Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-15 / 12. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. JANUÁR 15., PÉNTEK Kislányuk érkezésével kerekebb lett az életük Talán a gondviselés fogja a kezüket Hogy mennyi köze van az isteni gondviselésnek Balog Zsokék­hoz? Nem is gondolnánk, hogy nagyon is sok! Mindig akkor fi­gyelt rájuk leginkább a Jóisten, amikor a legnagyobb szükségük volt rá. Munkatársunktól ujneplap@ujneplap.hu RÁKÓCZIÚJFALU Mint az orgona­sípok, úgy állnak a Balog gyere­kek sorba, amikor a látogatót fo­gadják szüleikkel. Botond 16, Hu­nor 14, Kende pedig 12 esztendős, nem egészen röpke 3,5 fél év alatt követték egymást. Aztán viszont van egy nagy ugrás: Hanga, a legkisebb mindössze 2,5 éves! A cserfes csöppség a királylány a családban, ő most a család sze­me fénye. Rákócziújfaluban vagyunk, egy családi házban, Balog Zsol- téknál. Zsolt tanító, ahogyan a fe­lesége, Melinda is. Kacskaringós út az övék, mégis egyenes, hiszen a gondviselés kövezte becsüle­tes útjukat. Zsolt szentesi, Melin­da jászbe- ^^g^^rényi, 8 évesen költö­zött Szolnokra. Huszonkét éve is­merik egymást, Zsámbékon, a fő­iskolán voltak csoporttársak. Ta­nító-hittan szakon tanultak, ami nem véletlen, már fiatalon elköte­lezték magukat a katolikus hittel. Tizennyolc éve fogadtak egymás­nak örök hűséget, utána jöttek a gyerekek sorban. Zsolt előbb Szentesen két évig dolgozott a Kontaktában, de nem az ő világa volt az. Tudta, tanító­ként, lámpásként kell élnie, Me­linda sorsa a történelemkönyvek­be illik, mert családjában volt 56- os, osztályidegen kitelepített, jóra- való kommunista és világvándor. Mamája nevelte, tisztességgel. A szolnoki Zöld Iskolában kezdtek mindketten, kis kitérővel Zsoltot Újfaluba hívták. Kecsegtető volt a pedagógus lakás. Kilenc év követ­kezett itt. Közben saját házat épí­tettek, úgy, hogy nem ment szét a házasságuk. És milyen a gondvi­selés? Újabb hívás után Zsolt már a újonnan létrejött szolnoki Szent József Katolikus Iskola igazgató­ja lett. Még akkor nem lehetett tudni, hogy mekkora változás lesz az éle­tükben, de a gondviselés úgy in­tézte, hogy a kis iskola a nagy Ti- szapartival egyesült, így jött lét­re az egyházi iskola a megyeszék­helyen. Ennek igazgatóhelyettese most Zsolt. És amikor már úgy gondolták, csendes révbe ért az életük, jött Hanga! Mire felocsúdtak, már meg is született a kislány. Melin­da ismét gyesre ment, pont jókor, hiszen Zsolt két egyetembe is be­lekezdett, és így, hogy Melinda otthon volt, nyugodtabban tudott tanulni. Ám ezek az évek is elmúltak, Zsoltnak már csak egy állam­vizsgát kell tennie. Melinda is­mét dolgozik, Zsolt kollégája. Sőt, a három fiuk is a Tiszapartiba jár. Nem akarják, hogy gyermekeik­kel kivételezzenek, csak az szá­mít nekik, hogy tisztességesek le­gyenek. Azzal, hogy kis jövevény érke­zett a családba, kerekebb, jobb lett az életük. Zsolt úgy véli, a fiúk­kal már szinte felnőtt partneri vi­szonyban vannak, ugyanakkor a kis Hangával új­ra fiatalos sző­hetnek. Egyszer egy egyetemi ok­tató mondta nekik, hogy szerinte mi az ideális gyerekszám: hát a jó­zan ész plusz egy. Ez náluk be is jött, és ezzel a plusz, azaz Hanga is egyet ért, mindenkivel kacagva lepacsizik. Tudják, milyen szülőnek lenni A három srác már mind komoly fiatalember. Szeretnek spor­tolni, mozogni. Botondot a tör­ténelem érdekli, Hunort a bio­lógia, Kendét az angol. Botond verset ír, rapzenét hallgat és süteményeket süt, míg Hunor főz, sőt mindent képes meg­szerelni, olyan a kézügyessé­ge. Kende pedig kiválóan ért a pénzügyekhez. Mindhárman imádnak pecázni. Egyszer az apjukat is elvitték horgászni, ő a csendet szerette meg ebben az elfoglaltságban... A kis Han­gát mindannyian imádják, ba­busgatják, többnyire Kende a pótmamája, de Botond, a „fiú­csapat vezére” mondja meg az igazságot: arra tanít a kistest­vér, hogy milyen is felelős szü­lőnek lenni. Nem élnek a mű­szaki kütyük bűvöleté­ben, annál jobban sze­retik viszont a cserkész­életet. lók le A Balog család hitben és szeretetben él. a szülök tisztességre nevelik gyermekeiket Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Kövesdy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! E mail címünk: atyavilag.ujneplap@gmail.com Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok. Mészáros