Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-14 / 216. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 14., SZERDA Zsákokba rakták a burgonyát KUNHEGYES Az önkormány­zat földjén krumplit is ter­meltek a közfoglalkoztatás­ban részt vevő munkások. A felszedett termést meg­tisztították, szétválogatták és zsákokba rakták. A ter­mést így teszik el a téli hó­napokra. M. J, Útátvágási munkák lesznek SZOLNOK Szeptember 14- én, szerdán a Kocsoros úti felújítás részeként az Alma utca Kocsoros út felőli vé­gét 8 és 16 óra között lezár­ják út átvágási munkálatok miatt. Az érintett szakaszon az adott időpontban a for­galom szünetel, tájékoztat­ta lapunkat Gyuricska Éva, a polgármesteri hivatal saj­tóreferense. SZOLNOK Pogány Gábor Benő (képünkön) szobrászművész a mű­termében mintázza Széchenyi Ist­ván agyagszobrát. Napokon belül bronzból is kiöntik majd az alko­tást, s rövidesen Martonvásáron, egy turisztikai központ előtt fogják felállítani az ötnegyedes méretű félalakos portrét. NI. J. ,ia»aüi A kilencórás kezdés mellett és ellen is szólnak különféle érvek ■ ш S //i я m U ■ Ш S m Később menni az iskolába? Morgan Freemant hívják segítségül SZOLNOK A féreglyukakkal és Morgan Freeman-nel fe­szegetik a létezés titkait szerdán este a Csillagked(d) velők Extra résztvevői az Aba-Novák Agóra Kulturá­lis Központban. A színésztől egyébként nem áll messze a tudományok világa, hiszen az egyik ismeretterjesztő té­vécsatornán jelenleg is fut egy sorozata, amelyben az élet és a világ egyes nagy kérdéseit igyekszik részben vagy egészben megválaszol­ni. Persze a fenti program mellett a Csillagked(d)velők Klubjában is zajlik az élet, ott most az alapokkal kez­dik az új évadot. Vagyis igye­keznek megválaszolni azo­kat a kérdéseket, hogy va­jon mivel foglalkozik a csilla­gászat, milyen módszerek­kel kutatja a világegyetem titkait? De szó lesz az alap­fogalmakról, a mértékegysé­gekről, műszerekről, távcsö­vekről, a fényről, a különféle sugárzásokról, vagy például a Föld helyéről a világegye­temben. NI. G.A. Nem kötelező reggel nyolc­kor kezdeni a tanítást, az is­kolák szabadon dönthetik el, mikor legyen a becsen- getés - mondta egy múlt heti online szülői értekezle­ten Palkovics László okta­tási államtitkár. A szakem­berek, pedagógusok,szülők véleménye megoszlik e té­mában. Munkatársainktól ujneplap@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG Kutatók szerint a reggel 9 órási iskolakezdés sokkal hatékonyabb, mint az egy órával korábbi becsönge- tés. Nyolc körül ugyanis a gye­rekek még nincsenek „haté­kony tanulásra alkalmas” ál­lapotban. Felmérések szerint a többség reggel 7 és 8 óra között még az úgynevezett „alvási te­hetetlenségi” fázisban van, a teljesítőképesség csak később, valamikor tíz-tizenkettő óra körül ér a csúcsra. Ezt figye­lembe véve valóban jó ötletnek tűnne a minél későbbi iskola- kezdés. De mi a valóságban a helyzet? Tetszene mindenki­nek a „kilences” becsöngetés?- Hallottam erről a kezde­ményezésről, de nem tartom jó ötletnek, legalábbis a mi csalá­dunk szempontjából nem len­ne az - mondta el a szolnoki Mészáros Anett, akinek kislá­nya szeptemberben kezdte a harmadik osztályt. - Szerin­tem az évtizedek óta megszo­kott reggel nyolc órás 'iskola- kezdés éppen megfelelő, a gye­reken is azt látom, hogy nem okoz gondot neki a reggeli ke­lés, kipihenten, időben oda­érünk az iskolába. Délután vi­szont már nehezebben kon­centrál a feladatokra, így ha a későbbi kezdés miatt tovább tartana a tanítás, az komoly megterhelést jelentene. Ráadá­sul sok szülő jár kora reggel, hétre, nyolcra dolgozni, ők mit kezdenének kilencig a gyer­mekükkel? Észszerűbbnek tartanám, ha inkább a nulla- ülik órák számát csökkente­nék az idősebb korosztályok­nál, mert főleg a téli időszak­ban nehéz felkelniük a kama­szoknak.- Nálunk fél nyolcra kell az iskolába érni - fűzi hozzá egy másik kisgyermekes szol­noki anyuka, Szebeni Ildikó.- A felkelés nem megy köny-, nyen, lányom ugyanis szüle­tése óta „bagoly típus”. Jóval aktívabb az esti időszakban, mint korán reggel. Hiába pró­báljuk ágyba dugni este fél ki­lenckor, legalább egy órán ke­resztül még mesél, kérdez, ol­vas, forgolódik. Persze, fél hét­kor felkelni ezek után nagy ne­hézségek árán megy. Neki biz­tosan jól jönne a 9 órai iskola- kezdés. Ami azért is szerencsé­sebb lenne, mert a mindenhol majdnem egyszerre kezdődő tanítás és munka szinte meg­bénítja a forgalmat reggelente. Nagy kérdés persze, ha hama­rabb kezdődik a munka, mint az iskola, hogyan ér oda a szülő időben a munkahelyére. Az egyik, Szolnok belvárosá­ban lévő iskolába járó felsős di­ák édesapja arról panaszkodott lapunknak, hogy fiának min­den nap nulladik órája van, ami szerinte roppantul meg­terhelő nemcsak az ő gyerme­kének, hanem az összes tanu­lónak. Ennyire korai időpont­ban gyakorlatilag „használha­tatlanok” a diákok. Náluk már az is előrelépés lenne, ha való­ban nyolckor kezdődne a taní­tás, nem hét óra körül. Szarvák Tibor szociológus úgy véli, a későbbi iskolakez­dés leginkább a családok napi­rendjétől függ. Annak ellené­re, hogy már évekkel, évtize­dekkel ezelőtt különböző pszi­chológiái tanulmányok bebizo­nyították, hogy aktívabbak va­gyunk kilenc után, mint előt­te, egyelőre ez nem szempont a poroszos oktatási rendszerben.- Tény, hogy minden em­bernél egy nap több hullám­völgy is van az aktivitást te­kintve. Az egyik a 13 óra utá­ni időszak, amit a déli orszá­gok (a hőség miatt is) sziesztá­val hidalnak át. Talán nálunk sem lenne haszontalan valami hasonló bevezetése, így alkal­mazkodni lehetne a napi fel- melegedéshez és az aktivitás csökkenéséhez is. Ez az egy­szerűnek tűnő újítás azonban számos kérdést és problémát vet fel. És az sem biztos, hogy ezzel a reformmal csökkenteni lehet a „hullámvölgyek” szá­mát. Tény azonban, egy rugal­masabb órarend jobb lenne a gyerekeknek. Mindenkinek 9-kor kellene kezdeni A pedagógusok kétkedve fo­gadták az államtitkár bejelen­tését, szerintük sokkal több problémát vet fel ez a kérdés, mint gondolnánk.- A diákoknak biztosan jól jön­ne a későbbi becsengetés, de az iskoláknak ez plusz ter­het jelentene - vélekedik Bar- tus Gábor, a Kengyeli Kossuth Lajos Általános Iskola tanára. Szerinte lehetetlen, hogy főleg a kicsiket 9-re hordják iskolá­ba a szülők, tehát reggel ügye­letes napközit kellene működ­tetni. Ezzel együtt meg kelle­ne reformálni a buszmenetren­det és a vonatok menetrendjét is, lehet, hogy később lenne az ebéd és az uzsonna is. Bartus Gábor szerint az lenne az ideá­lis. ha mindenki 9 órakor kez­dené a munkát. Egy szolnoki iskola igazgatóhe­lyettese pedig elkerülhetetlen­nek nevezte ez esetben a tan­anyag, a tanmenet megváltoz­tatását is. A különféle előadásokat a témák elismert szakértőitől hallhatták az érdeklődők a levéltári napon Az intézmény munkájának támogatóit díjazták SZOLNOK A megyeháza díszter­mében tartották a Levéltári nap idei, tizenkilencedik rendezvé­nyét tegnap. A program benső­séges ünnepséggel indult. A me­gyei levéltár által 2015-ben ala­pított Pro Archivo-díjat adták át azoknak a nem levéltáros támo­gatóknak, akik tevékenységük­kel az elmúlt évben hozzájárul­tak az intézmény munkájának si­keréhez. Kovács Sándor közgyű­lési elnöknek a korábbi fenntartó intézmény vezetőjének a levéltár állami intézménnyé válása utá­ni segítő tevékenységét, illetve az átmeneti időszak nehézségeit ellensúlyozó támogatását ismer­ték el a díjjal. Magó Károly hon­véd zászlós roncskutató, repülés­Kovács Sándor Magó Károly Ecseki András történeti kutató tudományos és közművelődési munkásságáért, az intézménynek nyújtott szak­mai tanácsadásáért vehette át az elismerést. Ecseki András állatte­nyésztő üzemmérnöknek a levél­tár időszaki kiállításaihoz nyúj­tott szakmai segítségéért, a népi gazdálkodás tárgykörét felölelő gyűjteményének kiállítási célra való biztosításáért adta át a díjat Horváth Gergő igazgatóhelyettes. A Széchenyi emlékévhez, az el­ső világháborúhoz, Szolnok repü­léstörténetéhez, és a város 1956- os eseményeihez kötődő előadá­sokat a témák elismert szakér­tőitől hallhatták az érdeklődők. Csönge Attila házigazda, a me­gyei levéltár igazgatója a rendez­vény célkitűzéseit is vázolta la­punknak. - A tanácskozáson or­szágosan elismert szakemberek adnak számot legfrissebb Kuta­tási eredményeikről. Sikerét mu­tatja, hogy a könyvtári, múzeu­mi levéltári szakemberek mellett középiskolás diákoktól a nyugdí­jasokig sokan érdeklődnek a le­véltári forrásokból feltáruló tit­kok iránt. Az igazgató elmond­ta, a még az elődei által elkezdett nyitásnak abban is látják az ered­ményét, hogy egyre többen járul­nak hozzá családi iratanyagaik, vagy akár a magánéletnél szé­lesebb területet felölelő tárgyú okmányok, fényképek levéltári elhelyezésével azok közkincs- csé tételéhez. Sz. I. i t. J

Next

/
Thumbnails
Contents