Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-08 / 159. szám

2016. JÚLIUS 8., PÉNTEK GAZDASÁG-BELFÖLD у Megállíthatatlanul terjed a földadó: már több mint ötven település alkalmazza Több mint 150 önkormány­zat nyúlt hozzá az idén ér­demben az adórendeleté­hez, és vezetett be új adót, vagy növelte meg a terhet. A forráshiány miatt kevesen hagyják ki a vállalkozások terhelését, és megállítha­tatlanul terjed a földadó is. Várkonyi Iván/ VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Havi ötven- százezer forint adót vetett ki Nagymaros önkormányzata a nála tárolt nagyobb teljesítmé­nyű motorcsónakokra és jach­tokra - a hajóadó a legújabb kre­atív elvonás, amelyet egy telepü­lés bevezet. Az idén több mint 150 önkormányzat határozott a településen élők vagy az ott te­vékenykedők terhének emelé­séről vagy módosításáról, ösz- szesen közel kétszáz új elvo­nást vezettek be - derül ki az Ado.hu összesítő táblázatának tanulmányozásából. A települé­sek sokáig igyekeztek a szava­zóikat mentesíteni a közterhek megfizetése alól, kevesen vezet­tek be a lakosságot terhelő adót, ám idővel egyre többen kény­szerültek erre is. Az idén közel 40 önkormányzatnál jelent meg például a kommunális adó - ezt az elvonást már több mint 2200 település alkalmazza, vagyis a képviselő-testületek kétharma­da. Nem sokan terhelik azon­ban az ingatlanokat: telekadót 521 település vet ki, a lakóingat­lanokat alig több mint hatszáz, a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségeket pedig mindössze 23 ön- kormányzat adóztatja meg. Ide­genforgalmi adót valamivel több mint 800 település vet ki. A legnépszerűbb az iparűzési adó, amely csak a vállalkozáso­kat terheli, és nem közvetlenül a szavazókat: ma már kevesebb mint 350 olyan település van Magyarországon, ahol a cégek­nek nem kell fizetniük a bevé­teleik arányában. Az idén ipar­űzési adót több mint 60 telepü­lésen emeltek vagy vezettek be, miközben a képviselő-testületek egyre nagyobb kedvvel éltek a tavaly januártól nekik adott új lehetőséggel is: egymás után ve­tettek ki adót mindenre, amit az állam nem terhel elvonással. Ez az újabb lehetőség legin­kább a földadó bevezetését je­lenti, amit ma már több mint 50 település alkalmaz, pedig elég nagy volt az ellenállás ez­zel szemben. A települési adó különleges szabályai tulajdon­képpen véletlenül tették lehető­vé a termőföld megadóztatását: az agrárszakemberek soká­ig abban a hitben voltak, hogy az 1992-es földadóról szóló tör­vény alapján védve vannak a mezőgazdasági területek. Az a jogszabály ugyanis közpon­ti elvonásként határozta meg a föld adóját, de nulla kulcs­csal, vagyis a termelők védve lettek volna. Csakhogy 2012- ben egy nagy adminisztráci­ós egyszerűsítési hullámban ezt a törvényt, mint értelmet­lent, eltörölték: így az önkor­mányzatok joggal terhelhetik meg a földeket. A Földművelés- ügyi Minisztérium (FVM) pró­2016 januárjában bevezetett helyi adók (bevezető önkormányzatok száma) Építményadó Iparűzési adó (árbevétel) Telekadó Idegenforgalmi adó Települési adó Kommunális adó Iparűzési adó (napi átalány) I ' FORRÁS: VG-GYŰJTÉS bált ugyan azzal érvelni, hogy a települési adót vállalkozá­sokra nem lehet kivetni, de ez nem sokat ért: a föld tulajdono­sai magánszemélyek, így csak azok vannak védve, akik vál­lalkozási formában termelnek. Ez magasabb adófizetést is je­lent, vagyis a passzus kevese­ket védhet. Amire nincsen még példa a magyar adórendszerben A nagymarosi hajóadó egészen különleges a magyar adórend­szerben: nincs rá példa - de a helyi testületen simán átment a javaslat. A jegyzőkönyv tanú­sága szerint némi vita volt arról, hogy önadózással tényleg be le- het-e majd szedni az adót (a tel­keken azért el lehet tenni egy hajót), mindenesetre önadó­zással szedik be, és a település három kikötőjének is felada­tul szabták, hogy a tulajdono­sokkal fizetéssé meg a terhet. Az adó egyébként a motor tel­jesítményével párhuzamosan nő: 50 kilowatt alatt 25 forin­tot kell fizetni kilowattonként, 50 és 100 között 35,100 fölött 45 forint a havi tarifa. A jelen­tős progresszivitás miatt a te­her a nagyobb hajóknál sok­szorosa a kisebbekének, míg az építményadót is fizető nyug­díjasok 50 százalékos kedvez­ményt kapnak egy januári mó­dosítás nyomán. A földadót mindenesetre - épp az FVM tiltakozásai nyo­mán - csak egy-két önkor­mányzat kezdte alkalmazni tavaly. Aztán a számuk tucat­nyira duzzadt az év közepére, míg januártól tovább emelke­dett a földtulajdonosokat terhe­lő települések száma. A több­ség ráadásul figyel ez ügyben is arra, hogy helyben ne okoz­zon galibát: a településen élők jellemzően kedvezményt és/ vagy telje^ mentességet kap­nak, miközben a kistermelőket is sok esetben mentesítik a te­her megfizetése alól. Az önkor­mányzatok jellemzően a na­gyobb, nem helyben élő föld- tulajdonosokat adóztatják meg előszeretettel. A települési adó kreatív ol­dalát csak kevesen használták ki eddig. Két település vezetett be traktoradót: azokat a me­zőgazdasági (és egyéb, rend­szám nélküli) gépeket terhel­ték, amelyek ugyanúgy a va­gyon részét képzik, mint a föld. Másik két település a magas épületekre vetett ki toronyadót már korábban: itt a cél persze nem az egyházak megadózta­tása volt (ők mentességet kap­tak), hanem a mobilcégeké - egyszerűen az adótornyokért kértek volna ily módon sokkal többet, mint amennyit a társa­ságok fizetni akartak volna. Hatmilliárd forintért épül sportcsarnok Felcsúton BUDAPEST A stadionnál is drá­gább sportcsarnok épül Felcsú­ton mintegy hatmilliárd forint­ból. A Felcsúti Utánpótlás Ne­veléséért Alapítvány eddig 1,7 milliárdnyi tao-pénzt kapott az MLSZ-től, de ez csak az első ütem - írja a Figyelő. Korábban úgy volt, hogy ön­résszel kiegészítve mintegy kétmilliárd forintból épülhet majd meg a csarnok. A projekt megvalósítását több ütem­re osztották, és az MLSZ ed­dig csak az első ütemre hagy­ta jóvá a tao-pénzek kifizeté­sét, de az alapítvány az idén is pályázik. A FUNA eredetileg egy 5,7 milliárd forintos beru­házást tervezett, amely a Pus­kás Ferenc Labdarúgó Aka­démia Sportkomplexum elne­vezést viselte, így pedig drá­gább lett volna, mint a 2,7 mil­liárd forintért megépült szin­tén felcsúti Pancho Aréna. A fedett komplexumba parket­ta- és műfüves borítású kis fo­cipályát, ökölvívóringet, kon­digépeket, szertárakat, öltö­zőket, orvosi szobát, irodákat, büfét, konyhát, tárgyalókat és két előadótermet is terveztek. MW Közvetlen repülő indul Velencébe BUDAPEST Október végétől he­ti három közvetlen járatot in­dít az easyjet brit diszkont-lé­gitársaság Budapestről Velen­cébe - közölte tegnap a Buda­pest Airport. Hétfőn, csütörtö­kön és szombaton közlekedik majd Airbus-A320 típusú gé­pekkel Budapest és Velence fő repülőtere, a Marco Polo Nem­zetközi Repülőtér között. Bogáts Balázs, a Budapest Airport járatfejlesztési vezető­je a közlemény szerint elmond­ta: a járat valós piaci igényeket szolgál ki. Tavaly több mint ló ezer utas közlekedett Budapest és Velence között átszállással. Velence már a hetedik város az easyjet kínálatában, amely közvetlen járattal elérhető Bu­dapestről, London Gatwick, Berlin, Párizs, Lyon, Bázel és Genf után. MW Augusztus végéig nyilatkozhatnak az iskolaigazgatók a vagyonukról Kötelező és elzárva őrzik majd BUDAPEST „Teljesen felesleges vagyonnyilatkozati tételre kö­telezni az intézményvezetőket és helyetteseiket, mert az isko­láknak nincs önálló költségve­tésük, semmiféle pénz fölött nem diszponálhatnak” - mond­ta a Pedagógusok Szakszerveze­tének elnöke, Galló Istvánná a Magyar Nemzetnek. Legalább 15 ezer ember érintett a vagyon­nyilatkozat kitöltésében. Aki ezt megtagadja, az elbocsátható, és három éven belül nem tud el­helyezkedni a közszolgálatban. Az igazgatókon és helyettesei­ken kívül a velük egy háztartás­ban élő hozzátartozóknak is szá­mot kell adni vagyonukról. Elő­ször három napot adtak a nyilat­kozatra, majd augusztus végéig hosszabbított a hivatal. „Ha valakinél feltűnő a va­gyongyarapodás, akkor a NAV nyu­godtan megvizs­gálhatja a jöve­delmét. Most egy zárt borítékban le kell adni a doku­mentumot a tan­kerületnél, de azt csak akkor nyit­hatják ki, ha va­lamilyen problé­ma merül fel az il­letővel szemben”- nyilatkozta egy iskolaigazga­tó a Népszabadságnak. A lap rá­kérdezett a Kliknél: az igazga­tók mellett vajon a Kük vezetői­nek is kell-e vagyonnyilatkoza­tot tenniük, és ha igen, az hol ér­hető el?- A sajtó hírei­vel ellentétben a vagyonnyilatko- zat-tétcl törvényi kötelezettség nem szabadon választ­ható, ezért az ál­lami intézmény- fenntartó visz- szautasít min­den olyan állítást, amely szerint bár­kinek jogellenesen a „zsebében akarna turkálni”. A vonatkozó jogszabályok értel­mében nemcsak annak kell ki­töltenie, aki önállóan gazdálko­dik közpénzzel, hanem annak is, aki javaslatot tehet a gazdál­kodással kapcsolatban. Az egye­temi tanszékvezetők is rendel­keznek ilyen kötelezettséggel. A vagyonnyilatkozatot a mun­káltató őrzi zárt borítékban. Az állami intézményfenntartó ve­zető beosztású tisztviselőinek is kell vagyonnyilatkozatot ten­niük, amely azonban a vonatko­zó jogszabály értelmében, az in­tézményvezetőkhöz és helyet­tesekhez hasonlóan nem nyil­vános. Az országgyűlési képvi­selők és a politikai vezetők va­gyonnyilatkozata viszont a tör­vény szerint nyilvános - közöl­te a Klik. MW Galloné: teljesen felesleges Etikus ajánlások életbiztosításra BUDAPEST Fontosak és az ügy­felek számára egyértelműen előnyösek a Magyar Nemze­ti Bank által meghirdetett eti­kus életbiztosítási koncepció új ajánlásai. A nemzetközi ta­pasztalatok szerint az ügyfél­tájékoztatás és az átlátható­ság javításának és az etikus gyakorlatok követésének kö­szönhetően nő az ügyfelek tá­jékozottsága, jobban eligazod­nak majd a biztosítótársasá­gok ajánlatai között, és jóval elégedettebbek lesznek a biz­tosítók tevékenységével is. Az MNB bevonta a Magyar Bizto­sítók Szövetségének képvise­lőit is az etikus életbiztosítási koncepció kialakításába. 2017. január 1-jén lépnek életbe az MNB,befektetési egy­ségekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló aján­lásai, amelyek célja az átlátha­tóság, a „fair” ár-érték arány elősegítése és az ügyfelek ma­gasabb szintű tájékoztatása. Mind az üdvözlő hívások, mind az elektronikus leve­lek kiküldése megkönnyíti az ügyfelek döntését. Minden eti­kusan működő biztosítótársa­ságnak elemi érdeke, hogy a felügyelet ajánlásaiban megfo­galmazott eljárások alkalma­zásával tájékozottabbak és elé­gedettebbek legyenek az ügy­feleik, hiszen a bizalom a piaci siker egyik alapfeltétele. MW

Next

/
Thumbnails
Contents