Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-23 / 197. szám

2016. AUGUSZTUS 23., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Hétvégékkel 10 napos lesz az őszi szünet az iskolákban BUDAPEST Csütörtökhöz egy hétre kezdődik a tanév, és 2017. június 15-éig tart majd, ez - is­kolatípustól függően - mint­egy 180 tanítási napot jelent. Az őszi szünet rövid lesz: no­vember 2-ától november 4-éig tart, de ehhez még hozzájön a kétnapos hétvége. A szünet előtti utolsó tanítási nap októ­ber 28., a szünet utáni első ta­nítás november 7. (10 nap, hét- végékkelj.Karácsony két nap­ja vasárnapra és hétfőre esik, a téli szünet pedig december 22-én, csütörtökön kezdődik, és január 2-áig tart. A tavaszi szünetre április 13- ig várni kell, és április 18-áig tart majd. A Magyar Közlöny­ben azt írja, hogy több temati­kus hét programjához is csat­lakozhatnak az iskolák: lesz pénzügyi tudatosság és gaz­dálkodás hete, fenntartható- ság-környezettudatosság téma­hét, és a sikeres digitális téma­hetet is újra megszervezik. A Klik rendezte adósságait: sem szállítói, sem bértartozása nincs Már kiválasztották az 58 tan­kerületi központ vezetőjét, akik ismerik illetékességi területei­ket, szervezik csapatukat - kö­zölte a Klik elnöke, Pölöskei Gáborné a Magyar Időkkel. Az őszi szünet végéig mindenhol véglegesítik a tankerületi köz­pontok székhelyét, és novem­ber végén megkezdődhet az is­kolák átvétele az önkormányza­toktól - mondta az elnök. Pölöskei Gáborné szerint a tankerületek között pedig szét­osztották a szükséges pénzügyi keretet, részben ezáltal a tan­év biztonságosan megkezdhe­tő az átalakuló fenntartói rend­szer mostani állapotában. Az el­nök beszámolt arról is, hogy a központnak gyakorlatilag már nincs szállítói vagy bértarto­zása. Amellett, hogy rendezte anyagi dolgait, tankerületen­ként ötmillió forintot adott kar­bantartásra, felújításra, és sok helyen korszerűsítette a fűtést. Az új szakképzési rendszer körül egyelőre nem szűnik a bi­zonytalanság: az új kerettanterv ugyan kész, de rendeletben még nem rögzítették. MW Eddig 52 ezer migránst akartak idetoloncolni Négyet visszavettünk A tavalyi menekülthul­lám kezdete óta össze­sen 52 ezer nálunk regiszt­rált menekültet akartak az uniós országokból vissza- toloncolni Magyarországra. A magyarok mindössze né­gyet vettek vissza. Ausztria küldte őket. A menekültek száma azonban egyre csak nő. Most vasárnap óta 1300 migránst mentettek ki Szicí­liánál a tengerből. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu EURÓPA/BUDAPEST Összesen 52 ezer menekültet akartak az uniós országokból visszatolon- colni Magyarországra a tavalyi menekülthullám kezdete óta, mindössze négyet vettek visz- sza azonban a magyarok, tud­ta meg a Magyar Nemzet a Bel­ügyminisztériumtól. A legtöbb megkeresés Németországból érkezett. Ausztria, Franciaor­szág és az Egyesült Királyság is nagy számban kívánt élni a dublini rendeletben lévő visz- szaküldési lehetőséggel. A své­dek ezer embert akartak visz- szaküldeni hozzánk a minap, amiből szóbeli diplomáciai csörte lett. Idén augusztus 15-ig 19 542 visszatoloncolási kérvény ér­kezett, ebből több mint 7 ez­ret Ausztria küldött Magyar- országnak. A migránsok nem maradtak az országban. A Bel­ügyminisztérium közlése sze­rint azonnal továbbszállítják őket oda, ahonnan jöttek. Er­re szerződése van a magyarok­nak a nyugat-balkáni orszá­gokkal. A menekültek nagy ré­sze Görögországnál lép be az A regisztráció ma sem egyszerű, sok bevándorló elutasítja, hogy ujjlenyomatot vegyenek tőle Európai Unió területére, így oda kell visszakerülniük a.sza- bályozás szerint. A miniszté­rium megfogalmazása szerint Magyarország nem büntet­hető azért, mert Görögország nem tartotta be a játékszabá­lyokat a regisztráció elmulasz­tásával. Csak az elenyésző ki­sebbség lépi át az uniós határt a magyar határnál. Ők Koszo- vóból és Albániából érkeznek, vagy Ukrajnán át. A négy visszavett