Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-18 / 167. szám

14. ZÖLD OLDAL 2016. JÚLIUS 18., HÉTFŐ Finomságok a nemzeti park védjegyével HORTOBÁGY Védjegyet ado­mányozott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósá­ga a közelmúltban azoknak a jellegzetes helyi előállí­tású termékeknek, amelye­ket a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, természetvédel­mi oltalom alatt álló terüle­ten (nemzeti park, tájvédel­mi körzet, természetvédel­mi terület, illetve Natura 2000) termeltek, vagy ké­szítettek és előállításuk - ez a legfontosabb - a termé­szet védelmével összhang­ban történik. A védjegy adományozás elsődleges célja a védett természeti területen mű­ködő gazdaságok társadal­mi megítélésének javítása, a környezettudatosság nö­velése, a térségi, természet- védelmi, vidékfejlesztési és gazdasági együttműködé­Másodszorra hirdették meg a felhívást. sek erősítése, a vállalkozá­sok piaci lehetőségeinek bő­vítése volt. A védjegy használatával a nemzeti park igazgatósá­ga a helyi készítésű élelmi­szerek fogyasztási kultúrá­jának emeléséhez, a helyi termékek piacra jutásának elősegítéséhez, valamint a természettel harmonikus gazdálkodás és termék elő­állítás ösztönzéséhez kíván hozzájárulni, hiszen a most adományozott cím garanci­át jelent a minőségre. Második alkalommal hir­dették meg a Nemzeti Par­ki Termék Védjegy felhívást az élelmiszerekre vonatko­zóan. A pályázatra tizenkét termelő összesen huszon­hét termékkel pályázott. Az ebből a célból alakult Nemzeti Parki Termék Ta­núsítvány Bizottság bírál­ta el a beérkezett terméke­ket, melyek alapján hat ter­melő összesen nyolc termé­ke - köztük különleges mé­zek, szörpök, sajt, kolbász, sonka - kapott Hortobágyi Nemzeti Parki Termék Véd­jegyet. SZ. ZS. A „trió” minden tagja előfordul megyénkben is И I fjl ‘ ft II fi; ЩШ шя чИг* ■ Iwl Ш m m m Щ чМг ■ ■ ■wl чйгШ чИгш ж Az erdei bagoly? A házi ve­réb? Esetleg a tengelic? Melyik legyen в követke­ző esztendő madáré? Egy­általán miért fontosak pont ezek a szárnyasok, és mi­ért lesz jobb a győztes­nek, mint az összes többi kis jószágnak? Jászkunsá* gi szemmel, megyei szakér­tő segítségével jártuk kör­be az év madara voksolás témáját. Gedei Szilárd szilard.gedei@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG - A program alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a természet sok­színűségére, a fajok megmen­tésére osztotta meg gondo­latait lapunkkal Urbán Sán­dor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Helyi Csoportjának el­nöke. A tapasztalt természet- járó szakember szerint azért (is) remek kezdeményezés ez a szavazás, mert ezzel is természetközpontúbbá vál­hat az emberek gondolkodás- módja, s később talán nem csak az évente kiválasztott három madárra figyelnek oda, hanem az összes élő­lényre, sőt a természet védel­mére is nagyobb energiákat mozgósítanak. A jelenlegi szavazás azon­ban egyelőre három érde­kes kis élőlényről szól: az er­dei fülesbagolyról (latin ne­ve: Asio otus), a házi verébről (Passer domesticus) és a ten­gelyről (Carduelis carduelis).- Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a három jelölt közül a házi veréb a leggya­koribb. Ez azonban messze nem ilyen egyszerű... mond­hatnánk, hogy ennek a faj­nak is megvan a maga ba­ja. Szolnokon például a régi buszpályaudvarnál még egy egész verébkolónia élt, reme­kül tudtak fészkelni is. Csak­hogy a régi épület már a múl­té, amivel együtt a verebek is eltűntek arról a helyről - be­szélt egy megyei példáról Ur­bán Sándor, aki szerint vidé­ken is kevesebb verebet ta­lálni már, ugyanis a házak­nál tartott haszonállatok visz- szaszorulásával ez, a megje­Ön a karakteres erdei bagolyra,... lenésében cseppet sem hival­kodó, egyszerű kis madár is elveszítette életterét (a szét­szórt élelem hiánya miatt). Ugyan az erdei fülesbagoly állománya sem akkora, hogy lehetetlen lenne számon tar­tani az egyedeket, de ezzel a madárral is sok helyen talál­kozhatunk megyénkben Ur­bán Sándor szerint.- Erősen urbanizált kör­nyezetben, az emberek köz­vetlen környezetében is meg­figyelhetőek ezek, az éjsza­ka aktív baglyok - beszélt a második jelöltről a szakem­ber. - A megyeszékhely vá­...a szürkécske házi verébre,... rosházájának udvarán pél­dául rendszeresen előfordul­tak, de máshol is szép szám­mal bukkannak fel a belvá­rosban is. így például a Sza- páry úton több helyen költe­nek, illetve töltik a teleket, de az egykori Tüdőkórháznál és a Tisza Szálló kertjében is elő­fordulnak néha több százas egyedszámban. És akkor még nem beszéltünk a megye töb­bi településéről, szerencsére ugyanis sok más helyen is je­len vannak az erdei fülesbag­lyok, például a temetőkerte­ket sok helyen kedvelik - tet­te hozzá Urbán Sándor. ...vagy a tengelicre szavaz(ott)? Ami pedig a szavazásban jelenleg vezető tengelicet il­leti, ebben a kis madárban is értékes élőlényt ismerhet meg a voksoló.- Igen, a népiesen stiglic- nek is hívott madár az alföl­di táj kedves kis élőlénye, mely gazos-bokros területe­ken érzi igazán jól magát - kezdte a tengelic bemutatá­sát az MME megyei elnöke. - Szerencsére megyénkben is sok helyen találkozhatunk vele, hisz' a másik két jelölt­társával együtt ez a szárnyas sem retten meg az ember kö­zelségétől. Rendszeresen elő­fordul az utak melletti fákon, ugyanis egyáltalán nem za­varja a forgalom ezt az alap­vetően apró gyommagvak­kal táplálkozó, igen dekora­tív külsejű állatot. Hogy melyikük lesz a be­futó? Július 27-én, szerdán, a szavazás lezárása után ki­derül. Addig is fontoljuk meg Urbán Sándor gondola­tát, aki szerint ugyan most ez a három faj került a ref­lektorfénybe, de a természet­ben előforduló összes madár esetében úgy kell(ene) gon­dolkodnunk, hogy azok egy­aránt hasznosak és fontosak. Hisz1 környezetünk sokszí­nűsége mindenki érdeke... Több mint tízezer önkéntes segít Korszerűsítenék a városházát MEZŐTÚR A városháza ener­getikai fejlesztésére készül a település önkormányza­ta. Az épület energiahaté­konyságot célzó felújítására és fejlesztésére egy százöt­venmillió forintos pályázat­nak köszönhetően kerülhet sor, persze csak amennyi­ben az anyag kedvező elbí­rálásban részesül. (szs) Együttműködnek a vajdaságiakkal TÚRKEVE A Giligán Egye­sület szakmai kapcsola­tok építésére nyert támo­gatást, amely a Kárpát-me­dencei gyümölcsészeti te­rületen működő civil szer­vezetek együttműködé­sét hivatott erősíteni. En­nek keretében az egyesü­let néhány tagja látogatást tett Moholon, Szerbiában, a Zöldike természetvédel­mi civil szervezet vendége­ként. Ezt követően a Zöldi­ke Egyesület tagjai is ellá­togattak Túrkevére. (szs) Kicsik és Nagyik közös programjai JÁSZKUNSÁG Egy alapít­vány immár öt esztende­je, 2011 óta szervez prog­ramokat idősek és gyere­kek közös tanulása érdeké­ben, mindenekelőtt környe­zeti nevelés és fenntartha­tóság témaköreiben. Három éves munka után a szerve­zet vezetői úgy döntöttek, hogy szeretnék ezt a mód­szert országosan is elter­jeszteni, átadni tudásukat másoknak, hogy hasonló módszer alapján ők is szer­vezzenek gyerekek és idő­sek számára foglalkozáso­kat. Erre adott lehetőséget a Kicsik és nagyik projekt, melyhez többek között a túrkevei székhelyű Nimfea Természetvédelmi Egyesü­let is csatlakozott. (szs) Tonnaszámra halmozódik fel az uszadék és a kommunális szemét hazánk folyóinak árterein A Tiszánál is megünnepelték a Duna-napot TISZA MENTE Szakmai előadá­sokkal és kulturális progra­mokkal ünnepelték a napok­ban Magyarország és Ukrajna vízügyi szervezetei a nemzet­közi Duna-napot a Tiszánál is. Az esemény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a Dunához csatlakozó Tisza vízgyűjtőjének védelmére, a természeti értékek megóvására, a közös felső-tiszai árvízvédelmi fejlesztések fon­tosságára. Tizenkét évvel ezelőtt, júni­us 29-én írták alá a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt Szó­fiában, amelyhez 14 ország, köz­tük hazánk is csatlakozott. En­nek szellemében az első nem­zetközi Duna-napot 2004-ben rendezték meg. Az azóta min­den évben megtartott esemény legfőbb célja, hogy felhívja a fi­gyelmet a tíz nemzet által hasz­nált - és gyakran kihasznált - fo­lyóra, ezáltal egyfajta szolidari­tást alakítson ki. A Idén a ma­gyar és ukrán fél közösen, egy időben szervezte a nemzetkö­zi Duna-napot a határ mindkét oldalán. Az ünnepélyes meg­nyitón Somlyódy Balázs, az Or­szágos Vízügyi Főigazgató­ság (OVF) főigazgatója és Iri­na Ovcsarenko, az ukrajnai Ál­lami Vízgazdálkodási Ügynök­ség megbízott elnöke szólt a je­lenlévőkhöz. Mindketten egyet­A kiskörei vízlépcsőnél minden esztendőben felhalmozódik a szemét értettek abban, hogy mivel kö­zös a vízgyűjtő területünk, csak együtt lehet sikeres az árvíz el­leni védekezési munkánk. A közös munka azért is rend­kívül fontos, mert a külföldi vízgyűjtőkről érkező terhelé­sek alapvetően meghatározzák folyóink vízminőségi állapo­tát. Az ezredforduló óta egyre nagyobb gondot jelent a Tiszán és mellékfolyóin a kommunális hulladék-szennyezés, ez tette ki az elmúlt nyolc év alatt a Fel- ső-Tiszán feljegyzett kétszázti­zenhat vízminőségi károk mint­egy negyvenkét százalékát. A tisztítatlan szennyvíz beveze­tése szintén számottevő részét adja a folyóinkat érintő terhelé­seknek. A hulladékszennyezés elsődleges oka az, hogy a folyók felső szakaszain még nem épül­tek ki a rendezett lerakók, hiá­nyos a szervezett hulladékgyűj­tés, ezért a lakosság a szemetet a folyók partján, a hullámtereken helyezi el. Ezt áradáskor a víz magával ragadja, így végül meg­érkezik hazánkba. Nem csak a folyómederből körülményes el­távolítani a szemet, hanem a hullámtéren kirakódó hulladék begyűjtése is nehézkes és rend­kívül költséges. A kiskörei víz­lépcsőnél minden évben tonna­szám halmozódik fel az usza­dék és a szemét. SZ .ZS. * Г A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület (MME) több mint negyven évvel ezelőtt. 1974. január 6-án alakult, még­pedig kétszáz taggal. A szervezet az évtizedek alatt szép lassan Kö- zép-Kelet-Európa legnagyobb ter­mészetvédelmi társadalmi szer­vezetévé vált. Mutatja ezt az is, hogy ma már több mint tízezer önkéntes segíti az egyesület tevé­kenységét, mely az elmúlt negy­ven évben hozzájárult a termé­szetvédelem megerősödéséhez. Az „Év madara” programot 1979-ben indították el azzal a küldetéssel, hogy minél több em­bernek mutathassák be a ma­dárcsoportokat, melyek védel­mében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (példá­ul vadászok vagy éppen pedagó­gusok) különösen fontos szere­pe van. Az év madara szavazás júli­us 27-én 12 óráig tart, az MME honlapján történő voksolás le­zárultával a legtöbb szavaza­tot kapott faj nyeri el a 2017. év madara címet. Az MME ez alap­ján indítja el a jövő évi kam­pány előkészítését.

Next

/
Thumbnails
Contents