Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-31 / 126. szám

2016. MÁJUS 31., KEDD 4 JÁSZSÁG Az önállóság hét évtizedére emlékeztek a hét végén Félezer tanyából váltak településsé Tűzoltók versenye a jubileum ' évében JÁSZKISÉR A Jászság nyolc tele­pülésének, illetve Jászalsószent- györgy lengyelországi testvérte­lepülése, Tarnow Gmina önkén­tes tűzoltóegyesületei részvé­telével összesen huszonnyolc A Város Napján emlékeznek meg az egyesület megalapításáról. csapat állt rajthoz a hét végén, szombaton megrendezett Jász­sági Tűzoltóversenyen, Jászkis- éren. A nagy hagyományok­kal rendelkező kistérségi ese­ménynek ez alkalommal nem véletlenül adott otthon a jász­sági város. Jászkiséren ugyan­is idén hetvenöt esztendeje an­nak, hogy megalakult az Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület. Balog László az ÖTÉ elnöke elmondta, hogy legutóbb 2001-ben, tizenöt évvel ezelőtt, a hatvanéves jubi­leum alkalmából látták vendé­gül a versenyt. Idén több prog­ramot is szerveznek a jubile­um kapcsán. A nyitott tűzoltó­ság keretében vendégül látták az érdeklődtek, tartottak gyer­meknapi programokat is, június 18-án pedig a város napja kere­tében emlékeznek meg az egye­sület megalapításáról. A szombaton megtartott ver­senyen az elmúlt évekhez ha­sonlóan, ez alkalommal is ko­moly küzdelmeket hozott a ren­dezvény, minden csapat komo­lyan vette a megmérettetést. A felnőtt férfiak kategóriájában Jászalsószentgyörgy, a nők kö­zött pedig Jászszentandrás csa­pata szerezte meg az első he­lyezést. Az utánpótlás nevelés­ben legaktívabb egyesület szá­mára átadták a Dr. Bendő Mi­hály Kupát, amit idén a puszta­monostori egyesület képviselői vehettek át. B. CS. Mindent beleadtak a résztvevők A helyi közösségek munkájá­ra, összefogására is szükség volt ahhoz, hogy hét évtized­del ezelőtt önálló községgé vál­jon Jászboldogháza. Idősek és fiatalok az elmúlt hét végén együtt emlékeztek a falu éle­tének jeles dátumára a Hagyo­mányok Hétvégéje programsor részeként. A helyi értékek be­mutatása ez alkalommal sem maradt el. Banka Csaba csaba.banka@partner.mediaworks.hu JÁSZBOLDOGHÁZA A hazai lovas kultúra megőrzését, a jász­sági hagyományok, táncok, kéz­műves értékek bemutatását tűzte zászlajára a Jászfóld Hagyomány- őrző Egyesület, amikor először megszervezte programsorát, a Hagyományok Hétvégéjét. Szom­baton nyolcadik alkalommal tar­tották meg rendezvényüket, kö­zösen a jubileumát ünneplő köz­séggel.- Nagy megtiszteltetés az, hogy az egész falu úgy gondolta: a Ha­gyományok Hétvégéje rendez­vény keretében ünnepük meg a hetvenedik évfordulót - mondta Pesti Róbert, az egyesület elnö­ke. Mindig arra alapoztunk, hogy a jászsági értékeket bemutassuk, egy kicsit közelebb hozzuk a min­denki számára azt, hogy milyen volt az élet egykor, mivel foglalkoz­tak elődeink a Jászságban, nem mellékesen felvállaltuk azt is, hogy ezt gyerekeinknek átadjuk. Természetes volt, hogy az tele­pülés önállóságának jubileuma illeszkedik a rendezvény értéke­ihez. - Jászboldogháza sokat küz­dött azért, hogy annak idején a jászberényi tanyavüágból ötszáz tanyával és háromezer ember­rel önálló községgé válhasson - mondta Szűcs Lajos polgármes­ter. - Nagy szerepe volt a telepü­lés életében mindig is a civil tár­sadalom szereplőinek. Az olvasó­köröktől a gazdakörökön át, a je­lenleg működő civilszervezetekig együtt alakítottuk a falu életét a település sorsát, mindig közösen alakítjuk ki véleményünket a falu jövőjét érintő kérdésekben. A község lakóiban mindig erős volt az önállóság megtartásának igénye. Nem véletlen, hogy nehe­zen élik meg, ha ezt bármi beár­nyékolja. Gaál Ferenc 1944-ben született, kisgyermekként élte meg a település önállóvá válását.