Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-10 / 213. szám

2016. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT GAZDASÁG-BELFÖLD у Az árumegjelölési hiba nem lehet alapja a bírságnak Újfajta áfacsalások Kampány jön: fogyasszunk több hazai finom mézet! Támogatja a magyarok többsége az olimpiát BUDAPEST A magyar lakos­ság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeség­gel töltené el, ha Budapest ren­dezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát - derül ki az Ipsos legfrissebb közvélemény-kuta­tásából. Az ország felnőtt né­pességét reprezentáló 1000 fős felmérés szerint csaknem két­harmadnyi válaszadó - 65 szá­zalék - szerint legalább ugyan­olyan vagy magasabb szín­vonalon (38, illetve 27 száza­lék) lennénk képesek a játé­kok megrendezésére, mint Rio de Janeiro. A fiatalok a legopti­mistábbak e téren: 72 százalék bízik a minőségi rendezésben. A rendezés mellett majdnem kétszer annyian elkötelezet­tek, mint ahányan ellenzik - 58 százalék, illetve 31 százalék -, és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024- es olimpiarendezést illetően. A társadalom minden rétegé­ben a támogatók vannak több­ségben. A diplomások köré­ben több mint kétszeres, a hú­szas-harmincas korosztályban több mint két és félszeres az olimpia híveinek aránya az el­utasítókéhoz képest. Az életkor növekedésével párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével pár­huzamosan viszont egyre elter­jedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás és csökken a bi­zonytalanság. MTI/MW Egy ellenző kérdés Elvégezte a budapesti olimpia­rendezésről szóló népszavazá­si kérdés vizsgálatát Pálffy Ilo­na, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, és a Nemzeti Választá­si Bizottság elé terjeszti. A ma­gánszemély kérdése: „Egyet- ért-e Ön azzal, hogy az Ország- gyűlés helyezze hatályon kívül а XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályá­zatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?" Teljesen új áfacsalási mód­szer van terjedőben: a hiva­talosan nem a hazai piacra szánt árut átmenetileg raktá­rozzák csak itt, majd gyorsan mégis Magyarországon ad­ják el - feketén. A módszer ellen a NAV fellép, de nem mindig teljesen jogszerűen. Várkonyi Iván/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nem lehet csak amiatt megbírságolni egy céget, mert tévedésből nem fizette be az adót - lényegében ezt mond­ta ki a NAV-val szemben hozott ítéletében az Európai Bíróság. Ezzel viszont megnehezítheti a dolgát az adóhivatalnak, hogy fellépjen az adókijátszásnak tartott szerveződések ellen. Az áfacsalók mostanában az áru­kat nem hazai, hanem román, bolgár, horvát gazdasági társa­ság nevében veszik meg, majd az országon keresztülutaztat­va, az áfa megfizetése nélkül hozzák forgalomba - Magyaror­szágon. A NAV szerint ennek a módszernek az újabb változata, amikor „egy külföldi társaság által Magyarországon beraktá­rozott árukat egy ebből a célból létrehozott, fiktív cég szállítja ki ismeretlen helyre”. A hivatal ab­ban az ügyben is ilyesmire gya­nakodhatott, ami végül bíróság elé került. Meghökkentő, de a bí­róság most nem a csalókra húz­ta rá a vizes lepedőt. Történt, hogy a vám- és lo­gisztikai szolgáltatások nyújtá­sával foglalkozó Schenker Szlo­véniában az EU területére be­léptetett, hivatalosan Ukrajná­ba tartó dohányszállítmányo­kat vett átmeneti megőrzésbe Magyarországon. (Vámfizetés értelemszerűen nem merült fel, mivel az árut nem uniós tagor­szágba szánták.) A szállítmá­nyok a kísérőlevelek szerint le­veles dohányt tartalmaztak, amely után nem kell jövedé­ki adót fizetni, ám az egyik el­lenőrzésen kiderült, a konténe­rek fogyasztásra kész dohányt rejtenek, ami viszont adóköte­les. A hatóság a dohányt igazo­latlan származású jövedéki ter­méknek minősítette, és csak­nem másfél milliárd forint jöve­déki bírságot szabott ki a cégre. A Schenker a Debreceni Köz- igazgatási és Munkaügyi Bíró­ságon vitatja a hivatal megálla­pítását, mondván: csupán hibá­san jelölték meg az árut, és ez önmagában nem teszi adóköte­lessé a terméket. (Mivel nem uniós forgalomba került volna, akkor se kellene jövedéki adót fizetni utána, ha tökéletes len­ne a megjelölés.) A debreceni bí­róság azért vitte az uniós dönté­si fórum elé az ügyet, mert sze­rette volna megtudni: az uniós jövedéki adószabályok értelmé­ben a hibás árumegjelölés miatt minősíthetők-e igazolatlan ere­detűnek és adókötelesnek a ter­mékek? Az Európai Bíróság azt ki­mondta, a dohányáru valóban adóköteles volna, ám miután nem az EU területén szándé­kozták forgalomba hozni (átme­neti megőrzésben, raktárban volt csupán nálunk), ezért nem kell utána megfizetni a jövedé­ki terhet. Ezt a tényt a helytelen árumegjelölés nem befolyásol­ja, ám a magyar bíróságnak azt meg kell vizsgálnia, hogy a pon­tos vámjogi besorolás helytelen feltüntetése járhatott-e olyan je­lentős hatással a már nálunk fo­lyó vámjogi eljárások lefolytatá­sára, amely az érintett áru vám­felfüggesztési eljárás vagy in­tézkedés alól történő kivonásá­nak tekinthető. (Vagyis: ha a NAV tudta vol­na, hogy fogyasztási dohány a szállítmány, más lett volna-e az eljárása.) A bíróság szerint en­nek megállapítása ugyanis jö­vedéki termék importálásának minősülne, ami adókötelezett­séget keletkeztet. BUDAPEST Hamarosan marke­tingkampányt indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köz­reműködésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a termelői méz népszerűsítésé­re. Rá akarják irányítani a fi­gyelmet a kiváló minőségű ha­zai mézre és a tudatos mézfo­gyasztásra, a közvetlen terme­lői értékesítés elősegítésére, így a méhészek nagyobb hoz­záadott értékkel, jobb áron ér­tékesíthetnék terméküket. Ma­gyarországon az egy főre eső éves mézfogyasztás nem éri el az egy kilogrammot, miköz­ben ez több európai országban megközelíti a két kilót. A méhészet mintegy húsz­ezer háztartás számára jelent Az egy főre eső mézfogyasztás egy kilónál is kevesebb megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet. Hazánkban több mint egymillió méhcsalád él, ezzel az egységnyi területre vetített méhcsaládok számá­ban Magyarország - Görögor­szág után - a második helyet foglalja el az Európai Unióban. Ez rendkívül kedvező az öko­lógiai egyensúly fenntartása, illetve a mezőgazdaságban a megporzás biztosítása szem­pontjából. A magyar termelők éven­te 20-25 ezer tonna mézet ál­lítanak elő, ennek 75 százalé­ka hordósán kerül a nagyba­ni felvásárlókhoz, kereskedők­höz és a külföldi piacra. A mé­hészek mindössze a megter­melt méz negyedét értékesítik kiszerelve, közvetlenül a fo­gyasztóknak. 2014-ben az akác és az akác­méz bekerült a hungariku- mók közé. Emellett segítette a méhészek kiutazását a tavalyi brüsszeli tüntetésre, ahol a ha­mis kínai méz importjának be­tiltásáért, illetve az uniós jelö­lési szabályok megváltoztatá­sáért demonstráltak. MW Borágazat: a kiváló tavalyi évjárat megismétlésére egyre kevesebb az esély Napos, száraz őszt remélnek a termelők Gyanús húsok, édességek átcsomagolva MAGYARORSZAG Jó időben re­ménykednek a borászok, rész­ben a szüretig hátralévő hetek­re, részben e hét második felé­re, hiszen nemcsak az idei bor minőségét, de a Budapest Bor- fesztivál látogatóinak számát is befolyásolja a napsütéses órák száma. Az idén 25 esztendős, vasárnapig tartó borászati se­regszemlére - időjárástól füg­gően - 30-50 ezer látogatót vár­nak a budai Várba. Az első ren­dezvényen, 1991-ben pár ezren fordultak meg, igaz, akkor csak 17 kiállító volt, ma viszont már 190 borászat mutatja meg kíná­latát - mondta el a Világgazda­ságnak Zilai Zoltán, a szerve­ző Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. ügyvezetője. A borhoz legalább egy picit érteni az elmúlt 25 évben sikk lett Magyarországon, míg a leg­gazdagabbak körében divat lett a bort befektetésként kezelni. A KSH a magyar borvidékek jellemzőit felsoroló összesítésé­Egymást követik a vendégvonzó őszi borfesztiválok ben több mint 41 ezer szőlőter­melőt tart nyilván. A termelők, a termőterületek és a termés- mennyiség is növekedett, és bő­vült az ágazat cégeinek bevéte­le is. A legtöbb termelő a kun­sági borvidéken él, ahol a leg­nagyobb a terület és a legtöbb a termés is. A mennyiségeket tekintve Tokaj csak a második: a régióban 2013-ban több mint ötezer szőlészetet regisztráltak, ezek tavaly csaknem 5540 hek­táron termeltek és 185 ezer hek­tó seprős újbort állítottak elő. A 2015-ös évjárat a Magyar Bor Akadémia elnökeként is tevékenykedő Zilai Zoltán sze­rint kifejezetten jónak mondha­tó. Ma még - néhány kivételtől eltekintve - nem tart ott a ma­gyar borágazat, hogy a jobb év­járatokat magasabb áron le­gyen képes értékesíteni. Az év­járat minősége teszi széppé a borászkodást - mondja Zilai Zoltán, aki szerint egy-egy rosz- szabb vagy jobb év aligha befo­lyásolja a befektetési kedvet, hi­szen itt 30-40-50 vagy éppen 100 évre szól az elköteleződés. Az idei szezon mindeneset­re nem indult jól: a fagy után a jégverés is óriási károkat oko­zott több borvidéken, miközben a csapadékos nyár sem kedve­zett a szőlőtermésnek. A meny- nyiségre nincs panasz, ám a jobb minőséghez valóban szük­ségük volna a termelőknek egy naposabb, szárazabb őszre - a szüretig biztosan. V. I. Bortermelés Magyarországon 3,0 — seprő» újbor (millió hektoliter) 60 VG-GRAFIKA FORRÁS: HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA SZEGED Nagy mennyiségű lejárt szavatosságú húskészítményt, konzervet, tejterméket és édes­séget, átcsomagoláshoz és a le­járati dátum átírásához hasz­nálatos eszközöket találtak egy cég szegedi telephelyén a pénz­ügyőrök. Egy magyar tehergép­járművet ellenőriztek, amely a bejelentés szerint illatszereket és vegyi árukat szállított belföl­dön, de gyanús lett, hogy a cél­állomáson nem működik a szál­lítmányhoz köthető vállalkozás. A telephelyen szörnyű higié­niás körülmények között 2233 üveg és zacskó fagyasztott hús- készítményt és zöldséget, 70 ki­ló összefagyott hústerméket, 8124 liter tejterméket és más­fél raklap csokoládét találtak. Valamennyinek a szavatossá­ga lejárt, akadt olyan, amelyi­ké két éve. A fagyasztókban lé­vő nyersanyagok mellett macs­kaeledel, a csomagolt élelmi­szerek közelében macskaürü­lék volt. MTI/MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents