogy tartsanak ki a Szövetség zászlója alatt. Nem kell mindjárt kétségbe esni, ha­nem kettőzött erővel fogjanak a ímmkához és dolgozzanak önma­guk javára, a családjukért és r Szövetségünkért. A gyűlés be­zárása előtt visszatér arra, hogy a kerületnek nincs jegyzője, mert a volt jegyző, Kontra László nem teljesíti kötelességét, a múlt gyűlés költségeivel nem számolt el és a felszólító levelekre nem ad választ, tehát ndtványozza, hogy az ideiglenesen megválasz­tott Verba Sándor jegyző legyen megerősítve hivatalában. Ezt ? gyűlés egyhangúlag elfogadta. Verba Sándor megköszöni a bi­zalmat, s ígéri, hogy pontosan fog eleget tenni a hivatásának. Mindezek végeztével elnök megköszöni a képviselők és tagok megjelenését és köszönetét mond a gyűlés magas színvonalú lefo­lyásáért, s azt bezártnak nyilvá­nítja. K. m. f. Béres Miklós, elnök. Verba Sándor, jegyző.------o------19-ik kerület. Kerületi gyűlési jegyzőkönyv, mely felvétetett az Amerikai Magyar Segélyző Szövetség 19-ik kerületének 1929 december 15-én Martins Ferry, O.-ban tartott gyűlésén. Titka János kerületi elnök megnyitó beszédében üdvözli a kerülethez tartozó osztályok megjelent képviselőit és a meg­jelent tagságot és felszólítja a képviselőket a jelentkezésre. Székely János kerületi jegyző olvassa az osztályok sorszámát, melynek során kitűnik, hogy je­len vannak :a 15-ik osztálytól Bárdos András, a 378-ik osztály­tól Lassan József, a 121-ik osz­tálytól Katona Barna, a 80-ik osztálytól Hajdú József, a 31-ik osztálytól Gyurkó János, mint ; osztályképviselő és kerületi dele- I gátus, a 40-ik osztálytól Kan­­j drács János és Sáhó György, a 37-ik osztálytól Béres Péter és I Titka János, ez utóbbi mint ke- I rületi elnök is és a 160-ik osz­tálytól Székely János, mint ke­rületi jegyző is és a helybeli 160-ik osztálynak nagyszámú tagsága. Nincsenek képviselve a 146-ik, 208-ik, 232-ik, 241-ik és 242-ik osztályok. Gyurkó János kerületi delegá­tus a következőkben számol be a konvenció lefolyásáról: Nehéz feladat várt a delegátusokra, többek között a befizetési ráta emelése, mely több napi erős vi­tára adott okot, végre olyformán sikerült megoldani, hogy a szak­értő által csinált befizetési táb­lázatot sikerült megváltoztatni, melynek kivívásában én is az el­lenzékhez taroztam. És még egyet-mást előad a delegátus, a mit a gyűlés meghallgat. Gúll Imre szól hozzá a befize­tési ráta emeléséhez, hogy annyi sok adósságot fizetett ki a Szö­­|vetszg 1917 óta és a titkár han­­! gőz tat ja, hogy egymillión felüli I tőkével bir és igy nem érti, hogy j mi okból kellett a rátát emelni. Kondrács János szintén ellene szól a rátaemelésnek és az egész ügyet, mely a konvención tör­tént, egyszer és mindenkorro semmisnek nyilvánítja, mivel csak a tisztikar és egy pár delegátus, nem pedig az összes tagság tudomásával történt. __ Lassan József szintén beszél a nagy fizetés ellen és felmutat egy levelet, amit a titkárnak irt és amit a titkár válaszolt neki. Felolvastatott a 146-ik osztály levele és a gyűlés által határoz­­tatott, hogy leközlés végett a tit­kári hivatalba küldessék. Ezek után Titka János elnök szól. Előadja, hogy min ment ke­resztül Szövetségünk 1917 óta és felhívja az osztályok képvise­lőit, hogy mi a véleményük a de­legátus beszámolójáról. Béres Péter indítványozza, hogy tekin­tetbe véve a Szövetségnél lefolyt konvenciót, mivel az a tagok tud­­j ta és értesítése nélkül történt, I helytelennek tartja. Ezen indit­­j vány a képviselők által egyhan- I gulag elfogadtatott. És még az J is elfogadtatott, hogy a tisztikar J mutasson tiszta képet az érték- I papírokban elhelyezett pénzről és hogy a legutóbbi new yorki tőzsde-pánik mennyire érintette Szövetségünk vagyonát. A kiküldött osztály-képviselők utiszámlájának benyújtása után Titka János kerületi elnök a gyű­lést bezárta. Kelt mint fent. Székely János, kerületi jegyző. 22-ik kerület. Jegyzőkönyv, mely felvétetett az Amerikai Magyar Segélyző Szövetség 22-ik kerületéhez tar­tozó osztályok delegátusai által 1929 november 17-én, a joileti református iskola termében meg­tartott gyűlésén.

Next

/
Thumbnails
Contents