menekül­tet egyébként Ausztria küldte vissza. Mindezt azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett Christian Kern kancellárnak néhány héttel ezelőtti látogatásakor. Az ígé­ret lényege az volt, hogy visz- szaveszi Magyarország Auszt­riától a hazánkban regisztrált menekülteket. Konkrét szá­mokról nem tudni. Az ENSZ menekültügyi szer­vezete júliusban szót emelt a magyar gyakorlat ellen, mivel szerintük a menekültek visz- szatoloncolása Szerbiába nem­zetközi egyezményekbe ütkö­zik. Kritizálták azt is, hogy a magyar kormány 800 mene­kültet tart a szabad ég alatt, szállás, vécék és víz nélkül a tranzitzónák előtt. A konfliktusnak plusz ak­tualitást ad, hogy vasárnap óta 1300 migránst mentett ki az olasz parti őrség hét beve­tés során Szicília partjai köze­lében. Vasárnap pedig az első alkalommal halt meg egy me­nekült szíriai nő az Égei-ten- geren azóta, hogy március 20- án életbe lépett a Törökország és az Európai Unió közötti me­nekültügyi megállapodás. Leg­utóbb március 19-én halt meg menekült török felségvizeken. Akkor ketten vesztették életü­ket, szintén a tengerparti Ces- me közelében, egyikük egy négy hónapos csecsemő volt. A malacfejes képviselő megoldja... Schöpflin György fide- szes EP-képviselő a Twitterén azt írta, sze­rinte malacfejeket kell kirakni a határkerítés­re, azok majd elriaszt­ják a muszlimokat. Ezt arra válaszul vetette fel, hogy Andrew Stroehlein, a Human Rigths Watch igazgatója megrótta a magyaro­kat, amiért „valakik” a határkerí­tésre cukorrépából kifaragott ko­ponyákat raktak a muszlim mig­ránsok ellen... Stroeh­lein úgy fogalmazott, ezek az emberek a há­ború és a kínzás elől kerekedtek fel, zöld­ségből készült álarcok nem fogják elrettente­ni őket. Schöpflin sze­rint akkor majd a ma­lacfejek... A botrányt ki­váltó mondat után az EP-képvi- selő nem kér bocsánatot, mert részéről mindez csak „apró gon­dolatkísérlet volt, nem több”. Schöpflin György Tíznapi élelem, ötnapi víz tartalékba A német kormány szükségét lát­ta annak, hogy a második világ­háború után először újra civil honvédelmi tervet írjon - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában. A tervet még 2012-ben kezdte előkészí­teni egy belügyi bizottság. Esze­rint tíz napra elegendő élelem és ötnapnyi víz felhalmozását írhat­ják elő a lakosságnak. Szüksé­gesnek tartják a jelenleginél fej­lettebb riasztó- és jelzőberende­zések beszerzését, a strukturá­lis védelmet és komolyabb, ellen- állóbb egészségügyi kapacitáso­kat. Fejlesztendő továbbá a had­sereg és a civil lakosság kapcso­lata is. Főleg ez utóbbi nem ke­rült napirendre sokáig, mert ta­bunak számított az ország náci múltja miatt. Az anyag szerint hagyományos fegyveres táma­dásra nem kell számítani. Mégis készülni kell egy olyan, „katego­rikusan nem kizárható” jövőbe­li fejleményre, ami az ország lé­tét fenyegeti. HÍREK Drágul a benzin és a dízel is BUDAPEST Szerdától eme­li bruttó 5-5 forinttal a 95-ös benzin és a dízel nagyker árát a Mól. A benzin átlagára 333- 334, a gázolajé 335-336 fo­rintra nő. MW Gyorsan bezárt a parlament BUDAPEST A kormánypártok távolmaradása miatt napirend előtti felszólalások után bezár­ták az Országgyűlés rendkívü­li ülését, amelyet a Jobbik kez­deményezett az MSZP és az LMP támogatásával. Szeret­nék elérni, hogy minden külföl­dön élő magyar szavazhasson levélben az októberi kvótare­ferendumtól kezdve, függet­lenül attól, van-e állandó ma­gyarországi lakhelye. Kosa La­jos, a Fidesz frakcióvezetője állítja, a választási törvény ki­állta az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bí­róság próbáját, valamint a Ve­lencei Bizottság ajánlásait is tartalmazza. MW Elégedetlenek az osztrákok BECS Az osztrákok mintegy 70 százaléka szerint országuk rossz irányban halad, nagyjá­ból 40 százalék idő előtt meg­tartaná a 2018-ban esedékes parlamenti választást. Ez de­rült ki a Der Standard hétfőn közölt felmérésből. Leginkább az ország keleti felén lakók, a szabadságpárti szavazók és a nők elégedetlenek. Az ország helyzetét jellemzően a nép­párti szavazók látják pozitívan. Ausztriában ma az Osztrák Szabadságpárt a legnépsze­rűbb, a választók 34 százalé­ka szavazna rá. MW/MTI Sarkozy elindul az elnökségért PÁRIZS Nicolas Sarkozy volt ál­lamfő bejelentette, elindul a 2017-es elnökválasztást meg­előzőjobboldali előválasztá­son. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak elnöke a szerdán megjelenő új köteté­nek egyik idézetével erősítet­te mega jelöltségét. Sarkozy az első olyan volt államfő az V. köztársaság történetében, aki egy vesztes kampány után is­mét jelölteti magát. A 61 éves jobboldali politikus programja és fellépése is igencsak meg­osztja a franciákat. MW Lassan Bayer Zsolt az egyetlen lovagkeresztes kitüntetett - Jókora felháborodást váltott ki az elismerése Eddig negyven díjat adtak vissza az államfőnek MAGYARORSZÁG Óriási lavinát indított el a magyar közéletben, hogy a szélsőséges megnyilvá­nulásairól hírhedt újságíró, Ba­yer Zsolt, a Magyar Hírlap és az Echo Tv munkatársa augusz­tus 20-a alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagke­resztje kitüntetést. Először Kal­tenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman döntött úgy, visz- szaküldi a kitüntetését Áder János köztársasági elnöknek. Lapzártánkig negyvenen csat­lakoztak a díjazottak közül a til­takozáshoz. Többek között Tóth Bálint matematikus, Rózsa Pé­ter újságíró, Polgár András köz­gazdász, Krausz Tamás törté­nész, Erdélyi Ágnes filozófus, Galkó Balázs színész, Bruszt László szociológus, a Firenzei Egyetem tanszékvezetője, Var­ga Kálmán történész-muzeoló­gus, Takács Imre, az Iparművé­szeti Múzeum volt főigazgató­ja, Darvas Ágnes, az ELTE Szo­ciális Munka Tanszékének tan­székvezetője, Fokasz Nikosz, az ELTE tanszékvezetője is vissza­küldte a saját elismerését. A Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége hétfőn iro­nikus közleményben reagált a díjra. Azt írják, meg sem fordul a fejünkben, hogy a kormány elismerésre méltónak találná, ha valaki rendszeresen kiirtan­dó kártevőknek, férgeknek, tet- veknek nevezi azokat, akiknek nem osztja véleményét. Fel sem merül bennünk, hogy az anti­szemitizmus ellen meghirde­tett orbáni zéró toleranciát kö­vetően a kormány kirekesztő eszmék mellett tenné le a vok- sát. Ezért magától értetődő szá­mukra, hogy Bayer Zsolt (akit felebarátjuknak neveznek) nem újságírói munkásságáért kap­ta a magas állami kitüntetését, hanem éppen annak ellenére. S hogy miért? Mert a kormány­nak is feltűnt, hogy a sikertelen Bayer Zsolt mennyire rosszked­vű. „Helyesen mérték fel, hogy Bayer frusztrált átkozódása, monoton, hisztérikus és szánni való gyűlölködése nemcsak ne­ki saját magának, de a közhan­Bayer Zsolt gulatnak is árt” - írta a Mazsi- hisz. Nem merült fel Bayer Zsolt kitüntetésének visszavonása - reagált a Miniszterelnökség, miután újabb kitüntetettek ad­ták vissza az elismerést. Kö­zölték: „A Gulágokban elpusz­tultak emlékét őr­ző közösség indít­ványozása alapján, Bayer Zsolt, szá­mos nemzeti ügy feltárása, illetve képviselete terén, különösen a Gulag rabtelepein fogvatartot- tak sorsának és az erdélyi ma­gyarság életének hiteles és mél­tó bemutatása tekintetében vég­zett újságírói tevékenysége elis­meréseként kapta megérdemel­ten a Magyar Érdemrend lovag­kereszt kitüntetését.” Mint ismeretes, Bayer Zsoltot néhány hónappal ezelőtt gyűlö­letkeltő és kirekesztő tartalom­közlés miatt büntette meg a Mé­diatanács 250 ezer forintra, és bírságot szabott ki a cikket publikáló Magyar Hírlapra is. Más alkalommal Fe­renc pápáról írt véle­ménye váltott ki köz­felháborodást: az egyházfőt „de- mens vénembernek” és „gaz­embernek” titulálta. Egyben ki­jelentette, hogy Ferenc pápa tel­jesen alkalmatlan a posztja be­töltésére. MW Nemrég megbüntették a hangvételért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents