Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-22 / 196. szám
2016. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ GAZDASÁG у A többség a vasárnapi nyitvatartás mellett Sok pénz van még a lakosságnál a párnacihában Favorit az állampapír Visszaesett a termelés, drágulhat a cukor |A háztartások főbb pénzűé íyi eszközei (milliárd forint) 2015. XII. 31. 2016. VI. 30. Készpénz 3708 3807,5 Forintbetét 6108 5994 Devizabetét 1674 1734 Állampapírok 3160 3726 Belföldi befektetési jegyek 3881 3767 Életbiztosítási díjtartalékok 1817 1849 Nyugdíjpénztári tartalékok 1443 1471 Forrás: MNB BUDAPEST Nincs napirenden a vasárnapi boltzár visszaállítása. A nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály a Hír TV-nek cáfolta, hogy ismét bevezetnék, sőt kiterjesztenék a vasárnapi boltzárat, ahogy azt Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az egyik kormánypárti napilapnak kilátásba helyezte. Azt mondta, elfogadták a többség véleményét, és ezen nem akarnak változtatni. „Cáfolni szeretnék minden olyan értesülést vagy hírt, ami arról szól, hogy a kormány ezt fontolgatná. Az emberek elsöprő többsége úgy gondolja, hogy a vasárnapi nyitva tartásra szükség van, és nem tervezzük bármiféle felülvizsgálatát” - fogalmazott Varga Mihály. Semjén Zsolt szerint az októberi kvótareferendum eredményessége miatt nem kezdeményezik újra a vasárnapi boltzár napirendre tűzését. Tehát „tak- titkai okokból”. Ha ismét napirendre kerülne a kérdés, akkor Semjén bevonná a szakszervezeteket, hogy pozitív példákkal győzzék meg az embereket a pihenőnap fontosságáról. Szerinte a „kormányzati kommunikáció elégtelensége és a gazdasági tárca kellő támogatásának hiánya” is közrejátszott a szabad vasárnap eltörlésében. MW Még a végén újra kezdik Az MSZP elnökhelyettese, Gőgös Zoltán az ATV-nek azt mondta, ha a kormány újra bevezetné a boltzárat, abban az esetben a szocialisták újra elkezdenék az aláírásgyűjtést a népszavazásért, amely megerősítené a vasárnapi nyitva- tartást. A parlament a tervek szerint ősszel foglalkozni fog a vasárnapi foglalkoztatás után járó pótlékok ügyével. Nincs párjuk az állampapíroknak. A háztartások 2016 első felében 571 milliárd forinttal többet vettek belőlük, mint amennyit eladtak, míg készpénzállományuk alig 100 milliárddal nőtt. Csabai Károly kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nem lankad a háztartások megtakarítási hajlandósága - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Nettó pénzügyi vagyonuk az idei év első felében közel 1453 milliárd forinttal 33 724 milliárdra gyarapodott. Igaz, e növekményből csak 928 milliárd eredt tranzakcióból, vagyis ennyivel többet tettek pénzügyi eszközökbe a magánszemélyek, mint amennyit kivettek. A lakosságnál lévő pénzügyi eszközök állománya június végén már átlépte a 41 500 milliárdot, miközben kötelezettségeik 7787 milliárdot tettek ki. Mintegy 480 milliárddal értékelődtek fel a nem pénzügyi vállalatokban meglévő magánrészesedések, noha azokból mindössze 38 milliárdnyi tranzakciót ütöttek nyélbe. Ennek duplájára rúgott a külföldi tulajdonosi részesedések 75 milliárd forintnyi tranzakciós növekménye. A pénzügyi vállalatok részvényeiben lévő megtakarítások viszont csökkentek. Ez első ránézésre azért furcsa, mert a tőzsdén szereplő két bank - az OTP és az FHB - közül a legnagyobb börzei forgalmú OTP-részvények még a Brexit miatti negatív korrekció ellenére is 7 százalékkal magasabban zárták 2016 első felét, mint ahol nyitották. Mindezek ellenére az állampapíroknak továbbra sincs versenytársuk, ez az instrumentum volt a legnépszerűbb a lakosság