Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-23 / 197. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. AUGUSZTUS 23., KEDD Elenyésző az igény a tervezetthez képest MAGÁNYOSAN MAGÁNCSŐDBEN A nagyobb fizetés sem hatja meg az eladókat BUDAPEST Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a bol­tokban az év elejéhez képest. A foglalkoztatottak száma ugyan megugrott, de ebben a diákok mellett a külföldön dolgozók is benne vannak. To­vábbra is jelentős gondot okoz tehát a munkaerőhiány az áruházaknak. Idén tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok for­galma, ráadásul áprilisban megszűnt a vasárnapi boltzár. Mindez arra ösztönzi az üzle­teket, áruházakat, hogy újabb alkalmazottakat vegyenek fel. Az elmúlt időszakban megsza­porodott álláshirdetések ar­ra utalnak, hogy lázas mun­kaerő-keresés folyik a boltok­ban, áruházakban is, de úgy tűnik, hiába. Az év eleje óta nem szaporodott a létszám, az árukiszállítás viszont már akadozik. Egy év alatt megugrottak a bérek a bolti kiskereskede­lemben a KSH adatai szerint. Júniusban mintegy 200 ezer fo­rint volt a havi bruttó átlagke­reset a boltokban, egy évvel ez­előtt 182 ezer forint. A bérek kö­zött persze nagyok a különbsé­gek, hiszen nem minden vállal­kozás kínál 300 ezer forintos fizetést. A fizikai dolgozók át­lagkeresete is szépen nőtt, 146 ezer forintról 159 ezer forintra. AKSHmásikmunkaerő-piaci mutatója a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki ben­ne van, aki a megelőző hé­ten legalább egyórányi jöve­delmet biztosító munkát vég­zett. Ebben a külföldön mun­kát vállalók is benne vannak, a jelek szerint pedig sok el­adó és pénztáros ment a hatá­ron túlra dolgozni. A számok azt is mutatják, hogy a boltok­ban foglalkoztatottak jelenlegi száma alig több a másfél évvel ezelőttinél. mw A többnyire optimista hivata­los előrejelzésekhez képest alig egy-két százalék az igény a magáncsődre. Az MNB 25 ezres és a bankszövetség 40 ezres hosszú távú várako­zásával ellentétben még fél­ezer magánadós sem igényel­te ezt az eltelt egy évben, írja a Világgazdaság. A kormány egyszerűsítene. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egymásra mu­togatnak az illetékesek a tavaly szeptemberben bevezetett ma­gáncsőd intézményének látvá­nyos kudarca kapcsán. Egy év alatt ugyanis mindössze 450 ma­gánadós kérte a törvényben csa­ládi csődvédelemként megfogal­mazott mentőövet, noha a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly májusban még 25 ezer igénylőt vizionált. E számítását arra ala­pozta, hogy ennyi eladósodott családnak nyújthat megoldást a magáncsőd az akkor 180 ezer nem teljesítő hitelszerződés ala­nyai közül, míg további több tíz­ezer családon a Nemzeti Eszköz- kezelő Zrt. tud segíteni, ismertet­te Nagy Márton az MNB akkori ügyvezető igazgatójaként. A Magyar Bankszövetség még ennél is derűlátóbb volt, és akár 40 ezer magáncsőd-kérelmezőt is elképzelhetőnek tartott hosz- szú távon. Érvelése szerint több évre is szükség lehet, hogy ki­forrja magát a rendszer. Időará­nyosan a feltételezettnél sokkal több jelentkezőre lenne szükség. A banki érdekvédelmi szervezet jelenleg éppen védekezni kény­szerül az ötletgazda KDNP-vel szemben. A kisebbik kormány­párt alelnöke, Rétvári Bence a kudarcot alapvetően annak tu­lajdonította, hogy a bankok nem segítik az adósokat, kevés infor­mációt adnak az érdeklődők­nek. A szövetség főtitkára, Ko­vács Levente már az indulás­kor jelezte: elsie­tett és nem kellően megalapozott a ma­gáncsőd bevezetése. Már akkor úgy ítél­te meg, további mó­dosításokra lesz szükség, hogy csak a valóban rászoruló csalá­dok kaphassák meg a támogatá­sokat. Márpedig, fogalmazott, „a 60 milliós lakáshitel és az ötszo­bás lakás messze túlmutat a rá­szorultsági szinteken”. A módosítás szükségességét a főtitkár most is megismétel­te: a finomítások során minde­nekelőtt az adminisztratív ter­heket kell mérsékelni. Most csaknem 100 oldalt kell kitöl­tenie a csődvédelemre jelentke­zőknek. Az igénylések alacsony száma azt is mutatja, nem volt elég az a múlt év őszi változta­tás, miszerint a fedezetlen hite­lek legalább 38 százalékát elég az eredeti hitel fu­tamidejének végéig kifizetni, szemben az induláskor előírt ötéves maximum­mal. Rétvári szerint akár már ősz­szel egyszerűbb és gyorsabb lehet a családi csődvédelem. Szükség is van erre, hiszen a szabályok szerint októbertől már nemcsak a jelzáloghitele­sek, hanem immár bármilyen adós kérhetne csődvédelmet. Az LMP elérhetővé tenné a magáncsőd intézményét az ala­csonyabb rendszeres jövedel­műeknek is. Pozsony: 71 magyar már nem szlovák polgár POZSONY Eddig 1466 személy vesztette el szlovák állampol­gárságát a 2010-ben elfogadott új szlovák állampolgársági tör­vény következtében. Ugyanak­kor a másfél éve érvényes kivé­telek alapján 220-an kérvényez­ték szlovák útlevelük visszaadá­sát, és ezt 159 esetben a belügyi tárca lehetővé is tette. A többi kérvénnyel most foglalkoznak - közölte a pozsonyi belügy a friss statisztikai adatait. A Robert Fi- co vezette kormány a magyar Országgyűlésnek a határon túli magyarok könnyített honosítás­ról 2010 májusában meghozott jogszabályára reagált a szlovák állampolgársági törvény módo­sításával, amely az eredeti ál­lampolgárság elvesztésével sújt­ja azokat a szlovákokat, akik fel­veszik egy másik ország állam- polgárságát. Ficóék nem is tit­kolták, a jogszabály célja meg­akadályozni a felvidéki magya­rokat a magyar állampolgárság felvételében. A legtöbben, 416-an a cseh állampolgárság felvétele miatt vesztették el szlovák állampol­gárságukat. A magyar állam- polgárság felvétele miatt ed­dig 71-en vesztették el szlovák állampolgárságukat. A 2015- től érvényes kivételek alapján azonban visszaigényelhető az elvesztett állampolgárság. MW Tamás Ilonka halála Meghalt Tamás Ilonka, a ket­tős állampolgárságért folyta­tott küzdelem ismert felvidéki alakja - közölte a Magyar Kö­zösség Pártja tegnap. A Helyt- állásért-díj kitüntetettje 104 évet élt. Az Európai Parlament több mint egy év után befogad­ta a Tamás llonka-ügyben be­nyújtott petíciót, és megkezd­ték annak kivizsgálását. Harmatgyenge harmadik pillér A nehézségekkel küzdő jel­zálogadósoknak a kormány, a jegybank és a bankszektor együttműködésben dolgozott ki több programot. így alakítot­ták ki a Nemzeti Eszközkezelőt, amely több tízezer családnak nyújtott segítséget. Jegybanki ösztönzésre a nemzetgazdasá­gi tárcával (NGM) közösen forin­tosították a lakossági devizahi­tel-állományt. A családi csődvé­delmet az Igazságügyi Miniszté­riummal és az NGM-mel együtt, rekordidő alatt dolgozták ki és vezették be. Ősszel egysze­rűsítenek és gyorsítanak HIRDETÉS MEGJELENT NYHA Keresse minden hónapban az újságárusoknál! Emil Boc polgármester: jobbító szándék kölcsönös tisztelettel Kolozsvári modell az elfogadáshoz KOLOZSVÁR A legutóbbi ma­gyarországi választások óta, amelyen a külhoni magyar ál­lampolgárok is részt vehettek, immár magyarországiaknak és erdélyi magyaroknak közös felelősségük a magyar nem­zet jövőjének az alakítása - ezt mondta Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter Kolozsvá­ron, a város 700 éves születés­napján. Olyan jövőt kell építe­ni, amelyben mindenki a saját országában élhet teljes életet, ahol büszke lehet nemzeti kul­túrájára, ahol tanulhat, élhet és boldogulhat - fogalmazott. Emil Boc, Kolozsvár polgár- mestere köszönetét mondott azért, hogy olyan magyar na­pokat szerveztek, amelyek a városnapokkal együtt Kolozs­vár erős márkái, büszkeségei. Úgy vélte: Kolozsvár magyar és román közösségének közösen sikerült az együttélés modell­jévé tenni a várost egész Euró­pa számára. „A történelmet nem tudjuk megváltoztatni, legfeljebb ta­nulhatunk belőle, de a jelent és a jövőt jobbá tudjuk tenni a kölcsönös tisztelettel, elfogad­П kakasnri magyar парок rieienJtunée maghere ándj fuigariancutbiraldaysofŐLí KOLOZSVÁRI MAGYAR NAPOK fi Ét Tízezrek vettek részt az ünnepen ván, hogy mindannyian ott­hon vagyunk itt, Kolozsváron” - fogalmazott Boc, aki remé­nyét fejezte ki, hogy közösen sikerül azt is elérni, hogy Ko­lozsvár legyen 2021-ben Euró­pa kulturális fővá­rosa. Csak akkor lehet az erdélyi magyar kultúra fővárosa Kolozsvár, ha ener­giáit nemcsak ön­magára fordítja, hanem egész Erdélyt képes ellátni kultúrá­val - hangoztatta Markó Bé­la költő, az RMDSZ volt elnö­ke egy beszélgetésen. Szerinte Budapest után Kolozsvár a ma­gyar kultúra második legfonto­sabb városa. Gergely Balázs, a Kincses Ko­lozsvár Egyesület elnöke szóvá tette, hogy a román médiában példátlan támadás érte a rendezvényt: a közszolgálati té­vé híradása alapján a rendőrség is vizs­gálja, hogy a Beatri­ce koncertjén kive­tített Hitler- és Sztálin-képek a háborús bűnösök dicsőítésének minősülnek-e. „Ne ennek higy- gyetek, hanem a saját szeme­teknek” - mondta. MTI/MW Nagy Feró beleáll a témába „Ezer százalék, hogy az ösz- szes nőt meg fogják erőszakol­ni, azért jöttek, hogy elfoglalják ezt a földet, nem azért, hogy dol­gozzanak’ - állítólag ezt mond­ta Nagy Feró a kolozsvári rádió­ban. A Beatrice frontembere azt szeretné, a migránsok oda men­jenek, „ahová hívták őket”. A ro­mán média a Beatricét revizio­nistának nevezi, mivel a kolozs­vári koncerten а XX. század című dal alatt bejátszott képe­ken Hitler, Sztálin és az Iszlám Állam terroristái is szerepeltek (erre mozdult rá a rendőrség). Nagy szerint félreértelmezik a dalt, nem hangzott el az a nóta, amely szerint „Kolozsvár ismét magyar város lesz”. Egy korábbi házibuli-felvételt vágtak össze a múlt heti koncertjével. Omega- koncert zárta az ünnepi eseményeket

Next

/
Thumbnails
Contents