Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-22 / 196. szám
g BELFÖLD 2016. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Meghaladta a halálozások száma a születésekét az EU-ban Többen jöttek, mint ahányan elmentek HÍREK Miniszteri biztos a várprogramhoz BUDAPEST Virág Zsolt augusztus 20-tól a kastély- és várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Megbízatása jövő február 28-ig tart - közli a Hivatalos Értesítő. Munkáját a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, valamint a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. is támogatja majd. Korábban L. Simon László államtitkár vitte ezt a szakterületet, de Lázár János kancelláriaminiszter június 30-án menesztette, mivel elégedetlen olt a munkájával. MW A héten eldől Eörsi jelölése BUDAPEST Szerdán dönthet a kormány arról, hogy az egykori szabad demokrata, ma DK-s politikust, Eörsi Mátyást jelö- lik-e a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkárának. A jelölélést Kövér László házelnök és Schiffer András, az LMP volt társelnöke is kritizálta (Eörsinek egy ideig egy volt vezető ÁVH-sal volt üzleti vállalkozása). Úgy tudni, személyét Orbán Viktor is támogatta és Szijjártó Péter külügyminiszter ajánlotta. Eörsi egy lapinterjújában azt mondta: annak ellenére jelölik őt a posztra, hogy értésre adta, nem változtat kormánykritikus hangvételén. MW Mengyi egyre cáfol és szobrot is avat BUDAPEST Meglepő, de még 2016-ban is avatnak Kos- suth-szobrokat, most éppen Tiszalúcon - tette közzé a 444.hu Mengyi Roland fide- szes képviselő Facebook oldala alapján. Mint közöltük, Mengyi mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a főügyészség korrupció gyanúja miatt. A képviselő tagadja a vádakat, és most a hétvégén az RTL-Klubnak is cáfolta, hogy érintett lenne abban a vesztegetési ügyben, amelyben „alkotmányos költség” fejében törvénytelenül közremű- ködött/lobbizott volna uniós pályázati pénzek megszerzésében. Mint megírtuk, az említett pályázatot az Emmi még időben visszavonta. Az ügyet a 168 óra hetilap robbantotta ki, mint mondják, nyomozati dokumentumok alapján. MW Hatvanöt év után először haltak meg többen az EU-ban, mint ahányan születtek. Magyarországon nem a kivándorlás, hanem az alacsony születésszám a baj forrása. Hornyák József/VG kozpontiszerkesztoseg@mediawors.hu EU/MAGYARORSZÁG Egyre súlyosabb demográfiai válság sújtja az Európai Uniót. A tavalyi volt az EU megalakulása óta az első év, amikor többen haltak meg, mint amennyien születtek. A 135 ezres természetes fogyáshoz nagyban hozzájárult, hogy magas az ezer lakosra jutó bolgár, magyar, horvát és román fogyás. Magyarországon 40 ezerrel többen haltak meg, mint születtek, ezt azonban ellensúlyozta a migráció. A Központi Statisztikai Hivatál ugyan rekordmagas, 33 ezret meghaladó kivándorlásról számolt be a tavalyi évben, az Eurostat jelentése szerint a „nettó migráció” pozitív volt: 14 ezer főt tett ki. Vagyis többen jöttek az országba, mint amennyien kivándoroltak. Az EU népességéért sem kell aggódni, hiába haladták meg a halálozások a születések számát, a lélekszám ennek ellenére 510 millióra nőtt az egy évvel korábbi 508,3-ről. Ez annak köszönhető, hogy a nettó migráció csaknem 1,9 millió főt tett ki. Ez elsősorban a menekültválság eredménye, de az EU fejlett országai másoknak is kedvelt céljuk. Az EU mostani 28 tagállamának az összesített népessége 1960-ban még csak 407 millió volt, vagyis azóta több mint 100 millióval többen élnek az uniós országok területén. A népességnövekedés azonban lelassult: a 2005 és 2016 közötti periódusban évente átlagosan 1,5 millió fővel bővült az EU népessége, ami a felét sem éri el a 60-as években jellemző 3,3 milliónak. A modern kori történelemben, 1955 óta az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint gyakorlatilag egyetlen régió népessége mutatott csökkenő tendenciát, ez pedig Kelet-Európa. Habár a világban a háborúval Születés és halálozás az EU 28 országában (összesítve, millió fő) 8 VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT sújtott területeken is zuhant a népesség, Kelet-Európán kívül nem látható olyan nagyobb térség, ahol ötéves periódusokban trendszerű népességcsökkenés lenne. A rendszerváltás időszaka, vagyis a 90-es évek eleje óta 18 millióval csökkent a régió népessége. Nemcsak a gyenge születésszám, hanem az elvándorlás is rontja a térség helyzetét. A keleti és a balti országok lakói közül az EU-csatlakozás után egyre többen a jobb munkalehetőség és a magasabb életszínvonal miatt Nyugat-Európába vándoroltak. Magyarország azonban továbbra sincs a legveszélyeztetettebb országok között, hiszen nemcsak elvándorolnak az országból, hanem vannak, akik ide is jönnek. Az ENSZ becslése szerint Magyarország 2005 és 2015 között pozitív vándorlási egyenleget tudott felmutatni, ami a térségben fejlettnek számító Csehországon kívül elég kevés országnak sikerült. Az OECD több alkalommal figyelmeztetett: a lakosság kivándorlása egyre súlyosabb gondokhoz vezethet. Az elvándorlás időszakában alacsonyabb lesz ugyan a munkanélküliség, és a növekvő hazautalások javítják az országok helyzetét, de a munkaképes korú lakosság csökkenése és a képzett fiatalok elvándorlása a gazdasági növekedés korlátjává válhat. Ha pedig nem változik meg a trend, akkor az idősek eltartása ró majd óriási terhet a keleti országokra. A politikusok - a legtöbb kutatás szerint - keveset tehetnek azért, hogy a kivándorolt népességet hazacsábítsák. Leginkább azzal próbálkozhatnak, hogy elősegítsék az ország felzárkózását, ami csökkenti a kivándorlást. A legtöbb kelet-európai ország gyors felzárkózást ért el az elmúlt évtizedekben a nyugati országokhoz: Csehország, Szlovénia és Szlovákia egy főre jutó GDP-je már alig 20 százalékkal marad el az EU-átlagtól. A Financial Times egyik cikke szerint a fejlődés és a jobb munkalehetőségek azok, amelyek csökkenthetik a kivándorlást. Magyarország ma már az EU-átlag 70 százalékát közelíti az egy főre jutó GDP-ben a húsz évvel ezelőtti 50 után. A nagy fejlődést mutató országok népessége nő, míg a legszegényebbeké - mint Románia, Bulgária vagy Albánia - visszaesik. Nincs vagyoni hátrány, Rogán ellen nem nyomoznak BUDAPEST A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény (hűtlen kezelés) hiányában lezárta az V. kerületi ingatlanok áron aluli értékesítése miatt tett feljelentések miatti nyomozását. A hatóság igazságügyi ingatlanszakértők bevonásával arra az álláspontra jutott, hogy a vizsgált 11 ingatlan eladása nem okozott vagyoni hátrányt. A szakemberek ugyanis 10 esetben alacsonyabb értéket határoztak meg az ingatlanokra, mint amennyiért azok elkeltek - írta az Index. Az V. kerületi, Rogán Antal fi- deszes képviselő, polgármester regnálása alatti ingatlaneladások miatt először 2014 decemberében Juhász Péter kerületi képviselő (Együtt) tett feljelentést, és még 11 másik személy, köztük Varjú László DK-s, Szabó Tímea PM-es képviselő. Juhász bejelentését először visszadobta a rendőrség bűncselekmény