körében: 571 milliárddal többet vettek belőle, mint amennyit eladtak. Ennek következtében korántsem meglepő, hogy az első fél év végi össz- állomány 3726,5 milliárddal új csúcsot döntött. Makrogazdasági szempontból ugyanakkor nem megnyugtató, hogy szinte kizárólag a rövid lejáratú, azaz a legfeljebb egyéves állampapírok iránt volt kereslet - figyelmeztet a Világgazdaság. A lakosság csak 80 milliárddal tart kevesebb készpénzt, mint állampapírt, noha a párnacihában lévő összegek még az idei év első hat hónapjában is közel 100 milliárddal nőttek. Ez utóbbihoz képest korántsem szívderítő, hogy öngondoskodásra csak feleannyi jutott - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy tranzakciók révén az életbiztosítási díjtartalékok közel 28, míg a nyugdíjpénztáriak 22 milliárddal híztak. Tovább folytatódott a forintbetétektől való elidegenedés, az első fél évben csaknem 114 milliárddal rövidítették meg a bankokat a magánszemélyek, ami a nullához közeli kamatok miatt érthető. Ezenfelül hajszálra ugyanolyan, 114 milliárdos értékben váltottak visz- sza a befektetési alapok jegyeiből is. Ezzel szemben több mint 50 milliárddal gyarapították a devizabetéteiket, noha azok kamata szintén a mélyben van. Nem tekinthetők klasszikus pénzügyi eszköznek - legfeljebb vészjósló adatnak -, hogy kiugróan, 157 milliárddal nőttek a ki nem fizetett keresetek. Jórészt az első negyedév miatt, ami csaknem teljes egészében felelős azért, hogy az első fél év végén a munkáltatók már közel 518 milliárddal tartoztak alkalmazottjaiknak. Átrendeződés Összességében nem változott a háztartások nettó finanszírozási képessége annak hatására, hogy a Kárrendezési Alap májusban folytatta a tavaly tavasz- szal bebukott, ma már felszámolás alatt álló Quaestor- és Hungária-cégcsoportok egykori ügyfeleinek kártalanítását - állapította meg az MNB. Ameny- nyivel csökkent ugyanis a magánszemélyek által tulajdonolt quaestoros Hrurira- és Hungá- ria-kötvényállomány, annyival nőtt a háztartások birtokában lévő készpénz és bankbetét. BUDAPEST Emelkedhetnek a cukorárak, és várhatóan egy ideig magasak is maradnak a termelés világszintű csökkenése miatt, emiatt a globális cukorkészletek a következő két szezonban több mint 22 millió tonnával eshetnek vissza - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. az MTI-vel. Juhász Gergely vezérigazgató elmondta: az Indiában kialakult szárazság miatt 12,5 millió tonnával maradhat el a globális cukorkínálat a kereslettől 2015-16-ban. Ennél 9,8 millió tonnával kevesebb lehet a 2016-17-es idényben. A két termelési szezon alatti mennyiség várhatóan 2,5 millió tonnával marad el a 2008-2009-es és 2009-10-es szezontól, ami a cukor árát több évtizede nem látott magasságba, 30 dollárcent fölé emelte. A thaiföldi cukor- termelés 600 ezer tonnával, 9,8 millióra csökkenhet. Brazília termelése 35,5 millió tonnás rekordra ugorhat, miután a magasabb árak a gyárakat arra késztetik, hogy az édesítőszer gyártását helyezzék előtérbe az eta- nollal szemben. „A világ cukorrépa-termesztése 3,5 millió tonnával, 37,9 millió tonnára emelkedhet a mostani szezonban, ehhez hozzájárult, hogy az EU-ban 2 millió tonnával nő a termelés, miután a cukorrépa vetésterülete 8 százalékkal haladta meg a tavalyi, négy évtizedes mélypontot” - emelte ki Juhász Gergely. Magyarországon az évi 375- 400 ezer tonnára tehető cukor- fogyasztásból csak 125 ezret fedez a hazai termelés. A KSH szerint a kristálycukor kilójának átlagára júliusban 249 forint volt, szemben az év eleji 222 forinttal. 