Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-15 / 12. szám
14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. JANUÁR 15., PÉNTEK Kislányuk érkezésével kerekebb lett az életük Talán a gondviselés fogja a kezüket Hogy mennyi köze van az isteni gondviselésnek Balog Zsokékhoz? Nem is gondolnánk, hogy nagyon is sok! Mindig akkor figyelt rájuk leginkább a Jóisten, amikor a legnagyobb szükségük volt rá. Munkatársunktól ujneplap@ujneplap.hu RÁKÓCZIÚJFALU Mint az orgonasípok, úgy állnak a Balog gyerekek sorba, amikor a látogatót fogadják szüleikkel. Botond 16, Hunor 14, Kende pedig 12 esztendős, nem egészen röpke 3,5 fél év alatt követték egymást. Aztán viszont van egy nagy ugrás: Hanga, a legkisebb mindössze 2,5 éves! A cserfes csöppség a királylány a családban, ő most a család szeme fénye. Rákócziújfaluban vagyunk, egy családi házban, Balog Zsol- téknál. Zsolt tanító, ahogyan a felesége, Melinda is. Kacskaringós út az övék, mégis egyenes, hiszen a gondviselés kövezte becsületes útjukat. Zsolt szentesi, Melinda jászbe- ^^g^^rényi, 8 évesen költözött Szolnokra. Huszonkét éve ismerik egymást, Zsámbékon, a főiskolán voltak csoporttársak. Tanító-hittan szakon tanultak, ami nem véletlen, már fiatalon elkötelezték magukat a katolikus hittel. Tizennyolc éve fogadtak egymásnak örök hűséget, utána jöttek a gyerekek sorban. Zsolt előbb Szentesen két évig dolgozott a Kontaktában, de nem az ő világa volt az. Tudta, tanítóként, lámpásként kell élnie, Melinda sorsa a történelemkönyvekbe illik, mert családjában volt 56- os, osztályidegen kitelepített, jóra- való kommunista és világvándor. Mamája nevelte, tisztességgel. A szolnoki Zöld Iskolában kezdtek mindketten, kis kitérővel Zsoltot Újfaluba hívták. Kecsegtető volt a pedagógus lakás. Kilenc év következett itt. Közben saját házat építettek, úgy, hogy nem ment szét a házasságuk. És milyen a gondviselés? Újabb hívás után Zsolt már a újonnan létrejött szolnoki Szent József Katolikus Iskola igazgatója lett. Még akkor nem lehetett tudni, hogy mekkora változás lesz az életükben, de a gondviselés úgy intézte, hogy a kis iskola a nagy Ti- szapartival egyesült, így jött létre az egyházi iskola a megyeszékhelyen. Ennek igazgatóhelyettese most Zsolt. És amikor már úgy gondolták, csendes révbe ért az életük, jött Hanga! Mire felocsúdtak, már meg is született a kislány. Melinda ismét gyesre ment, pont jókor, hiszen Zsolt két egyetembe is belekezdett, és így, hogy Melinda otthon volt, nyugodtabban tudott tanulni. Ám ezek az évek is elmúltak, Zsoltnak már csak egy államvizsgát kell tennie. Melinda ismét dolgozik, Zsolt kollégája. Sőt, a három fiuk is a Tiszapartiba jár. Nem akarják, hogy gyermekeikkel kivételezzenek, csak az számít nekik, hogy tisztességesek legyenek. Azzal, hogy kis jövevény érkezett a családba, kerekebb, jobb lett az életük. Zsolt úgy véli, a fiúkkal már szinte felnőtt partneri viszonyban vannak, ugyanakkor a kis Hangával újra fiatalos szőhetnek. Egyszer egy egyetemi oktató mondta nekik, hogy szerinte mi az ideális gyerekszám: hát a józan ész plusz egy. Ez náluk be is jött, és ezzel a plusz, azaz Hanga is egyet ért, mindenkivel kacagva lepacsizik. Tudják, milyen szülőnek lenni A három srác már mind komoly fiatalember. Szeretnek sportolni, mozogni. Botondot a történelem érdekli, Hunort a biológia, Kendét az angol. Botond verset ír, rapzenét hallgat és süteményeket süt, míg Hunor főz, sőt mindent képes megszerelni, olyan a kézügyessége. Kende pedig kiválóan ért a pénzügyekhez. Mindhárman imádnak pecázni. Egyszer az apjukat is elvitték horgászni, ő a csendet szerette meg ebben az elfoglaltságban... A kis Hangát mindannyian imádják, babusgatják, többnyire Kende a pótmamája, de Botond, a „fiúcsapat vezére” mondja meg az igazságot: arra tanít a kistestvér, hogy milyen is felelős szülőnek lenni. Nem élnek a műszaki kütyük bűvöletében, annál jobban szeretik viszont a cserkészéletet. lók le A Balog család hitben és szeretetben él. a szülök tisztességre nevelik gyermekeiket Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Kövesdy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! E mail címünk: atyavilag.ujneplap@gmail.com Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok. Mészáros Lőrinc u. 2. Kisgyermekem a farsangra készül. Sokat gondolkodtunk azon, hogy minek öltözzön lányom. Szóba került a Jégvarázsból az egyik főszereplő, egy lógó fülű kiskutya, dobókocka, majd egy huszárvágással lányom kitalálta, ő boszorkány lesz. Erre az iskolában, ahová jár, közölték vele, hogy boszorkány nem lehet, mert az csúnya, elrettentő. Mint ahogy nem lehetne Pókember, szörny vagy egyéb más rút élőlény sem. Nem álszentség ez, Zsolt atya? Krisztina Krisztina! A farsang „titka”, hogy a tél sötétségéből a tavasz világosságára ébredve elűzzük félelmeinket, megéljük a szabadság és a kikapcsolódás vágyát. A hangoskodás a tél temetése, a fantáziánk és a megmagyarázhatatlan tapasztalataink démonait űzi el, és a félelmetes halálon akarunk nevetni, hogy bizony túléltük ezt a hideget is. Ez természetes és aranyos báli forgatag lehet, de persze a világ szeret az őrület határáig elmenni, figyelmen kívül hagyva, hogy ez az időszak is véget fog érni hamvazószerdával (idén február 10.). Szerintem a jelmez olyas valami, amivel a határainkat feszegetjük, a félelmeinket megjelenítjük, fantáziánkat megéljük, titkos vágyainkat kifejezzük. Igazi énünket elrejtve izgalmas találkozásokra indulunk, egy kicsit bosszantunk, rosszalkodunk. Saját véleményem szerint ebbe nem kellene beleszólni, hogy ki mit vegyen magára, sőt én segítenék megjeleníteni mindazt, amit leírtam. Megmutatni valamit a rejtett énünkből ilyenkor szabad, sőt, ha bevonjuk a gyermeket a készítésbe, a felöltözésbe, akkor ez egy olyan dialógussá alakul, ami játék közben oldja fel a gyermek szorongását, és segít választani neki az utak között. Ha kijátssza magából, nem fog olyanná lenni. Ezért - hangsúlyozom, hogy saját véleményem - hibás pedagógiai döntésnek tartom a tilalmat. Kérdésem, mitől fog különbözni a farsang a strukturált, egyenruha-jelmezes, felsorakozós nemzeti vagy egyházi ünnepségektől? Felvetése jogos, ellenérzése igaz. Saját éttermet szeretne Vendéglátás szakon végzett a huszonegy éves Fejes Enikő, aki jelenleg is egy szolnoki étteremben dolgozik. A besenyszögi lánynak élete a munkája, de nagyon sok időt tölt testvére kisfiával, Simonnal is. Legnagyobb álma pedig az, hogy egyszer majd saját éttermet nyisson. A HÉT KÉRDÉSE Látta a Saul fia című filmet? Láttam bizony, méghozzá a párommal, akkortájt, amikor megjelent a mozikban. Egészen Budapestig utaztunk el, ott néztük meg. Szeretem a filmeket és különösen a magyar filmeket. Kíváncsian ültem be erre az alkotásra is. Lenyűgözött az operatőri munka, a világosítás. Amikor kijöttem a moziból, az volt az első gondolatom, ezt a filmet igazán jól megcsinálták! Úgy, mint egy akármilyen „nagy” hollywoodi filmet. Végre nem egy tipikus magyar film, azt éreztem, itt minden apró részletére odafigyeltek és pénzt is áldoztak az igényességre. A Golden Globe-dí- jának kifejezetten örülök, amit hiszem, hogy nem csak a verhetetlen, örökbecsű holokauszt témájának köszönhetnek az alkotók. Hogy van-e esélye az Oscar- ra? Talán, bár szerintem a hasonló témájú Schindler listájánál jobbat nem könnyű készíteni... Amúgy nagy „filmevő” vagyok, a művészfilmeket ugyanúgy kedvelem, mint a könnyed vígjátékokat. Ha rossz vagy érthetetlen filmmel kerülök szembe, egyszerűen otthagyom, mint tettem ezt nemrégiben egy másik magyar filmmel, a Liza, a rókatündérrel. Lehet, hogy túl kritikus vagyok? Lehet... Várom, hogy végre olyan hazai alkotások is filmvászonra kerüljenek, Bartus Gábor, a rákócziújfalui művelődési ház vezetője amik úgy jók, hogy nem akarják megmondani a „tutit”, nem feltétlenül valami nagy horderejű történelmi fordulatról szólnak. Miért ne lehetne egy sikertörténetet megfilmesíteni? Szívesen néznék filmet például Egerszegi Krisztináról, de hamarosan megérne egy filmet Hosszú Katinka története is. De ami a legfontosabb: ha már ott van a Saul fia az Oscar-jelöltek között, hozzuk el azt a kis szobrocskát! Ilyen izgalmas Oscar-esté- ben úgyis csak 1989-ben volt részünk, akkor jelöltek magyar filmet Oscar-díjra, méghozzá Szabó István Hanussen című alkotását, ugyancsak a legjobb idegen nyelvű filmek között. ▼ Ф „Ts ff, щ ш/йншшв wmfi ss i !ú j> ? sú Bfi ш Шш j ** „ j?