- Sokat hallottam szüleimtől, hogy milyen öröm volt, amikor el­válhattunk Jászberénytől. Legin­kább azért, mert az ember „sze­reti, hogy ha a saját portáján ma­ga söpörhet”. Azért van némi szo­morúság is a szívemben most a jubileum kapcsán, mert az önál­lóság egy darabját elvesztettük, amikor néhány éve közös önkor­mányzati hivatalt kellett létrehoz­ni Jásztelekkel. Nehezen élem ezt meg, mert úgy érzem, hogy ami­kor kellett, számtalan ember volt, aki nem kímélte erejét, tehetsé­gét, és tett azért, hogy önálló le­gyen a község. Most úgy érzem, hogy most ez ismét csorbult - je­gyezte meg. - Mindig megdobban a szívem, amikor egy külföldi út, vagy az ország más részein tett lá­togatást követően visszaérkezem és átlépem a megye, illetve Jász­boldogháza határát. Ez a kis fa­lu egy igazi kincs, ami abból adó­dik, hogy itt egymásért tenni aka­ró közösség alakult ki. HÍREK Ismét fiókanapot rendeztek JÁSZBERÉNY/NÉGYSZÁLLÁS A város határában található Sasközpontban második al­kalommal rendeztek fiókana­pot. Május utolsó vasárnap­ján az érdeklődők túrázhat­tak, ismerkedhettek a ma­dárvédelmi eszközökkel, tü­zetesen megvizsgálhatták a bemutatóteremben kiállított madárszárnyakat (képün­kön), de volt alkalom megte­kinteni méreg és tetemkere­ső kutya bemutatóját, ismer­kedhettek az odúkészítés rejtelmeivel, vagy épp a sas­központ munkatársainak te­vékenységével, a ragadozó madarakkal a madárház be­mutatásakor. (bcs) Fiatal művész kiállítása nyílt JÁSZBERÉNY A fiatal jászbe­rényi festőművész, Bíró Bog­lárka tojástemperával ké­szült alkotásaiból váloga­tott kiállítás nyílt meg a hét végén, szombaton a Ham­za Múzeumban. A tárlatot a múzeum munkatársai Gaty- tyán Adrienn Zóra művészet- történész és Kerekné Miha- lik Judit múzeumpedagógus nyitották meg. (bcs) Megmutatták ének­és citeratudásukat JÁSZÁROKSZÁLLÁSA „Du­nán innen, Tiszán túl" ifjúsági népművészeti tehetségkuta­tó verseny területi fordulóját tartották a napokban a He­ves megyei Viszneken, ahol Heves megye és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye legjobb­jai mutatták be tudásukat, felkészültségüket. A győzte­sek innen juthattak tovább a régiós döntőbe. A jászárok­szállási Délibáb Citeracsoport népzene kategóriában, a szin­tén jászárokszállási Gonda Zsanett és Gulyás Vivien pe­dig népdal kategóriában sze­rezett arany minősítést, (bcs) A fiatalok bíznak a faluban Báthoriné Sós Eszter férjével 2009-ben költözött Jászbol- dogházára, kislányuk már itt született, itt jár óvodába.