Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-23 / 197. szám
2016. AUGUSZTUS 23., KEDD GAZDASÁG у Pályázatokhoz tanácsadókat kér fel az Agrárkamara BUDAPEST A Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara (NAK) elindította a Pályázati Tanácsadók Hálózata (PTH) szolgáltatását. A NAK ezzel az agrártámogatások minél hatékonyabb elérését kívánja segíteni tagsága számára. A Pályázati Tanácsadók Hálózata augusztus 15- től várja a pályázatírók jelentkezését, a tagok pedig szeptember 1-től vehetik igénybe a szolgáltatást. A tapasztalatok szerint a pályázatok elkészítése, valamint az elnyert összeg szabályos fel- használása olyan szakismeretet kíván, amely a tagság jelentős részének nincs meg, ezért pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó vállalkozásoktól vesz igénybe ilyen irányú szolgáltatást. Számos társaság foglalkozik pályázatírással, köztük vannak tisztességes, lelkiismeretesen felkészültek, de olyanok is, amelyek nem kellő felkészültséggel, vagy etikátlan magatartással rombolják ennek a szolgáltatásnak a hírnevét. A kamara ezt felismerve alakította ki a Pályázati Tanácsadók Hálózatát, ezzel is stabilizálva ezt a szolgáltatást. A hálózat célja, hogy megerősítse az etikus tanácsadói magatartást, díjmentesen közvetítse a minősített tanácsadókat a tagságnak, valamint naprakészen alkalmazható tudásanyaggal lássa el a tanácsadókat. A NAK Nonprofit Kft. honlapjáról elérhető (www.nak- nonprofit.hu) hálózathoz olyan pályázatírást és projektmenedzsment szolgáltatást nyújtó szakértők csatlakozhatnak, akik a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó kiírásokkal összefüggésben nyújtanak szolgáltatásokat. A szolgáltatáshoz való csatlakozás önkéntes regisztráción alapul, amelynek során a pályázatírók adatokat és referenciákat adnak meg, és vállalják, hogy tevékenységükről folyamatosan adatokat szolgáltatnak. MW Többen, de dollárban számítva kevesebbet utalnak haza a magyarok A gyengébb forint is ludas Dollárban számítva kevesebb pénzt küldtek haza a kivándorolt magyarok tavaly a Világbank adatai szerint. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megállt volna a kivándorlás. Hornyák József kozpontlszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYAROSZÁG Tavaly kevesebb pénzt utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok, mint egy éve. A Világbank előzetes adatai szerint 4200 millió dollárt tett ki az az összeg, amelyet a kivándorolt vagy átmenetileg külföldön dolgozó honfitársaink megkerestek és Magyarországra küldtek 2015-ben. Jobbára feltelhetően az itthon maradt családtagjaiknak vagy korábban felvett hiteleik törlesztésére. Ez több mint 450 millió dolláros visszaesés a 2014-es 4650 millió dollárhoz képest, ami történelmi rekordot jelentett. Utoljára a világgazdasági válság kitörésekor volt példa arra, hogy a külföldön dolgozó magyarok jövedelme csökkent volna, ez azonban nem meglepő. 2008- 2009-ben a munkanélküliség növekedése és a jövedelmek csökkenése volt jellemző szerte a világban. Most azonban nem erről lehet szó. Ugyanis nem Magyarország az egyetlen, ahol a Világbank a hazautalások csökkentését mérte. Az erősödő kivándorlással sújtott fejlődő országokban sem volt erős emelkedés. A globális gazdasági válság óta nem nőttek olyan lassan a hazautalások a fejlődő térségben, mint 2015-ben - állapítja meg az elemzés, amely szerint Európában és Közép-Ázsiában visszaesést mértek. A forint gyengülése a magyarországi hazautalásokat is csökkenthétté. Ha a forint nem értékelőNémetország 893 Egyesült Államok 627 Kanada 393 Egyesült Királyság 373 Ausztria 342 Ausztrália 179 Svájc 132 * 2015, előzetes adatok Forrás: Világbank Maradásra buzdító britek LONDON A britek többsége egy friss közvélemény-kutatás szerint támogatja, hogy a szigetországban élő uniós állampolgárok a Brexit után is Nagy-Britan- niában maradhassanak. A British Future nevű agytröszt által tegnap ismertetett felmérése szerint az emberek 84 százaléka vélekedik így. Azok közül, akik az unióból történő kilépésre voksoltak, 77 százalék dött volna le, akkor feltehetően a dollárban kifejezett hazautalás sem esett volna vissza. A hazai hazautalás csökkenése mögött egy másik tendencia is feltételezhető: egyre többen lehetnek ugyanis azok, akik teljesen felszámolják magyar- országi lakhe- lyüket, vagyis \ nemcsak a háztámogatja ennek lehetőségét. A megkérdezettek háromnegyede olyan bevándorlási politikát támogat, amely révén ellenőrizni lehet, ki jön az országba, de fenntartja a gazdaság és a társadalom számára hasznos mértékű bevándorlást. A többség támogatná, ha növekedne a külföldi ápolók, orvosok, informatikai szakemberek és tudósok száma. tartás egy tagja, hanem a teljes család külföldre költözik, s így már nem lesz kinek hazautalni a jövedelmet. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai nem tükrözik vissza a Világbank által mért csökkenést. A jegybank fizetési mérlegről szóló elemzései alapján - amely eltér a Világbank kutatásától - a hazautalások trendszerű növekedése látható euróbán számolva (a közös valutával szemben nem is esett a forint), és tavaly sem állt meg a folyamat: az egy évnél rövidebb ideje külföldön élők és a kivándoroltak is javították a mérleget. Tavaly a KSH hivatalos adatai szerint 33 ezren hagyták el végleg az országot, ami meghaladja a 2014-es 31 ezret, és új történelmi rekordnak számít, miközben a rövid ideig (éven belül) külföldön dolgozók száma tartósan 110-120 ezer fő között mozog, s lassan I, növekvő tendenciát |k mutat. A hazautalások tendenciája hosz- ШЖат szú távon növekjK' vő, és feltételezljg|l hetően a következő években nem lesz tartós a Világbank által a tavalyi évre A hazautalt jövedelmek alakulása (millió dollár) 3000 / 2500 / sT 2000 1500 мШ 1000 , 500 M-1995 2015—»I VG-GRAFIKA FORRÁS: VILÁGBANK Egyre többen számolják fel a lakhelyüket jelzett csökkenés. Kajdi László, az MNB kutatója az idei Munkaerőpiaci Tükörben megjelent elemzésében rámutat: a 2000-ben hazánkba érkezett valamivel több mint 280 millió dollár 16-szorosára nőtt. Az egyik jelentős növekedési periódus a 2004-es EU-csatlakozást követő, a másik pedig a válság utáni időszak volt. „A küldő területek körét vizsgálva a kivándorló magyarok fő célpontjai tekinthetők a legfontosabb országoknak a hazautalt pénzek szempontjából” - mutatott rá Kajdi László. A Világbank legfrissebb adatai szerint tavaly 900 millió dollár érkezett Németországból. A második helyen pedig nem az utóbbi évek kedvelt célországai szerepelnek, hanem az Amerikai Egyesült Államok, 630 millió dollárral. Kanadából csaknem 400, az Egyesült Királyságból pedig 370 millió dollár érkezett. Vagyis hiába lehet London a világ második legnagyobb magyar városa, a tengerentúlról érkezik a hazautalások egyharmada. A szomszédos Ausztriából érkező 340 millió dollárban bizonyára nagy szerepet játszik az ingázó munkavállalók hazautalása. A további főbb