Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-13 / 112. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 13., PÉNTEK A kötelező szülőtartás nem új intézmény a magyar jogrendszerben Kölcsönösen felelünk egymásért? Együtt a család. Most nagy az összetartás, de vajon évtizedek múlva is számíthatnak majd egymásra? Képünk illusztráció. A szeretteinkről való gondoskodás ősidők óta belénk ivódott, íratlan törvény. Most azonban írásba is foglalják, hogy nemcsak gyermekeinkért, de szüléinkért is felelősek vagyunk. Munkatársainktól ujneplap@ujneplap.hu JÁSZKUNSÁG Az Alaptörvényben szerepel, de már előtte is ismert általános elv volt, hogy nemcsak a szülőnek kötelessége eltartani a gyerekét, hanem fordítva is így van. A polgári törvény- könyv júniustól életbe lévő változásai tovább erősítenék a szülőtartás 2013-ban bevezetett intézményét. A tervek szerint bekerül a jogszabályba egy, a szülők eltartásának kötelezettségét erősítő mondat: „a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüléikről gondoskodni”, illetve új részszel is bővülne a törvény, amely kimondja, hogy ha a szülőről nem annak gyereke gondoskodik, hanem például egy idősotthon vagy egy szomszéd, akkor a gondozó követelheti, hogy a gyerek egy éven belül térítse meg költségeit. Jelenleg is megtalálhatók- A kötelező szülőtartás nem új intézmény a magyar jogrendszerben, annak szabályai jelenleg is megtalálhatók a Magyar- ország Alaptörvénye XVI. cikk (4) bekezdésében, valamint a családok védelméről szóló 2011. évi törvényben - mondta el dr. Kókai Gábor szolnoki ügyvéd. - Ennek értelmében a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüléikről gondoskodni, azaz a nagykorú gyermeknek tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A Ptk. tervezett módosítása miatt ez a jogintézmény a közelmúltban reflektorfénybe került, holott alapvetően mindösz- sze arról van szó, hogy annak kiemelt jelentősége miatt a jogalkotó a nyomatékosítás kedvéért be kívánja építeni az Alaptörvény rendelkezéseit a Ptk. normaszövegébe. A szülőtartás részletes szabályait egyébként a Ptk. a rokontartás általános szabályai között rendezi jelenleg is. A törvényjavaslat egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is be kíván vezetni arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról - a tartásra köteles gyermek helyett - olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége - tette hozzá dr. Kókai Gábor. - Ilyen esetben az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a tényleges tartást nyújtó személy az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. A javaslat alapján tehát olyan, tartásra rászoruló idős szülők esetén, akiknek az ellátásáról szociális intézményekben, nem térítés- mentes szociális ellátás keretében gondoskodnak, a gondozott által nem, vagy csak részben finanszírozott térítési díj iránti igény érvényesíthető lenne a szülőtartásra kötelezhető nagykorú gyermekkel szemben is. A Hetényi Géza kórház ápolási osztályán naponta találkoznak olyan idős, elesett emberekkel Szolnokon, akikről csak nehezen tud gondoskodni a családjuk.- A harmincágyas osztályunkon jelenleg is csupán egyetlen olyan ápoltunk van, aki családja körébe tud hazatérni - tudtuk meg Papp Ilona vezető ápolótól. - Manapság már a legtöbb idős embertől távol élnek a gyermekei. Még jó, ha ugyanazon a településen laknak, de a legtöbbször az ország másik végében vagy éppen külföldön telepedtek le. Nagy szükség van tehát az olyan ápolási osztályokra is, mint a miénk. Bár nálunk minimális a napi térítési díj, még így is azt vesszük észre, hogy a legtöbb hozzátartozó kénytelen megvárni, amíg megérkezik az ápoltunk nyugdíja. A legtöbben abból finanszírozzák a szükséges összeget. Ha nem tartják a kapcsolatot Kérdéses ugyanakkor, hogy minden esetben felelősek-e a gyermekek a szüléikért. Léteznek ugyanis az életben olyan helyzetek, amikor a családtagok valamilyen ok miatt nem NORMÁLIS esetben, egy jól működő családban fel sem merülhetne, hogy a tagok ne gondoskodjanak kellő mértékben egymásról. Az összetartozás olyan kapocs közöttük, ami minden másnál erősebb kellene, hogy legyen. Persze, igen, sajnos vannak kivételek, amikor ez a kötelék nem működik. Amikor a szülő lemond tartják a kapcsolatot egymással, s bizony a szülő is lehet oka a megromlott viszonynak.- A szüleim sok-sok évvel ezelőtt váltak el, mi a nővéremmel anyánál maradtunk - meséli Attila, aki tizenhárom éves volt, amikor anyja és apja úgy döntöttek, külön folytatják az életüket. Pontosabban anyukája kezdeményezte a válást, apja pedig úgy gondolta, hogy akár így is lehet. Nem volt éppen akaraterős ember. - Beköltöztünk vidékről Szolnokra, a Széchenyi városrészbe. nekem iskolát is kellett váltanom, éppen nyolcadikban, szóval nem volt egy könnyű időszak számomra. Ápám néhányszor eljött még hozzánk a külön költözés utáni néhény hétben, de azután teljesen megszűntek ezek a látogatások. Nem keresett bennünket, nem írt, nem telefonált. Egyszer, a középiskola végén összefutottunk, monda gyermekéről, vagy olyan viszonyokat teremt odahaza, amik nem szolgálják a gyermek épülését. Hogy a törvény ereje elég-e, kell-e egyátalán, hogy szabályozzák az emberek közti dolgokat, majd kiderül. De kétségtelen, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha a felek egymást közt tudnák megbeszélni a dolgokat. M. G.A. tam neki, hogy épp a felvételire készülök. Nem különösebben örült, hiszen tartásdíjat kellett fizetnie, s ha felvesznek, akkor még évekig le kell mondania arról a vizonyos összegről. Kérdezte is, hogy az ugye azért tudom, hogy nem lehet csak úgy ingyen élni meg tanulgatni? Mit mondjak, nem esett túl jól a dolog. Viszont felvettek, s én később meghívtam a ballagásomra, a diplomaosztómra, az esküvőmre, meg kértem, látogassa meg újszülött gyermekünket, az ő unokáját. Mindre nemet mondott. Attila felveti, hogy mindezek után neki is kellene lelkesednie az apjáért? Ha a szülő lemondhat a gyerekéről, ez visz- szafelé nem működik?- Ezt is pontosan szabályozza a Polgári törvénykönyv - emelte ki dr. Kókai Gábor ügyvéd. - Kimondja ugyanis, hogy érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől - figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására, is - nem várható el. Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére. Sokszor pedig a gyermek körülményei nem teszik lehetővé, hogy érdemben segítse idős hozzátartozóját. Ebben az esetben a jogszabály azt mondja ki, hogy egy dolgozó embernek elsősorban a gyerekét kell eltartania, aztán önmagát, aztán a házastársát, és a szülő csak ezután következik. Szülői tartási pernek tehát akkor lehet csak esélye, ha a felperes be tudja bizonyítani például azt, hogy egy családapának a gyerekei, önmaga és felesége eltartása után még mindig maradt elegendő mennyiségű pénze. Ezzel szemben azonban a magyarok túlnyomó többségének nincs vagy csak minimáUs megtakarítása van, így a bíróság a legtöbb esetben azt fogja kimondani, hogy nem tartóképes az alperes. Olyan esetekben segítene ez a Ptk.-módosítás, amikor Idősek otthona, vagy szomszéd tart el egy rászoruló idős embert. Ilyenkor bonyolult módon, a gyámhivatal segítségével, hosszas eljárásban lehet csak hozzájutni az indokolt költségekhez, avagy a szomszéd megpróbálja rávenni az idős, magára hagyott embert, hogy írja rá ingatlanvagyonát, esetleg a gondozott halála után nyújthat be hitelezői igényt, hisz ő éveken át segített, fizetett költségeket, akkor neki ezért jár valami a hagyatékból, adott esetben nagyobb összeg is. Ezen segíthet tehát ez a Ptk.-módosítás. Jócskán átalakult a családszerkezet- Napjainkra jelentős mértékben átalakult a korábban megszokott családszerkezet - magyarázta a mostanra kialakult helyzet okait dr. Szarvák Tibor szociológus. - Míg korábban egyértelmű volt a többgenerációs együttélés, s természetes volt, hogy az idősebb korosztály tagjai segítik a gyermeknevelést, őket pedig a fiatalabb korosztály tagjai ápolják, gondozzák, mostanság már nagyon ritkán akad erre példa.- Bár a családtagjainkról, szeretteinkről való gondoskodás ősidők óta belénk ivódott, íratlan törvény, sok esetben erre nincs lehetőség. Kérdés, hogy ilyesfajta szabályozással rá lehet-e szorítani azokat, akik önmaguktól nem akarják vagy tudják megtenni. Sz. Zs. - M. G. A. KOMMENTÁR Együttműködést kezdeményeztek JÁSZKUNSÁG Nyilvánvaló, hogy térségünkben minden szempontból kiemelt jelentőséggel bír a Tisza. A folyó kapcsolatot jelent határon inneni és túli megyékkel is, lehetőséget teremt a hazai, a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok építésére. A tágabb térség jövőjének együttes formálása érdekében a megyei önkormányzat nemzetközi együttműködés kialakítását kezdeményezte a Ti- sza-medencében. Ennek első lépéseként egy nemzetközi konferenciára került sor tavaly nyáron. A konferencia zárásaként az érintett felek közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben kinyü- vánították, hogy kölcsönös érdekeltségen alapuló kapcsolatrendszert kívánnak létrehozni a Tisza Ökorégió távlati kialakítása érdekében, szorosan illeszkedve az Európai Unió Duna Régió Stratégiájához. Ennek formáját középtávon egy európai területi társulás /EGTC/ alapításának előkészítésében fogalmazták meg. Az előkészítés eredményeként került sor tegnap íz együttműködési megállapodás aláírására Szolnokon. Aláírásával három ország (Magyarország, Szerbia, Ukrajna) nyolc régiója - Kárpátalja, Vajdaság, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, iász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg megye - közötti szerveződés jön létre. Sz. Zs. SZOLNOK Közel egyéves bűnmegelőzési program zárult le azzal a konferenciával, amelyet a megyei rendőr-főkapitányság épületében tartottak. Az elmúlt esztendő során számos előadást, képzést és felvilágosítófoglalkozást tartottak a megyénkben azok a szakemberek, akik csatlakoztak a projekthez. A sikeres kezdeményezés fókuszában az áldozattá válás megelőzése volt, amelyben minden korosztály érintett, a kisiskolástól egészen a nyugdíjaskorú emberekig. Az eredményekre való tekintettel már most előkészületek zajlanak azzal a célzattal, hogy a mostani eredményeket tovább vigyék a megyében. E. Cs. Csillapítanák a belváros forgalmát TISZAFÜRED A belváros forgalmi rendjének fenntartható kialakítására pályázott a település. A „Tiszafüred belvárosának fenntartható települési közlekedésfejlesztése” című terveket Tiszafüred önkormányzata mintegy 331 millió forintos forrásigénnyel pályázta meg, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A pályázat a belváros közlekedésének, forgalmi rendjének átalakítását célozza, szerepel benne továbbá új parkolási rend kialakítása, a parkolóhelyek számának bővítése, valamint egy élhető belváros kialakítása. Az elképzelés elsődleges célja a belváros forgalmának csillapítása. Sz. Zs.
