Szövetség, 1930 (14. évfolyam, 151. szám)

1930-02-15 / 151. szám

A kerületi tisztikarból jelen vannak : Kimer Elek elnök, Kovács János kerületi delegátus és .Csupák Antal kerületi jegyző.

Kimer Elnök üdvözli a megjelent delegátusokat és a helybeli 188-ik osztálynak megjelent tagjait, s ezzel a gyűlést megnyitja.

Megállapította, hogy a 45-ik osztálytól jelen van Pólyán Mihály, 148-ik osztálytól Juszkó János, a 188-ik osztálytól, mint hivatalos delegátusok Gerzsenyi József és Vakály István, a 221-ik osztálytól Kimer Elek és a 317- ik osztálytól, mint nem delegátusok; Hegyi Lászlóné, Soós Istvánná, Birinyi Józsefné, Németh j Jánosné, Spivák György és Vasas Péter. Igazolatlanul távolmaradtak az 57, 315 és 397-ik osztályok kiküldöttei.

Olvastatott a megelőző gyűlés : jegyzőkönyve, s kifogásoltatott benne az, hogy a 188-ik osztály kiküldötte nem Takács Mihály, hanem Vakály István volt. Ennek kiigazítása után a jegyző- ;

könyv Vakály István és Pólyán Mihály által hitelesítetett.

Kovács János delegátus rész- 1 letesen ismerteti a rendkívüli konvenció lefolyását. Kimerítő adatokkal ismerteti a felmerült 1 , változásokat, melyek elei nem le-I

hetett kitérni. Több kérdés merült fel jelentése folyamán, melyek kölcsönös megértéssel intéztettek el és a delegátusi jelentés tudomásul vétetett .

Indítvány tétetett, hogy a következő kerületi gyűlés Chicagóban, a Bumsideon tartassák meg, mely elfogadtatott.

Végre a kerületi gyűlésen felmerült költségek állapíttattak meg, mely szerint a gyűlési terembér 5 dollár, a 45-ik osztály kiküldöttjének útiköltsége 4 dollár, a 148-ik osztály kiküldöttéé 4 dollár, a 221-ik osztály kiküldöttéé 4 dollár és a kerületi jegyző költsége 4 dollár.

Ezek után az elnök záró szavaival a gyűlés véget ért.

1 Ezek olyasféle kijelentések,' mint a halálharangnak a ránga-j . tása. Bizonyára úgy lenne, ha a!

tagok is olyan felületesen gon; dolkodnának, mint ők. De valószínűleg nem lesz igaz a jövendölésük. A titkári hivatalban jobban lehet azt tudni, mint bár-' hol. Novemberben már tudatában volt a tagság, hogy kinek, mennyit kell fizetni. Január végén telt le a törlési idő, vagyis a három hónap. A három hónapi kimaradásnak az eredménye 126 tag. Paid up kötvényt pedig 18 tag vett ki, azok közül is visszaadta egy és újra beállt tagnak.

Egy másik tag nem látja heyénvalónak, hogy egy hétezer tagból álló testületet csak 24 delegátus képviseljen. Nem 7000, de kielncezemél több tagot képviselt a 24 delegátus. Ha 24 arravaló delegátus nem tud valamit kellőképpen megcsinálni, akkor, kétszáznegyven sem tudja.

Arról a bizonyos egy hónapi hátralék utáni jogvesztésről több helyen is tárgyaltak. Még azok a tagtársak is felhánytorgatják, a j kik különben megfontoltan szok- 1 ják kimondani a szót. Az igaz, hogy igy van, de meg kell nézni a dolog másik oldalát is. Tegyük fel, hogy Kiss Péter is 50 éves és Nagy Pál is 50 éves. Mindkettőnek a kötvénye keszpénzértékü, mindkettő 144 dolláros kötvénnyel léphet ki. Kiss Péter megfizette a járulékait a mai napig és akkor jelenti be kilépé- I sét. Nagy Pál pedig három vagy ; több hónap óta nem fizette és ő is most jelenti be a kilépését. Ugyebár, akkor Kiss Péter károsodna, mert Nagy Pál olcsóbban kapná ki. De van a rendelkezésnek több és másféle oka is.