Lőrinc u. 2. Kisgyermekem a farsang­ra készül. Sokat gondolkodtunk azon, hogy minek öltözzön lá­nyom. Szóba került a Jégvarázs­ból az egyik főszereplő, egy lógó fülű kiskutya, dobókocka, majd egy huszárvágással lányom ki­találta, ő boszorkány lesz. Erre az iskolában, ahová jár, közölték vele, hogy boszorkány nem le­het, mert az csúnya, elrettentő. Mint ahogy nem lehetne Pókem­ber, szörny vagy egyéb más rút élőlény sem. Nem álszentség ez, Zsolt atya? Krisztina Krisztina! A farsang „titka”, hogy a tél sötétségéből a tavasz világosságára ébredve elűzzük fé­lelmeinket, megéljük a szabad­ság és a kikapcsolódás vágyát. A hangoskodás a tél temetése, a fantáziánk és a megmagyaráz­hatatlan tapasztalataink démo­nait űzi el, és a félelmetes halá­lon akarunk nevetni, hogy bizony túléltük ezt a hideget is. Ez ter­mészetes és aranyos báli forga­tag lehet, de persze a világ sze­ret az őrület határáig elmenni, fi­gyelmen kívül hagyva, hogy ez az időszak is véget fog érni ham­vazószerdával (idén február 10.). Szerintem a jelmez olyas vala­mi, amivel a határainkat fesze­getjük, a félelmeinket megjele­nítjük, fantáziánkat megéljük, tit­kos vágyainkat kifejezzük. Iga­zi énünket elrejtve izgalmas ta­lálkozásokra indulunk, egy kicsit bosszantunk, rosszalkodunk. Sa­ját véleményem szerint ebbe nem kellene beleszólni, hogy ki mit ve­gyen magára, sőt én segítenék megjeleníteni mindazt, amit leír­tam. Megmutatni valamit a rejtett énünkből ilyenkor szabad, sőt, ha bevonjuk a gyermeket a készítés­be, a felöltözésbe, akkor ez egy olyan dialógussá alakul, ami já­ték közben oldja fel a gyermek szorongását, és segít választani neki az utak között. Ha kijátssza magából, nem fog olyanná lenni. Ezért - hangsúlyozom, hogy saját véleményem - hibás pedagógiai döntésnek tartom a tilalmat. Kér­désem, mitől fog különbözni a far­sang a strukturált, egyenruha-jel­mezes, felsorakozós nemzeti vagy egyházi ünnepségektől? Felveté­se jogos, ellenérzése igaz. Saját éttermet szeretne Vendéglátás szakon végzett a huszonegy éves Fejes Enikő, aki jelenleg is egy szolnoki étteremben dol­gozik. A besenyszögi lánynak élete a munkája, de nagyon sok időt tölt testvére kisfiával, Simonnal is. Legnagyobb álma pedig az, hogy egyszer majd saját éttermet nyisson. A HÉT KÉRDÉSE Látta a Saul fia című filmet? Láttam bizony, méghozzá a pá­rommal, akkortájt, amikor meg­jelent a mozikban. Egészen Bu­dapestig utaztunk el, ott néztük meg. Szeretem a filmeket és kü­lönösen a magyar filmeket. Kí­váncsian ültem be erre az alko­tásra is. Lenyűgözött az operatő­ri munka, a világosítás. Amikor kijöttem a moziból, az volt az el­ső gondolatom, ezt a filmet iga­zán jól megcsinálták! Úgy, mint egy akármilyen „nagy” holly­woodi filmet. Végre nem egy ti­pikus magyar film, azt éreztem, itt minden apró részletére oda­figyeltek és pénzt is áldoztak az igényességre. A Golden Globe-dí- jának kifejezetten örülök, amit hiszem, hogy nem csak a verhe­tetlen, örökbecsű holokauszt té­májának köszönhetnek az alko­tók. Hogy van-e esélye az Oscar- ra? Talán, bár szerintem a hason­ló témájú Schindler listájánál job­bat nem könnyű készíteni... Amúgy nagy „filmevő” va­gyok, a művészfilmeket ugyan­úgy kedvelem, mint a könnyed vígjátékokat. Ha rossz vagy ért­hetetlen filmmel kerülök szem­be, egyszerűen otthagyom, mint tettem ezt nemrégiben egy má­sik magyar filmmel, a Liza, a ró­katündérrel. Lehet, hogy túl kri­tikus vagyok? Lehet... Várom, hogy végre olyan hazai alkotá­sok is filmvászonra kerüljenek, Bartus Gábor, a rákócziújfalui művelődési ház vezetője amik úgy jók, hogy nem akarják megmondani a „tutit”, nem feltét­lenül valami nagy horderejű tör­ténelmi fordulatról szólnak. Mi­ért ne lehetne egy sikertörténetet megfilmesíteni? Szívesen néznék filmet példá­ul Egerszegi Krisztináról, de ha­marosan megérne egy filmet Hosszú Katinka története is. De ami a legfontosabb: ha már ott van a Saul fia az Oscar-jelöltek között, hozzuk el azt a kis szob­rocskát! Ilyen izgalmas Oscar-esté- ben úgyis csak 1989-ben volt ré­szünk, akkor jelöltek magyar fil­met Oscar-díjra, méghozzá Szabó István Hanussen című alkotását, ugyancsak a legjobb idegen nyel­vű filmek között. ▼ Ф „Ts ff, щ ш/йншшв wmfi ss i !ú j> ? sú Bfi ш Шш j ** „ j?

Next

/
Thumbnails
Contents