küldő országok között megtalálható Ausztrália, Svájc, Svédország és Szlovákia is. Az MVM Net is nyert a 43 milliárd forintos óriástenderen - Tülekedtek a cégek az uniós támogatásért Széles sávú internetet kap minden aprófalu is MAGYARORSZÁG Néhány éven belül a legeldugottabb településeken is lesz vezetékes széles sávú internet hálózat. Ráadásul egyes helyeken szinte ölre mentek a cégek azért, hogy melyikük építhesse ki az új generációs hálózatot - az uniós támogatás felhasználásával. Összesen 43 pályázó cég 234 ajánlatát kellett elbírálniuk a kiíróknak. A nyertesek összességében csaknem 43 milliárd forint támogatásban részesülnek, a projektek összköltsége csaknem 63 milliárd forint - tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A pályázatot két fázisban, 143 járásban írták ki, az első körben 63, a másodikban 80 járást hirdettek meg. A 143-ból 82 járásban versenyben dőlt el a nyertes személye, több esetben kettő-négy pályázat érkezett járásonként - emelte ki az NFM. Kis- és közepes internetszolgáltatók, illetve nagy távközlési cégek egyaránt indultak, közülük 26 pályázót választottak ki, s 17-en maradtak munka nélkül. Az elbírálás tehát megtörtént, a támogatói szerződések megkötése folyamatban van. A legtöbb fehér foltnak számító területen a Magyar Telekom volt a befutó, a piacvezető távközlési cég mintegy 10 milliárd forintos támogatásban részesül - derül ki a birtokunkba került támogatási listából. A nyertesek között van a Telekom- hoz hasonlóan szintén országos optikai hálózattal rendelkező Invitel Zrt. is, amely például a Szeghalmi vagy a Makói járásban fejleszthet uniós pénzek felhasználásával. A távközlési piacon pár éves múltra visszatekintő MVM Net Zrt. is felbukkan a nyertesek között. Mégpedig olyan területeken, amelyeken komoly versenyben szerezhették meg a fejlesztés jogát. Az állami tulajdonú cég építkezhet például a Gyöngyösi és a Kaposvári járásban, az elnyert támogatás összege pedig - számításaink szerint - megközelíti a hatmilliárd forintot. A nagy nevek mellett több, kevésbé ismert cég is felbukkan a nyertesek listáján. Ilyen például a Key Telecom Kft., amely a Bicskei járásban, vagy a Vidékháló Kft., amely pedig a Fo- nyódi járásban jutott lehetőséghez. Egy régi márka neve is feltűnik a listán: a Gelka-Hír- tech Kft. a Csurgói járásban győzött. E cégek jellemzően az adott régió internetszolgáltatói, amelyek ezáltal tovább fejleszthetik hálózatukat, és így oda is elvihetik a széles sávú infrastruktúrát, ahová üzleti alapon nem érné meg nekik. De kialakult olyan helyzet is, hogy nem a helyi cég volt a befutó, hanem egy másik versenyző építheti ki a széles sávú elérést. Ä cégek tehát ezzel teljesen új piachoz juthattak. Az EU 2020-as határidőt ír elő a hálózatfejlesztés megvalósítására, a kormány azonban ambiciózus vállalást tett azzal, hogy már 2018 végére teljesíti a tervet. A program célja, hogy minden magyar háztartásnak elérhetővé tegyék a szupergyors, másod- percenkénti 30 megabites sáv- szélességű internetet. A támogatás keretében 490 ezer háztartásba viszik el a netet, míg 383 ezret a szolgáltatók önerős vállalás keretében „hálóznak be”. Ezeken az üzleti szempontból kétséges megtérülésű településeken tehát néhány éven belül adott lesz a hálózat. A szakemberek pedig arra számítanak, hogy az online szolgáltatások elterjedésének köszönhetően megnő az érdeklődés az internet iránt. Diószegi József 43 cég pályázott 234 ajánlattal megbízásért