Ha eddig valaki két hónappal volt hátralékban, azt az osztálytisztviselők aláírásával lehetett visszahelyezni jogaiba. Ezután három hónapi hátralék után lesz elég az osztály-tisztviselők igazolása. Eddig, ha valaki két hónapnál többel volt hátralékban,

csak orvosi bizonyítvány alapján lehetett visszahelyezni, de csak hat hónapig. Ezután három hónap után kell orvosi bizonyitvány a visszahelyezéshez és nem hat hónapig, hanem két egész évig vissza lehet helyezni.

Végtére pedig, ha letelik az első három év, vagyis 1932, dec. elseje után egy olyan tagot, aki 20 éves korban van, nem fizetés esetén csak 1 év és 7 hónap múlva lehet törölni, a 30 évest 2 év és 2 hónap, a 40 évest 2 év és 11 hónapi hátralékkal lehet csak ‘ törölni. De még akkor is mindig ' meg lesz a további 2 évi joguk a visszahelyeztetésükre.

I Tíz év múlva pedig ugyanezen tagokat csak 8 év és 4 hónap, illetve 11 év és 0 hónap, illetve 10 év és 8 hónap múlva lehet törölni. Persze, minden évkornak, minden fizetési év után más és más a kitörlési ideje, de a fentiekből példát meríthetnek a tagtársak ahhoz, hogy ne zúgolódjanak a rendelkezésen.

Van több ehhez hasonló rendelkezés is az uj szabályokban, melyek ellen csakis azért protestálnak egyes tagtársak, mert nem értik meg őket. De meg lehet érteni, hogy nem tudták egyszerre felfogni az egésznek az együttes értelmét, mert hiszen a konvenció sem fogta fel. Szégyen ide, szégyen oda, de bizony úgy I volt, hogy ezek magyarázása közben a delegátusok nyíltan megmondták a tisztikarnak, hogy ezeket a nagy kedvezményeket a tisztikai- maga sem hiszi el és csalási szándékkal akarja beadni a konvenciónak. Azt hisszük, már ők is belátták, hogy nagyot és oktalant mondtak, mert bizony nem csalás.

Hát éppen ezekért ne mondjanak mindjárt végleges szentenciát egyesek, hanem inkább kérdezzenek. Ha bármilyen sok munkát ad is, a titkári hivatal szívesen ad bő felvilágosítást. Ez hasznosabb, mint bármiféle nagy, de alaptalan kijelentés.

A »A»»»»**»»»*»»«

Hozzászólás a kerületi gyűlési jegyzőkönyvekhez

Igazuk van. Ellenzék voltai ! De kinek voltak az ellenzékei Ez az éremnek a másik oldali Saját maguknak és maguk ki együtt a tagság háromnegye részének és ezáltal természete sen a Szövetségnek is. Azzal te hát nem érdemes dicsekedni mert mikor a tagsága tudatár: jön az ellenzékiség mibenlétének minden bizonnyal megpróbáljál visszaszivni ellenzékiségüket.

Legyünk tisztában a fogai makkal. A tagság 1928 januái elseje óta nem szavaz, nem dönt nem fogad el és nem csinál u, szabályokat, hanem a tagság ne vében az ő megbízottai, az ő ezer célra megválasztott és kiküldöti delegátusai . A delegátusok ké pezik a konvenció keretében — a vezető tisztikarral egyetember — a legfőbb intézkedési szervezetet, a törvényhozó fórumot, Amit ők elhatároznak, vagy elfo- 1 gadnak, azt a tagság határozta, I vagy fogadta el. Avagy nem ezt jmondja a szabályunk?

Azok tehát, akik azzal argumentálnak, hogy ezt vagy azt nem lett volna szabad tenni a tagság megkérdezése nélkül, té- I védésben vannak. 1928 január elseje óta nem referendumos módszerrel működik a Szövetség, hanem konvenciós módszerrel. ! Most nem a tagság maga szavaz közvetlenül, hanem az ő megbízottaik az ő nevükben. Ezek pedig a delegátusok.

Egyik-másik gyűlésen egyes ' tagtársak, akik talán sohasem foglalkoztak a nagy egyletek problémáival és igy nem is ismerhetik a helyzetet, kijelentik, hogy nincsenek megelégedve a konvenció munkájával és mindjárt be is Ígérik, hogy a tagok mind szét fognak széledni és csak azok maradnak meg, akiknek kényszerűségből kell megmaradni.

Neim veheti rossz néven a tagság, ha megvilágítjuk egyik-másik jegyzőkönyvben levő bizonyos ügyeknek a másik oldalát is. Olyanokét ,melyek nem állják meg a helyüket, vagy alkalmasak arra, hogy félrevezessék a tagságot.

Legelőször is leszögezendő az, hogy a most lefolytatott kerületi gyűlések nem arra valók voltak, nem az volt a céljuk, hogy azokon afelett szavazzanak, elfogadja-e a tagság a konvención hozott, elfogadott és életbeléptetett szabályokat és rendelkezéseket, vagy sem, mert azok már el vannak fogadva, életbe vannak • léptetve, azok törvényese* és azokon már semmiféle kerületi gyűlés nem változtathat.

Ha változtatásukra van, vagy lesz szükség, azt a következő konvenció teheti meg. Ha a tisztikar talál rajtuk változtatni valót, meg fogja csinálni az erre vonatkozó tervezetet és ismertetni fogja a tagsággal. Úgyszintén, ha a tagság akar, azt a következő rendes konvenció előtti kerületi gyűléseken kell megszövegezni és nyilvánosságra hozni.

A mostani gyűléseknek az volt, mert csak az lehetett az egyedüli céljuk, hogy a delegátusok beszámoljanak a konvención végzett dolgokról, ismertessék az uj szabályokat és működési módot és azok értelmében ^ inditsanak agitációt az osztályoknál kifejtendő további munka megindítására.

Amely delegátus igy tett, az helyesen fogta fel hivatását, ezen hivatásnak magaslatára emelkedve, jól töltötte be tisztségét.

Vannak azonban olyanok, akik a kerületi gyűléseken azzal a kijelentéssel akartak népszerűségre szert tenni, hogy ők milyen erős ellenzék voltak és miket sikerült nekik megakadályozni.

ÉRTSÜNK SZÓT, TAGTÁRSAK !

A Szövetség legutóbb megtartott rendkívüli konvenciójával igen. sokan a legképtelenebb módon foglalkoznak. Sokan nem a Szövetségnek s nem a tagságnak a biztosítását tartják szem előtt, hanem a zavarosban halászva, az olcsó népszerűségért tülekednek és kiabálnak. Tudják azt, hogyha azt kiabálják, hogy a tagok sokat fizetnek jogtalanul, hogy a tagságot a központ a saját tetszése szerint nagyon megadóztatja és hogy a központ a tagságot az orránál fogva vezeti, akkor a nagy szájjal ordítok nagy népszerűségre fognak szert tenni, nem törődve azzal, hogy az ilyen kiabálással úgy a Szövetségnek, mint saját maguknak ártanak a legtöbbet.

Hiszen azt én is meg tudnám tenni, hogy kifeszitett mellel kiabáljak és lehet, hogy tudnék is talán jobban, mint azok, akik csak egyedül magukért kiabálnak, mert ha én kiabálnék, akkor 14-ed magamért verném a mellemet ; de én nem keresem az ilyen olcsó népszerűséget, mert az a józan észnek és józan gondolkozásnak ellenére van.

Akármiféle képpen is vesszük azt a rendkívüli konvenciót, hiába mondjuk azt, hogy az törvénytelen és alapszabály ellenes, ne felejtsék a tagok azt, hogy bármily alapszabályokat is fognak a tagok csinálni, az a tagokra törvényes, de ha az alapszabály az állami törvényekkel öszszeütközik, akkor nem az állami törvényeket fogják megváltoztatni és az alapszabályokhoz képest módosítani, hanem az alapszabályt kell az állami törvények-