2015. júliusában még átlagban 187 forintot kellett adni a kristálycukor kilogrammjáért. MTI/MW A vidékfejlesztési programok ellenére is egyelőre stagnál a hazai élelmiszeripar - Fehéredett a szektor Létszámgondok és kifulladóban az árbevétel is MAGYARORSZÁG Bár a jogalkotók mind a vidékfejlesztési programmal, mind a sertéshús forgalmi adójának csökkentésével az élelmiszeripar fellendítésén dolgoztak, úgy tűnik, igazi áttörés ^ddig még nem született. Árbevétel és alkalmazotti létszám tekintetében is stagnálás jeleit mutatja az ágazat. „Az élelmiszeripari számok elég vegyes képet mutatnak az elmúlt öt év tekintetében, 2011 és 2013 között az alkalmazotti létszám esett, ami azóta helyreállni látszik, a 2013- as mélypontot több mint 10 ezer fővel haladják meg a je- lénlegi adatok” - mondja Per- tics Richárd, az Opten Kft cég- információs igazgatója Az eddig stabilan növekedő árbevételi trend viszont kifulladóban van, 2011 és 2014 között évi 3-5 százalékkal növekedett a szektor, de a 2015-ös adat beállt a 2014-es szintre az ágazat szereplőinek beszámolói szerint. Mivel a jelenlegi létszám adat is már közel egy éve konstans értékeket produkál, úgy tűnik, hogy mind létszám, mind árbevétel tekintetében megállt az ágazat növekedése. A szektornak kétségkívül jót tett a 2014-2020-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program. 2014 volt az egyetlen olyan év az elmúlt öt évben, amikor a szektor alkalmazottainak száma és az árbevétele is stabilan emelkedni tudott. „A szektor _ adatait nyílván számos tényező mozgatja, de úgy tűnik, hogy a kormányzati programok az alkalmazotti létszámra komolyabb hatással voltak, hiszen a létszám adatok 2015-ben is növekedni tudtak” - mondja az Opten szakértője. Az alkalmazottak számának növekedése vélhetően a szektor fehéredésének is köszönhető, ami arra utal, hogy a tényleges növekedés ennél alacsonyabb volt, de a fehéredés már önmagában is pozitív jelenség. Tudta-e? Több mint 5000 élelmi- szeripari vállalkozás működik ma Magyarországon, közel 3 ezer milliárd forintos bevétellel es 92 ezer alkalmazottal, amivel az egyik legjelentősebb feldolgozóipari agazat. A vidékfejlesztési program élelmiszeriparra vonatkozó pályázatai pedig szükségesek és jól használhatóak, lövőjükre nézve némi bizonytalanságot okoz, hogy 2016 év végével megszűnik a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal, amely a jelenlegi kifizetéseket bonyolítja. Az élelmiszeripar közelről sem nevezhető stabilnak, az ágazat Opten Cégfluktuációs Indexe - ami az alapított és megszűnt cégek számát vi- I szonyítja az _ ágazat összes f cégszámához képest - 18,6 százalék, ami hazai viszonylatban is magasnak számít. A magas fluktuációhoz vélhetően hozzájárul a sertéshús áfájának csökkentése, ami átrendeződést indukált a piacon. A húsipar az élelmiszergyártás legjelentősebb alágazata, a teljes élelmiszeripari termelés mintegy 26 százalékát teszi ki. Az egyik legfontosabb szektor. JJ**» a húsipar teljesítményére nem lehet panasz. De hallani, hogy mar a termelést gátolja a krónikus munkaerőhiány Ágazati statisztikák szerint komoly eltérések vannak az alá- gazatok termelési trendjeit tekintve, az elmúlt hónapokban voltak erősen csökkenő és növekedő alágazatok is. A vártaknak megfelelően a húsfeldolgozás szépen teljesít, de pozitív értelemben a legkiemelkedőbb ágazat a takarmány- gyártás volt, amely a két alága- zat kapcsolatát tekintve nem is olyan nagy meglepetés. Az ágazatban 2015 során 374 céget alapítottak és 430-at szüntettek meg. „A magasabb törlési szám nem meglepő, ezzel az ágazat illeszkedik az általános hazai konszolidációs tendenciához” - mondja Pertics Richárd. MW