hiányában, aztán a fellebbezések és a többi feljelentő kiegészítése után a Fővárosi Törvényszék újra elrendelte a nyomozást. így vizsgálta meg a NNI az összes ingatlan eladását a kedvezményekkel együtt, és azt, érte-e vagyoni kár az V. kerületet. Meg azt is, a kerületi politikusok visszaéltek-e a hatalmukkal. Ehhez először az ingatlanok piaci értékeit határozták meg: az igazságügyi szakértők az adásvételitől durván eltérő, azt jelentősen meghaladó árat egyszer sem határoztak meg. Az NNI arra is kitért, miért nem állapítható meg hivatali visszaélés a kerület részéről: a nyomozók megnézték a jogszabályokat és az V. kerületi önkormányzat elidegenítésről szóló rendeletéit, határozatait egészen 1996-tól. Ezekben szerepel, hogy 2007-től hogyan kerültek be a kedvezmények és a könnyítések az ingatlanvásárláshoz. Tudni kell, a kerületi képviselők többsége szavazott amellett, hogy a bérlők idővel elővételi joghoz jussanak, ha pedig magas bérleti díjat fizetnek, akkor kedvezményt kapjanak a vételárból. MW A demográfiai válság egyre súlyosabb az unióban Rogán Antal Az egymilliárd forintot veszítő Főt nem bízhat az állami segítségben - Ősszel várható a büntetőeljárás Nagyot buktak a rászedett önkormányzatok MAGYARORSZÁG Állampapírokkal azonos minősítésűként tüntette fel a tavaly márciusban bebukott Hungária Értékpapír Zrt. azokat a kötvényeket, amelyeket négy önkormányzatnak is eladott. Ráadásul a brókercég azokat az ügyfelekkel kötött portfolió- szerződéseket is figyelmen kívül hagyta, hogy a rábízott vagyon maximum hány százalékát teheti vállalati kötvényekbe. Ez jelentősen növelte az ügyfelek kockázatát, anélkül, hogy utóbbiak erről tudtak volna. Ezzel jogászok szerint a Hungária megsértette a szakma szabályait, ami súlyosbító körülmény lehet az ősszel induló büntetőeljárásban. A vádirat szerint a Hungária nem az ügyleti felhatalmazás és a pénzügyi szabályok szerint használta fel az önkormányzatok pénzét. Azokat az utóbbiakkal kötött megállapodásokkal szemben és a hozzájárulásuk nélkül három, Hungária-tulajdonú vállalkozás kötvényeibe tették, vagy jogtalanul elvonták. Ezzel Százhalombatta 2 milliárd, Főt és Alsónémedi 1-1 milliárd, Ceglédbercel 35 millió forintot bukott. Ez összességében a fele a Hungária által okozott mintegy 8 milliárdos kárnak. A jogszabályok nem teszik lehetővé a szerződés jogszerűségének kormányhivatali ellenőrzését, így az állami szerv csak „javaslatként” jelezhette, hogy esetleg szabálytalanságra került sor. Ez arra irányult, hogyan járt el Bartos Sándor fóti polgármester a Hungáriával történt szerződés módosításakor, és mi az ő felelőssége. Elődje 500 millió forgatásával bízta meg a brókercéget, a lejárat után meg az utód ugyanennyivel növelte a portfoliót, anélkül, hogy arra lett volna tőke- vagy hozamgarancia. Mivel azonban e javaslatot a képviselők január 27-i ülésükön megtárgyalták és tudomásul vették, a kormányhivatal lezárta eljárását. Cs. K. Megtévesztették a helyhatóságokat, de ők is felelősek a bukásért Kártalanítás nélkül Külön pechje a Hungária Gold Kft. és a Hungária Ingatlanhasznosítási Zrt. által kibocsátott vállalati kötvények tulajdonosainak, hogy őket a Befektetővédelmi Alap nem kártalanítja. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a felfüggesztés alatt a kötvények esetleg már lejártak, mert a Hungáriával szembeni kötvénykövetelés csak akkor vált volna pénzköveteléssé, ha a kibocsátó a lejáró kötvények ellenértékét ténylegesen átutalta volna az értékpapírszámla vezető részére.