- Férjem Debrecen környéké­ről származik, jómagam pedig Jászberényben éltem - mond­ta. - Azért költöztünk Jászbol- dogházára, mert kedves kis te­lepülésnek tartottuk, ahol sok a fiatal, és rendelkezésre áll­nak a szükséges közintézmé­nyek. Közel vagyunk a nagy­városokhoz, ugyanakkor min­dennapjainkat nem a városi környezetben élhetjük, hanem egy nyugodt kisfaluban, ahol a ház mellett ott van az udvar, kiskert, kutya, macska, min­den, amire szükség van. Kislá­nyunk már itt született és fel­léphetett a jubileumi rendez­vényen, nagyon örülünk neki, hogy az évfordulós ünnepsé­gen már néptáncosként kö­szönthette a települést. Nagy történelmi korszakokat ívelt át a jászberényi származású Gróf Apponyi Albert politikai pályafutása Folyamatosan őrzik a képviselő emlékét a városban JÁSZBERÉNY Gróf Apponyi Al­bert születésének százhetvene­dik évfordulója alkalmából tar­tottak emlékünnepséget a na­pokban, Jászberényben. A Nagy­boldogasszony templomban be­mutatott szentmisét követően az emlékülést a városháza dísz­termében tartották meg. A vá­ros önkormányzatának szerve­zésében megtartott rendezvé­nyen Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója háziasz- szonyként köszöntötte a résztve­vőket. Az ünnepséget megtisz­telték jelenlétükkel az Apponyi család ősi gyökerét jelentő Éber- hard község képviselői is. Pócs János országgyűlési kép­viselő kiemelte, hogy a nagy­Emléküléssel adóztak az egykori képviselő munkássága előtt formátumú politikus mély nyo­mot hagyott a jászberényiek lel­kében, emlékezete a mai napig fennmaradt a városban. Apponyi pályájának kezdet- téről a dualizmus korának poli­tikai képéről Cseh Dániel törté­nész adott képet a hallgatóság­nak. Mint mondta az európai ta­nulmányokat folytató, több nyel­ven folyékonyan beszélő gróf Habsburg barát, de magyar nyel­vű arisztokrata családban nevel­kedett. Hazaszeretete nevelteté­séből eredeztethető. Politikai pá­lyája ugyan nehezen indult, de 1881-ben felkérést kapott Jászbe­rényiektől a város képviseletére. Helyi kultusza már az előtt ki­alakult, hogy országos jelentősé­gű politikai tényezővé vált volna. Személyes kvalitásai és a kifino­mult politikai érzéke egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy hosszú évtizedeken át a város képvise­lője maradt.- Mindig tényező volt a hazai politikában, igazi súlya azon­ban az első világháborút követő­en alakult ki - ezt már dr. Anka László történész állapította meg, aki Apponyi, Horthy - korban felvállalt politikai szerepét ele­mezte. Országos kultusz pedig az 1920. január 16-án, Párizsban a békediktátum átvétele után el­mondott „védőbeszédét” köve­tően alakult ki körülötte. A be­széd gyakorlatilag a revizionista mozgalom alapjává vált. Később a Nemzetek Szövetségében kép­viselte hazánkat. Jászberényben pedig a háborút követő időszak nagy részében már kihívó nél­kül indult a választásukon. Az emlékülésen köszöntőt mondott Godó Éva Éberhard pol­gármestere, jelezve, hogy váro­sukban folyamatosan őrzik, fo­lyamatosan él Gróf Apponyi Al­bert emlékezete. Dr. Dobos Lász­ló a Jászok Egyesülete ügyvivő­je zárszavában pedig kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben mind a térségben élő, mind pedig az elszármazott jászok sokat tet­tek azért, hogy Apponyi emlékét megőrizzék, tevékenységét mi­nél jobban megismertessék az utókorral. B. CS.- A kistérség értékeinek bemutatásáról szólt a hét vége programja Boldogháza határában MM «---- ............... ..______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents